Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-15 / 24. szám

12. oldal MAGYAR' HÍRADÓ Thursday, Jone 15, 1972 STOCKHOLMI POSTA: DOMANY SÁRI EMLÉKÉRE... Hogy rohannak az évek! A nagykanizsai kis csoda­gyerekből, Domány Árpád fő­iskolai tanár kislányából mű­vésznő lett. Még iskolás­lányka volt, amikor már fel­lépett Nagykanizsán külön­­böző egyesületi rendezvénye­ken, templomi hangversenye­ken és hallatta csillingelő, ezüst-szinü hangját, minden­ki örömére. Domány Sárika elvégezve Kanizsán iskoláit, Budapestre került a Zene­akadémiára. majd utána Bécs­­be, hogy az akkor oly nagy­hírű Fuchs tanár tanítványa­ként tovább képezze magát. Nagy jövőt jósoltak a tehet­séges lánynak, aki nem is sok idő múlva az ulmi operaház l’oloratur-énekesnője lett. A háború előszele az ő karrier­jét is elfujta . . . Visszatért Magyarországra és Gyenes Lili znekarának lett szólóéneksnője és mint ilyen végigturnézta egész Eu­rópát s végül Svédországba is elkerült. Megismerkedett Ha­rald Bergestammal, akihez 1938-ban férjhezment s ezzel élete uj fázisa kezdődött el. Célul tűzte ki, hogy meg­ismertesse északi uj hazáját a magyar művészetekkel, első­sorban a magyar zenével, Bar­tókkal, Kodállyal. Itt fekszik előttem több mint száz külön­böző hangverseny-program, mind ő adta, szervezte, ren­dezte, mind megannyi bizo­nyítéka fáradhatatlan munká­jának és viharos sikereinek. Sok-sok öröm- és bánatköny­­nyet fakasztott Svédország­ban élő honfitásai szeméből; sok csodálatot és felejthetet­len este emlékét vitték ma­gukkal évek hosszú során át svéd és magyar hallgatói. Mindig magyar ruhában haj­­fonatában nemzetiszinü sza­laggal ... De nemcsak éne­kelt, szabad idejében taní­tott is. Mesterei Bartók és Kodály voltak. Nemrég kül­dött Bartók Béláné, Pásztory Ditta és Kodály Zoltánná egy­­egy gyönyörű fényképet hal­hatatlan férjükről, — sajnos már csak posthum us, örök veszteségére a magyar kultú­rának ... Egykori szobája falát ékesítik most ezek a neki dedikált képek az elár­vult otthonban. Mint aféle “svéd” asszony, maga is részt vett a svéd Vö­röskereszt munkájában. A háború után gyakran járt Bécsben, felkereste a tábo­rokat, kórházakat és igyeke­zett segíteni. Különösen so­kat tett bécsi utjai során — amelyekre férje mindig elkí­sérte — a szétszakított ma­gyar családok összehozása te­rén. Domány Sári férje Harald Bergestam nagy magyarba­rát, számtalan magyarvonat­­kozásu verset irt és sok ké pet festett a Balatonról és arról a vidékről, ahol felesége bölcsője ringott. Domány Sári azonban nem ott pihen, ha nem messze fent északon a stockholmi erdei temetőben Férje évenkint ellátogat Ma­gyarországra és mint mondja: minden kedves régi helyet bejár, ahol egykor feleségé­vel sétált . . . Edith Hjerén UJ HALFAJTA A BALATONBAN TIHANY — Magyarorszá­gon eddig ismeretlen halfajta néhány példányát fogtak ki a közelmúltban a Balatonból. Tihanyi biológusok megállapí­tották, hogy ez a fajta jobbá­ra az Al-Dunán és a Fekete­tenger kevéssé sós vizű öblei­ben található. Az uj halfajta a Sió-csatornán át került a Balatonba. MAGYAROK DÉL-AMERIKÁBAN “ Ha Punta Arenasban ki­szállsz a repülőgépből, nem lesz semmi problémád. A vá­roskában egy taxi van, sofőr­je magyar, ő majd segit ne­ked” — ezekkel a szavakkal biztatott Chilében egy santia­gói honfitárs, amikor a világ legdélebben fekvő városának utazási nehézségeiről panasz­kodtam. Sajnos, Punta Are­­artasba végül nem jutottam el, de a magyar taxisofőr esete jellemző, honfitársainkat a világ legkülönbözőbb pont­jain, a legváltozatosabb be­osztásban, f o g 1 a 1 k ozásban megtalálhatjuk. Egy másik ilyen meglepő ta­lálkozás Peruban, a halliszt­­gyártás és a fejlődő kohászat Csendes-óceán mellett fekvő centrumában, Chimboteban történt. Reggel a Hotel Chi­­mu portáján hallottam, amint egy németül beszélő házaspár izgatottan tárgyalja, magya­rok aludtak a szállóban. Ki­derült, a németül beszélő ur Kindl Béla kolozsvári magyar ember, a szálló bérlője. Még egy történet, ugyancsak Pe­ruból. Két magyar vasutas szakértővel, Kemenes Árén és Szabó György mérnökökkel, a Tesco külkereskedelmi vál­lalat megbizottaival utaztam a világ legmagasabban húzó­dó vasútvonalán az Andok­ban, Lima és Huancayo kö­zött. 3700 méteren jártunk, körülöttünk 4-5 ezer méte­res hegycsúcsok emelkedtek. Alattunk a mélységben kis hegyi falu, San Mattéi. A gyufaskatulyának tűnő há­zak között egyetlen hatalmas tábla kérkedik