Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-20 / 16. szám
12. oldal MAGYAR HIR.ATV' Thursday, April 20, 1972 Wesselényi Miklósról közvetlen emberi portrét rajzolni nem könnyű és nem is egészen hálás feladat. Gyakran hajiunk arra, hogy nemzeti nagyjainkat, s különösen a reformkor alakjait olyan glóriával vegyünk körül, amely a valóságban nincs és éppen ezért nem is válik a hős előnyére. Születése 175. évfordulóján megpróbálom a családi hagymányokon keresztül megrajzolni alakját ,elmondani róla apróságokat, amelyek kévéssé ismertek, de jellemzőek. Minden ember fejlődése számára döntő jelentőségű nemcsak származásának osztályjellege, de környezete is, melyben felnőtt. Ez Wesselényinél is sorsdöntő volt. Nemcsak mert gazdag, főúri családból származott és ennek megfelelő környezetben nőtt ás fel, 'de mindkét szülője rendkivüli egyéniség volt. Anyja, Cserey Ilona az a magyar nőtipus, akit nagyaszszonynak neveznek a szó jó és igaz értelmóben.Okos, müveit, jóságos és erélyes volt, akinek rendkivüli férje és rendkívüli fia mellett élete sorár. nem volt könnyű dolga. Apja pedig, idősebb Miklós, “a vad Wesselényi”, Vagy ahogy Nyíró József nevezte a valóságot kicsi torzitó, de szép regényében, “a sibói bölény”. Ez az ember nem volt akkora tehetséggel megáldva, mint fia, de amannál sok vonatkozásban színesebb egyéniség volt. Korának egyik legműveltebb embere, maga is irt egész jó színdarabokat, de főként magyarra fordította a latin, görög és francia klaszszikusokat. A magyar színészet megalapítása az ő nevéhez fűződik. Rendíthetetlen hazafi, reformpolitikus, haladó szellemű, de amellett az őrjöngésig menően haragos és viselkedésében sokszor ellentmondást nem tűrő feudális nagyur. Ismeretes az a történet, hogy hatéves fiát, aki az elővezetett tüzes méntől megijedt, afeletti haragjában, hogy a fiú félelmet mutatott, feldobta a lóhátára. majd ostorával rávágott a lóra, amely csak órák múlva érkezett vissza, hátán a boldogan mosolygó kisfiúval. Nos, ez a történet igy képtelenség, de valami azért lehetett a dolog körül, mert Wesselényi egy későbbi naplójegyzetében megtaláltam ezt a sort: “Lóval való meghurcoltatásom évfordulója.” idősb Wesselényi Miklós hat évet töltött a kufsteini börtönben, végső soron azért mert politikai tevékenysége tövis volt a bécsi kormány szemében. Letartóztatásának közvetlen oka azonban az volt, hogy, mint száz évvel később Mikszáth Pongrác grófja, szabályos háborút viselt a szomszédbirtokos Csáky gróf ellen, mert az elcsalta egyik lovászát. Wesselényi Miklós rendkívül gondos nevelésben részesült. Apja kezdettől fogva közéleti pályára szánta, s ennek megfelelően irányította fejlődését. A legkiválóbb tanároktól és mesterektől tanult, s mindenekelőtt meg kell említeni nevelőjét, Pataky Miklóst, akit rendkívül szeretett. Apja maga ellenőrizte fiának tanulását és sokkal szigorúbb volt tanítóinál, s nem egy esetet jegyeztek fel, amikor a feldühödött apa rosszul tanuló fiát vasra verette. Wesselényi első nyilvános szereplése akkor következett be, amikor a Napóleon elleni háborúból megszületett az első magyar nemesi felkelés. Az öreg Wesselényinek is vezényelnie kellett volna az egyik nemesi századot, de már beteg volt és a Nagykárolyban tartott parádéra az akkor 14 éves fiát küldte maga helyett. A magyar nemesi felkelés a győri csatában Napóleon modern hadserege ellen csúfos kudarcba fulladt, de a fiatal Wesselényi Nagykárolyban olyan jól csinálta a dolgát, hogy Károly főherceg nyilvános dicséretben részesítette. A nagy fordulat akkor következett be életében, amikor 1818-ban Debrecenben megismerk e d e 11 Széchenyivel. Kettőjük barátságáról, majd későbbi szakításáról rengeteget Írtak, igen sok esetben idealizálva. A valóság, amely Széchenyi és Wesselényi naplójegyzeteiből elég jól rekonstruálható, nem kevésbé érdekes. Wesselényi Széchenyiben joggal a kongeniális. nálánál idősebb és tapasztaltabb mesterét láthatta, akivel egy cél követett, a magyarság felemelését és kivezetését a feudalizmusból. Kossuthhoz való viszonya talán még bonyolultabb. Két dolog azonban bizonyos. Amikor Széchenyivel összekülönbözött, ez jórészt azért történt, mert akkor már Kossuth, és nem Széchenyi politikai eszméit vallotta magáénak. Barátja azonban csak Széchenyi volt. Kossuth politikai fegyvertársa. Ez a következőkből is világosan kitűnik: amikor Wesselényit bebörtönözték, Széchenyi mindent elkövetett, hogy kiszabadítsa. Amikor 1848- nyarán Wesselényi vakon és betegen megjelent Kossuthnál, az órák hosszat megvárakoztatta. Mindez azonban mitsem változtat azon, hogy Wesselényi és Széchenyi barátsága a magyar reformkor egyik legtermékenyebb eseménye volt, mely különösen az 1821- 22-ben tett közös nyugateurópai utazásuk alatt érlelődött igazán szép barátsággá. A huszas évek végéről származik romantikus és tragikus szerelme Bethlen Ninával, Bethlen Imre enyedi főispán lányával. Megismerkedésük is romantikus volt, mert úgy történt, hogy egy kolozsvári ünnepségen megfékezte a főispán kocsijának petárdáktól megvadult lovait. A nagy szerelemnek a politika vetett véget. Wesselényi ellenzéki magartartását és beszédeit, melyekből egyet Enyeden is elmondott, a kormányzatot képviselő főispán a maga számára sérelmesnek találta és kívánságára lánya felbontotta az eljegyzést. A bécsi politika nem volt válogatós eszközeiben. Politikai magatartásáért perbe fogta, de a per elhúzódott és elnémitására megpróbáltak más eszközöket is. Ma már többé-ke v é s b é bizonyított tény, hogy Wurmbrandt grófot, a monarchia akkori egyik legjobb vívóját azért küldték a közelébe, hogy párbajban tegye el láb alól. Wesselényi ezt tudta, de nem tért ki Wurmbrandt sértései elől. A párbaj a nyilvánosság előtt Telegdén foly le. Ami a technikát illeti, két méltó ellenfél csapott össze. A családi hagyomány szerint Wesselényi úgy menekült meg Wurmbrandt egyik halálos erejű vágásától, hogy kardja elcsúszott Wesselényi pecsétgyűrűjének kövén, megrepesztve azt. Ez a gyűrű túlélte az j idők vihárait is, s mikor e sorokat irom, itt csillog előttem a lámpa fényében. A párbaj egyébként mindkettőjük harcképtelenségével végződött. A pesti árvízzel kapcsolatos szereplése kétségtelenü lemberi magatartásának csúcspontját jelenti. Nemcsak erkölcsi, de fizikai sportbeli teljesítmény szempontjából is. Nem igaz viszont az az állítás, hogy szembaját a mentés közben szerzett hülésének köszönhette. Szeme már az árviz előtti időben kezdett romlani, amit az árviz alatt, csónakjában irt feljegyzései is bizonyitanak, ennek következtében az sem felel meg az igazságnak, hogy a börtönben vakult meg. Ez csak kéthárom évvel később következett be. Kegyelmet is azért kapott, hogy egészségét helyre állíthassa az ország határain kiviih Száműzetésével Wesselényi politikai karrierje véget ért. Ha csak nem számítjuk azt a rövid epizódot, amikor 1848 nyarán, mint kormánybiztos, végrehajtotta Erdély és az anyaország unióját. Grafenbergi magányában érdelődik meg utolsó nagy romantikus fellobbanása, szerelme, majd 1845-ben, hazatérte után megkötött házassága Lux Annával, a sziléziai iparos lányával. Ez a rangon aluli házasság nagy port kavart fel annak idején. Lux Annáról a családban nemigen szerettek beszélni, sőt, igyekeztek a nyomát is eltüntetni. Wesselényi 1850-ben halt meg, özvegye pedig valamivel a gyász év letelte után férjhez ment Mocsáry Lajoshoz, az Ismert nemzetiségi politikushoz. Nősülésekor Wesselényi már 48 éves volt és vak. Törvényes utódokat akart, nem természetes-e, hogy választása arra a fiatal lányra esett, aki rajongott érte és grafenbengi száműzetése alatt hűségesen ápolta? És Lux Anna? Wesselényi harminc évvel volt idősebb nála, amikor hozzáment. Felnézett rá és rajongott érte, s erről az érzésről akkor azt hitte, hogy ez a szerelem. Wesselényi korán bekövetkezett halálával a magyar reformkor egyik legszínesebb és legjelentősebb' egyénisége tűnt el az élők sorából. Olyan egyéniség volt, akinek az alakja Kemény Zsigmondtól Herczeg Ferencig, Kardos Samutól Gáspárné Dávid Margitig és Trócsánvi Zsoltig az Írók és kutatók egész sorát ihlette meg, s akiről még az elkövetkezendő Íróknak és kutatóknak is lesz bőven mondanivalójuk-. Wesselényi Miklós A helynevek humora Nem mindennapi felmérésről számol be a Magyar Nyelvőr cirnü folyóirat. A nevek hangulatát különböző módon lehet vizsgálni — Írja —, például az azonos stilisztikai-esztétikai értékük szerint is (szép, csúnya, tréfás stb. nevek). Száznyolcvan létező helységnév komikumára tett fel kérdést a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium kétszázharminc harmadik-negyedikes tanulójának, akik között fiuk és lányok is voltak. A kérdezettek iegtöhbje, 145 diák a Bablevesmajort nevezte meg, mint olyant, amely rá humorosan hat. Sokakat mulattatott a Buzit&tanya (132 szavazat), a Bajuszkóródülő (121), Bugyi, (171), Bakbüztanya (114), Bolhás és Hunyag (81-81), Hugyóhegy és Bugyitanya (78-78), Gyagyapáti és Lakácsfenék (76-76) is. 40-70 diák tartotta viccesnek a Csízmaszártanya, Beled, Dögösdűlő, Kapcaszék, Bolondváritanya, Nőtincs, Fenekestanya, Concóhát, Vindornyalak, Gutatöttős, Kisvaszar, Alsómocsolád, Vaszar (ez eggyel kevesebb szavazatot kapott, mint Kisvaszar), Mecsekpölöske, Tök, Ostffyasszonyfa, Alsókalkuturális (amelyet két tesztlápon találtak viccesebbnek, mint Felsökalkuturálist), Vönöck, Bödöcökpuszta, Bugyikos, Értem, Tyúkod, Kovácsszénája és Kölked. A kérdőíveken szereplő 180 név közül csak kettő volt olyan, amelyet egyetlen diák sem tartott humorosnak: Győrság és Nyirpazony. báró Wesselényi Miklós
