Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-11 / 19. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, May 11, 1972 Évente a turisták százezrei keresik fel a Mátra és t Bükk hegység között fekvő, műemlékekben, történelmi nevezetességekben gazdag es borairól is messze földön hires Eger városát. A város a szőlőskertek kö•üli völgyben települt. Szélső 'házai fölé mintegy 500 méer magasra emelkedik az Sged hegy, amelyre csaknem a tetőig fölfutnak a szőlőültetvények. Ez a hegy évszázadokkal ezelőtt és ma is a borok klasszikus termőhelye, i nemzetközi hirü egri borvidék központja és reprezentánsa, Közép-Európa legmagasabb szőlöskertje. Á kedvező vulkanikus talaj is az éghajlati viszonyok tet;ék alkalmassá ezt a vidéket t szőlőtermelésre. A déli és a nyugati lejtőkön, a “verőkön” érvényesül legjobban a napsütéses napok melegének érlelő hatása. A szőlőkultura korára jellemző, hogy 1951- ben Egeden találták meg az első hazai vadszőlő lenyomatot, amelyet ma az egri Dobó István vármúzeumban őriznek. Ez a vadszőlő feltehetően mintegy 25-30 millió évvel ezelőtt élt ezen a tájon . . . Az egri borvidéknek hosz-ízu története van. Könyvek, monográfiák, cikkek sokasága érzi múltját. Jelentőségét és rangját a szívós emberi munkának és leleményességnek köszönheti. Az egri parasztság áldozatkész munkájának, hozzáértésének és nem utolsó sorban jelentős anyagi befektetésének eredménye, hogy az évek során Eger a minőségi vörösbor termelés világbázisa lett. A zamatos, fűszer és izmyagokban gazdag Bikavér hazája az Eged hegy, amelynek oldalában ma az Eger Gyöngyösvidéki Pincegazdaság szőlői sorakoznak. Már az 1500-as években is az egri vörösbortermő helyek büszkeségeként emlegették az Egedet. Tulajdonképpen innen indult el a Bikavér világhódító útjára, amely Eger nevét ismertté tette a minőségi bor termelésben. A feljegyzések szerint 1864-ben Triesztből az Óceánon át szállították az egri Bikavért New Yorkba. A leírás szerint a palackokba töltött Bikavér kiválóan bírta az utat és színében, tüzében, jellegében változatlan maradt a hosszú utazás után is. Főként szepességi és kassai kereskedők szállították az egri borokat ás posztót, valamint értékes prémet vásároltak érte. Az Egeden virágzó szőlőkulturát az 1880-as években a filoxéra teljesen elpusztította. A minőségi vörösbor termelés visszaesett. Az egri parasztság szőlőhöz való ragaszkodása azonban elősegítette, hogy ismét telepíthettek szőlőt a dombokon. Az Eged azonban kopáran maradt, benőtte a bozót, a gaz. Senki sem gondolt a hely korábbi rangos múltjára, arra, hogy ismét be kellene telepíteni vörösbor szőlőfajtákkal. A háború után elhanyagolt szőlőkulturát örökölt a város, csak kisüzemi szőlőket müveitek a környéken, majd a helytelen gazdaságpolitika eredményeként sokhelyütt kivágták a szőlőskerteket. Mégis ebben a kritkus időszakban merült fel a gondolat, hogy az Egedet százévi pusztulás után vissza kell hódítani a természettől. A tervek hamarosan el is készültek és megindult a rekonstrukciós munka is. Ekkor már az illetékesek is felismerték az Eged hegy jelentőségét és lehetővé tették olyan szőlőskertek kialakítását, amelyek nagyüzemi módon géppel miivelhetők és igy azok természetesen a hagyományosnál nagyobb termésátlagokat is adnak. Elsősorban kadarkát ültettek a hegyre, de a kadarkás kertek mellett ott vannak a Medoc noir, a kékfrankos és a cabernet táblák is, ezek a szőlőfajták ugyanis köztudomásúan a kadarka mellett a bikavér nélkülözhetetlen alapanyagai. A hegyoldal ma termőtáblákkal és friss szőlőtelepítésekkel telt. A magasmüvelésü szőlősorok egészen a hegygerincig futnak, azután néhány méternyi erdő következik. Szőlő és erdő. A két kultúra harmonikusan találkozik az Eged oldalában. Kövek közé ültették a szőlőt. Az egri öregek szerint: “A köveknek köszönhető a bikavér páratlan zamata. Nappal beisszák a meleget és éjszaka a tőkékre sugározzák . . .” HÍREK az utódállamokból Vörösmarty-estét tartott a kolozsvári Állami Magyar Szinház. A költő verseit Antal Árpád válogatta, a műsort Balogh Éva rendezte. * * * Nagyszalontán az Arany János líceum diákjai bemutatták ballada-műsorukat. Néhány Arany-balladán kívül (Vörös Rébék, Walesi ibárdok, Tetemrehivás, A hamis tanú. Szondy két apródja, Tengerihántás) Sinka István, George Cosbuc, St. 0. Josif, Kányádi Sándor és Gellért Sándor egyegy alkotása is szerepelt a műsoron, * =1= * A felvidéki Nagydaróc színjátszó csoportja bemutatta Tabi László Spanyolul tudni kell eimü háromfelvonásos SIMÁI MIHÁLY: A KENYERSZEGO ASSZONY BALLADÁJA és fogjía vala baljával csak fogta a nagy kenyeret a sújtó penge időben mint pajzsot a nagy kenyeret s mint aki tudja ez a pajzs csak más oltalma lehet csak szegte hitszegés idején csak szelte a nagy kenyeret és úgy lett egyre koprább szomorúbb védtelenebb úgy lett őszebb ahogy a kenyér fogyott és feketedett s csak fogta vala baljával a késhegy-kereszteket rajozlta a kenyérre szive fölé szivéhez mind közelebb s megtörtént-e az a mozdulat? vagy csak a révült képzelet játéka hogy akkor hogy végül verdeső szivét szegte meg? hol van már az az idő? de hol van a hét telhetetlen gyerek most mikor úgy fáj az anyaság mint kenyérnek az éhesek? vigjátékát. A darabbal három más községben is felléptek. * * * Kolozsvárról érkezett gyász- i jelentés adja hírül, hogy An- j tál Dániel életének 74-ik esz- ■ tendejében meghalt. Özvegye, barátai, nagyszámú olvasói, egykori tanítványai gyászolják. A kolozsvári Házsongárdi temetőben kapott végső nyughelyei. Antal Dániel jómódú szatmári polgárcsaládból származott, mezőgazdász lett, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tanfolyamán valamikor parasztok százait oktatta a korszerű földművelésre. ❖ £ i‘ Az érsekujvári Kossuthszobrot, valamint a Czuczor Gergely-szobrot 1906. június 17-én lepelezték le. Alkotójuk, Székely (Weise) Ernő volt, aki 1870 körül született. Pontos életrajzi adatait hatéves kutatás után sem sikerült megtalálnia dr. Ádámfy .József Kossuth-szobor kutatónak, aki kéri mindazokat, akik felvilágosítást tudnak adni, értesítsék őt Szeged, Zrínyi utca 9. címen. * * * Megjelent a legújabb jugoszláviai magyar folyóirat, a Létünk első száma. Társadalom, tudomány, kultúra — e három terület kérdéseivel kíván foglalkozni, tudományos igénnyel, “Folyóiratunkat társadalmi környezetünk igénye szülte. Az az igény, hogy teljesebben, átfogóban és többet tudjunk meg magunkról, környezetünkről és egész társadalmunkról ...” — Írja a bevezető cikk. NEM FONTOS de Érdekes Egy kölni ház alapozásának földmunkái közben, a régészet történetében egyedülálló leletre bukkantak: egy római szarkofágra s benne papucsformáju, művészien kidolgozott, teljesen ép üvegedényekre. A régészek megállapították, hogy a különös üvegpapucsok egy, az időszámításunk utáni III. században élt római kereskedő ünnepi asztalát díszíthették. A kupák szerepét töltötték be, ezekből itták a bort. *. * * Ausztriában “Anti-Schock” elnevezéssel uj fölépitésíi sibotot hoztak forgalomba. A sibot teleszkópszerüen rugózott, igy az egyébként teljes erővel a kézcsuklóra és a vállakra ható legkeményebb lökéseket is tompítja, illetőleg teljesen felfogja. Ezenkívül megtoláskor és startkor kezdősebességet ad a síelőnek. ÓHAZAI KRÓNIKA VERSENY A SZÉP MAGYAR KIEJTÉSÉRT Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen megrendezték a “Szép magyar kiejtés” verseny idei döntőjét. A vetélkedőn a bölcsészeti, a természettudományi és a jogtudományi kar hallgatói nagy számban vettek részt, s amint Bárczi Géza Kossuth- és Á-I- lami-dijas akadémikus, egyetemi tanár, a zsűri elnöke megállapította: a nemes verseny résztvevői valamennyien magas színvonalon tettek bizonyságot nyelvünk ismeretéről. A húsz döntőbe jutott egyetemi hallgató közül az első dijat Vnádorfi László első éves magyar-orosz szakos, a II. dijat Rónai Béla másodéves angol-magyar szakos, a III. dijat pedig—megosztva — Szabó András első éves és Nagy Annamária másod éves magyarrnépmüvelés szakos bölcsész-hallgatók nyerték. KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKÉREM A Kecskeméti Vársi Tanács uj dijakat alapított a helyi zenei, tudományos,művészeti és gazdasági életben kiemelkedő eredményt elért személyek munkájának elismerésére. A Kodály Zoltán emlékérmet a nagy zeneszerző szü letésének évfordulóján adja ki a Tanács. A művészeti emlékérmet a hagyományos őszitéli képzőművészeti tárlat al kalmából, Ítélik oda. A kitüntetéseket először idén, majd később évenként adják ki. SÁNDOR ÁRPÁD HALÁLA 76 éves korában Budapesten elhunyt Sándor Árpád zongoraművész, akit Amerikában a legkeresettebb zongorakisérök között tartottak számon. Utolsó két életévét ismét idehaza tötötte. — Altay Margit írónő 91 esztendős korában hunyt el. Családján kívül az olvasók magyarországi és külföldi tábora is gyászolja. — Molnár Erzsébetet, Molnár Ferencnek, a világhírű Írónak: testvérét a Farkasréti > temetőben helyezték öröik nyugalomra. TŰZ MISKOLCON Hatalmas tűz pusztított a miskolci István-malomban, Elpusztult a malomépület belső berendezése, gépi felszerelése, s 10-15 vagon őrlemény. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint az őrlőhengerek közé fémtárgy kerülhetett, amely felizzott és meggyujtotta a felszálló-vezetékben levő anyagot. A kár jelentős. MAGYAR TÁJAK: A bikavér hazája: Eged