öles betűkkel, Hotel Danubio, a Duna-szálló perui névrokona. Később megtudtam, tulajdonosának magyar felesége van, és az­előtt a peri dzsungel városá­­gan, Iquitosban, az Amazo­nas partján állt hasonló nevű szállodájuk. Befejezésül még egy ku­riózum, Limában a Perui Vil­lamos Társaság főtisztviselő­jét vártam. Meglepetésemre magyarul köszönt, majd be­mutatkozott : Adalberto Ma­­yercsik. Megkockáztatok egy kérdést; bocsánat, nem roko­na véletlenül Mayercsik Sán­dor kollégámnak, a Magyar Távirati Iroda parlamenti gyorsirójának? De igen, hang­zik a válasz, a bátyám. Hiába, kicsi a világ, s mi magyarok, úgy látszik, sokan vagyunk. Fénves Tamás A perui főváros egyik népszerű embere Baróti Lajos( balról a harmadik), a perui válogatott edzője »HAZAI KRÓNIKA Dr. Szénási Géza budapesti főügyész nemrég a magyaror­szági bűnözés állásáról tájé­koztatta a sajtót. Ezek sze­rint 1971fren 216 gyilkos­ság történt (tehát Európában Finnország és Bulgaria mö­gött a harmadik helyen ál­lunk). Az ifjúsági bűnözés száma tovább nőtt 197Ö-hez viszonyítva 14.1%-al. Vagyis 1970-ben 10,000 ifjú állam­polgárra 106.9, 1971-ben pe­dig már 120.4% bűnöző esett. A leggyakoribb a betörés és az erőszakos nemi közösülés. A disszidáltak számáról is kö­zölt adatot Szénási. Ezek sze­rint 1970-ben 218 állampol­gár tagadta meg a hazaté­rést, 1971-ben e szám 497-re nőtt . . . * * * Ózd az idén ünnepli fenn­állásának 700. évfordulóját. A Liszt Ferenc Művelődési Központban levő kiállításon ez alkalomból látható lesz an­nak az 1272-ből származó ok­levélnek a fotókópiája, amely­ben először történik említés Ózdról. * * * Ismét hazalátogatott Ame­rikából Budapestre Pongrácz Imre, a Vidám Színpad első évtizedének népszerű komiku­sa. Ezúttal a hazatelepedését is érintő szerződtetési tárgya­lások kezdődtek vele. * * * 130 évvel ezelőtt 58 éves korában halt meg Darjeeling­­ben Körösi Csorna Sándor, aki 1834-ben Calcuttában ki­adott tibeti nyelvtanával és tibeti-angol szótárával egy addig ismeretlen világ kul­csát adta a müveit emberiség kezébe. * * * Libanoni állampolgárok­nál ismét jelentős mennyiségű kábitószert találtak a Feri­hegy repülőtéren. A Zürich­be, Madridba és Frank­furtba irányított kábitószert lefoglalták, a csempészeket le­tartóztatták. Dr. Szentirmai Imre, ny. gimnáziumi tanár; Dr. Szi­lágyi Pál ortopéd klinikai ad­junktus; Vastagh László, szobrászművész; Szerecz Im­re premontrei kanonok; Dr. Bolyos Mihály, nőgyógyász­­sebész; M. Bernadett, Sobota Anna, orsolyita nővér; Szenes Róbert, grafikus; Altav Mar­git, írónő. Halálozás: Maleczky Osz­­tár, a budapesti Operaiház ba­ritonistája ; Dr. Gyalmos Já­nos, a Budapesti Történeti Muzeum főigazgató-helyette­se; Dr. Pokolv József, v. deb­receni egyetemi tanár; I)r. Mátrai Gyula kanonok-főes­­peres; Gáthv Zoltán arany­diplomás építészmérnök, Hör­­csöki István püspöki taná­csos, Dr. Stumpf Imre kór­­házvezetö főorvos; Istók Já­nos szobrászművész; Dr. Geb­hardt Antal, természettudós; NEVESSÜNK TALPRAESETT FÉRJ Hazajön a férj a hivatal­ból. A felesége ünnepélyes arccal fogadja: — Nos, milyen nap van ma? Gondolkodás nélkül vágja rá a férj: — Kedd ! — Ez igaz. De ma van egyben a házasságunk tizen­ötödik évfordulója is. Mit gondolsz, hogyan emlékez­zünk meg róla? A férj töri a fejét egy per­cig, majd igy felel: — Talán egy percnyi néma felállással . . . METEOROLÓGUSOK Két meteorológus beszélget egy harmadikról, a kollégá­jukról : — Csak annyit mondhatok, hogy nagyszerű meteoroló­gus! — Komolyan mondod? — A legkomolyabban. Min­dig beválik, amit jósol. Csak nem mindig másnap . . . SZIGORÚAN KRITIKUS — Nehéz megállapítani, hogy milyen is volt ténylege­sen az előadás, mert a közön­ség horkolása miatt a színé­szek szava alig volt hallható... HÁZASSÁGI VICC Egy társaságban azzal ug­ratják a jelenlévő vénlányt, hogy miért nem megy már férjhez. — Miért mennék férjhez? — mondja élesen a többiek­nek. —- Hiszen van egy ku­tyám, egy papagájom, egy macskám. Egyéb nem kell. A többiek vitatkozni pró­bálnak vele: — Azért egy férj mégis csak más ... — Miért volna más? A ku­tyám mindig morog, a papa­gájom reggeltől-estig ká­romkodik, s a macskám min­den éjszakáját házon kívül tölti ... iGAZI FÉRJ A feleség este igy piron­­gatja a férjét : — Panaszkodik rád a bejá­rónő, hogy goromba voltál hozzá a telefonba. — Ne haragudj szivem, azt hittem, hogy te vagy az . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom