Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-08 / 23. szám

Thursday, June 8, 1972 MAGYAR HIRADC 0. olaai Sr HOMOKI ERZSÉBET i JL .LELKI KLINIKÁJA BARÁTNŐ — Kedves Miss Homoki, egy kis vigasztalásért írok és azért is, hogy a nők tanul­janak az én esetemből, hogy a legjobb barátnő­ben sem lehet megbízni. Két évig voltam nagy szerelemben egy férfivel. A legjobbnak tartott barátnőm titokban a hátam mögött1 kikezdett vele és elesalta tőlem. Mindig elmeséltem neki mindent, boldogan dicsértem neki a férfit és most szégyellem magamat, hogy közben ő már vadá­szott rá és ilyen csúnyán becsapott engem. VÁLASZ — Ne csodálkozzon. Általában azt tartják, hogy szerelemben nincs barátság: aki bírja, marja. Esetéből a tanulság: ha legközelebb szerelmes lesz, ne dicsérje barátnőinek a férfit, mert kedvet kapnak rá. ☆ ☆ ☆ HIÚSÁG VÁSÁRA JELIGE — Kedves Miss Homoki, érdeklődéssel szoktam olvasni válaszait a kérdésekre és tapasztaltam, hogy nem elfogult velünk, férfiakkal szemben. Csak egy kivétel van. Minden eseJben, amit a nők hiúsága okoz, nekik ad igazat, ahelyett, hogy kitanitaná őket, még vigasztalást ad. Én ezt nem tartom helyesnek, nem szabad a nők hiúságát támogatni, mert a hiúság bohócot csinál a nőkből és amelleÁ a leg­nagyobb bajokat idézi elő. VÁLASZ — Thackeray regényének címét vá­lasztotta jeligének. Ebből arra következtetek, hogy olvasott ember. Akkor újságot is olvas és biztosan olvasta, hogy Proxmire szenátor 36 szál hajat operáltatott kopasz koponyájára. Még a televízióban is nyilatkozott róla. A hiúság, ha az ízlés korlátái között marad és ha másnak nem ártunk vele, nem megbocsáthatatlan vétek és leg­alább annyi a hiú férfi, mint ahány a hiú nő. Sőt a férfi hiúsága bonyolult összetételű. Nő soha­sem ringatja magát abban az illúzióban, hogy ak­kor is tetszik, ha ápolatlan. A férfi viszont meg van győződve arról, hogy akármilyen a külseje, csak füttyentenie kell és a nő már szalad, is utá­na. Az a véleménye, hogy neki nem kell törődnie magával, ő mindenképpen “a férfi” és a nő le­gyen boldog vele. E'zen az alapon sok férj otthon szabadnapján papucsban mászkál, nem borotvál­kozik. Azt azonban nem tűri, hogy a felesége az ő jelenlétében lompos legyen és csak mások szá­mára csinosítsa ki magát. A férfi-hiúság másik változata: a hiúság saját külsejére. Nincs az a nő, aki annyi gonddal ápolná a frizuráját, mint a kopaszodó férfi ápolja fejebubján az utolsó pár hajszálat. Általában azonban hiúsága azok­ra a pontokra koncentrálódik, amelyeket senki nem vesz észre. Például nem tenné utcára a lá­bát, ha nem találna nyakkendője színéhez illő zoknit, holott egyetlen nő sincs, aki az utcán utánafordulna egy pár férfi-zokninak. A nő min­dig aggódik, hogy valami nincs teljesen rend­ben rajta. A férfi azonban hiúságában öntelt is. Nő sohasem tekint a tükörbe olyan bizalommal, mint a férfi. Egy kis ránditás a nyakkendőn, egy simítás a tenyérrel a frizurán, meg van eléged­ve önmagával és büszkén érzi, hogy hóditó meg­jelenésével elvarázsolja a nőket. Szóval: ha Ön kifogásolja a női hiúságot, mérjen egyforma mértékkel, a férfi hiúságról se feledkezzen meg. ☆ ☆ ☆ : ■ MRS. J. F. — Kedves Erzsébet, szeretném tud­ni, mi a véleménye arról, hogy melyik nőnek van több esélye a sikerre a férfiaknál, a szép nőnek, vagy a jó nőnek. VÁLASZ — Elöljáróban: a nő, aki mindent esetleg csak a szépségre alapoz, nagyon gyakran megjárja, mert az ízlések különbözők. Most pe­dig a kongrét válasz a kérdésre. A szépség sze­repét, jelentőségét általában eltúlozzák. Különben is nehéz megállapítani, hogy ki szép. A mai nő­nek olyan szépitőesZközök állnak a rendelkezésé­re kozmetikában, hogy a legtöbb férfi még a legnagyobb figyelemmel sem tudja felfedezni, hol végződik a kozmetika és hol kezdődik a nő. A má­sik felfogás szerint a szép nő a szemnek tetszik, a jó nő a szívnek tetszik. A szép nő: sima arany­ékszer. A jó nő: kincset érő drágakő. Mindeneset­re azonban jó, ha a drágakő tetszetős ékszerbe van foglalva. ☆ ☆ ☆ ÜZENETEK — 1. Olvasó (N.J.) A Gesta Hun­­garorum és a Chronica Hungarorum nem azonos. A Gesta Hungarorum kb. Szent László idejéből származik, amelyből másik két krónika is me­rített. A kettő közül az egyik Kézai Simon Kró­nikája, a másik a Bécsi Képes Krónika, más né­ven Márk Krónikája. — 2. Mrs. Rosa L. A kér­dezett színésznők kora, születési helyet és záró­jelben a polgári neve a következő: Doris Day, 1924, Cincinnati (Doris Kappelhof) ; Rita Hay­worth, 1918, New York (Margarita Cansino): Ethel Merman, 1909, Astoria (Ethel Zimmer­man) ; Patti Page, 1927, Claremore (Clare Anne Fowler); Connie Francis, 1938, Newark (Concet­­ta Franconero); Joan Crawford, 1908, San An­tonio (Lucille LeSueur). TAMÁS MENYHÉRT: Szövetségben a fákkal Ágaitok gyöngédsége fürösztött meg a kék égbe’, derekatok konoksága tanított az igazságra, gyökeretek feszes kínja fonódott rá csontjaimra, együtt megyünk télbe, nyárba, hóesésbe, napra várva, cipelve a hűség terhét — szabadságunk e szövetség, s törvényünk a mélyben és fenn: halálunk is fénnyé érjen! HUMOR MEGHATÁROZÁS Autós kirándulás közben festői hegyvidéken visz az ut. Az egyik emelkedő részen az autós lát egy pipát pöfékelő, helybeli bácsit, s megkérdi tőle: — Bácsika, mondja, veszélyes ez az útszakasz? — Itt nem, csak lent. Ott mindenki kitöri a nyakát! TERV A skót házat épit. Megmutatja barátjának a terveket, s az meglepetéssel látja, hogy a háznak egy részén nincs tető. — Hogyhogy?! — Ez lesz a zuhanyozó! ÜZLET Két falusi máma beszélget: .. .. — Hallom a lánya tyuktenyésztésbe kezdett. No és jól megy neki? — Ahogy vesszük. Pénzt adtam neki, hogy tyú­kokat vásároljon a tenyésztéshez. Most pedig megvásárolom tőle a tojásokat, amiket ő rán­totténak megeszik. KOLLÉGÁK Fizetni akar a vendég az étteremben, de majd elájul a számla láttán: Tizenöt dollár egy vacsoráért?! Remélem, ad engedményt, mint kollégának. — Ön is pincér? — Nem. Rabló. A MAGYAR ÍRÓK OLVASMÁNYAI (Folytatás a 6-ik oldalról) Ekek közül Ady Endréé különösen azért figye­lemreméltó, mert ez az Írása eddig nem jelent meg müveinek egyetlen gyűjteményes kiadásá­ban sem. E rövid kis cikkből kiderült, hogy sok mai olvasóhoz hasonlóan legkedveltebb irói közé Jókai, Mikszáth és Petőfi tartozott. Erről a kö­vetkezőket irta: “... vissza, visszatérő olvasmá­nyaim szép számuak. Például Jókai regényei, olyikat talán negyvenedszer olvasom végig em­lékezéssel néha-néha, és néhol az első olvasás nagy szenzációjával. Külön örömem megtalálni a még gondosabb Mikszáthnál is, egy-egy anek­dotának, ötletnek, furcsaságnak ismétlődését, el­változását. Tanulságos olvasmányok ezek annak, aki a mostani Magyarországot szeretné kicserél­ni egy kevésbé úrival, káprázóval, de frissebb erejűvel, jobbal.. Petőfit igazán gyakran most néhány év óta olvasom és szeretem.” A ma ol­vasójának figyelmét szinte felesleges külön fel­hívni arra, hogy Ady látóköre és ezzel olvas­mányainak száma sokkal szélesebb volt, mintsem ebből a kiragadott szemelvényből gondolhatná az olvasó. Karinthy Frigyes, nem tagadva meg önmagát, legkedvesebb könyveinek felsorolása után szel­lemesen igy nyilatkozott: “Holnap talán mást Írtam volna, mint ma. A legszebb könyvet — ez kellene, hogy legyen minden Írónak a hite — még nem írták meg.” Tóth Árpád a költőket kedvelte leginkább: “Csokonai még debreceni gyerekkoromból való, megmaradt és egyre növekvő szerelmem, Ber­zsenyit csodálatosnak találom s fáj, hogy nincs rangjához méltó elismerése irodalomtörténetünk­ben. Az uj magyar költők közül csaknem imádva szeretem Ady Endrét.” Az 1937-ben megjelent “Az uj könyvek köny­vé”-t ugyancsak Kőhalmi Béla szerkesztette. Itt már 173 iró, művész vall olvasmányairól. A könyv végén található statisztika kimutat­ja, hogy a kérdezettek legtöbbje Adyt olvassa a legszívesebben. Majd ezt követően a sorrend: Tolsztoj (főleg a “Háború és béke”), Dosztojevsz­kij (főleg a “Karamazov testvérek” és a “Fél­kegyelmű”), Goethe, Shakespeare. Vajon kik a mai magyar Írók és költők leg­kedvesebb szerzői? Izgató kérdés. Érdekes vol­na rá választ kapni. Batári Gyula HALÁSZTÖRTENET j (Folytatás a 8-ik oldalról) szélgetünk . . . Magát kiröhögik még a halak is, esküszöm, kiröhögik. — Mozog a viz! — Maga balfácán! El ne engedje! Szerencsét­len, huzza, rántsa ki! — Hü de nehéz volt . . .-— Van vagy harminc font — mondta a másik irigyen. — Ekkora carpot még én sem láttam, pedig régi horgász vagyok. — Bocsánat, ez nem carp, hanem trout... Kemény György AFORIZMÁK ! A házasság egy olyan folyamat, melynek so­rán a férj abbahagyja a virágvásárlást és meg­kezdi a zöldségvásárlást. ★ Legtöbbször nem arra haragszanak, aki elkö­vette a baklövést, hanem aki szóvátette. ★ Egy iró naplójából: “Megfigyeltem, hogy csak az analfabéták dicsérik egymás írását.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom