Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-16 / 11. szám
1* •''dal MAGYAR HÍRADÓ Thursday. March 16, 1372 RUFFY PÉTER Az 1848-as nagy idők nagy emberei KOSSUTH mos Ez a dombos, hajlatokra kapaszkodó, gyürnö lesfás, kedves zempléni falu — Monok — adta nekünk s a világnak Kossuth Lajost. Itt született 1802. szeptember 19-én, Így hirdeti ezt a szülőház és a monoki Kossuth Muzeum emléktáblája, s az a néhány kossuthi sor, amelyet Kisfaludi Strobl Zsigmond 1960- iban fölavatott monoki Kos«uíh-szobárának talapzatára véstek: “Monokon születtem, amott a szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a honfoglalás első áldomásait megüllötte”. Az életrajzok úgy beszélik el, hogy az evangélikus család újszülött gyermekét — (minthogy szülőhelyén nem volt evangélikus egyházközség — a közeli Tállyára vitték, ahol Mayer Mátyás alesperes keresztelte meg. Gáli Sándor, a mai tállyai lelkész még őrzi a kis keresztelő fémedényt. Az életrajzok elbeszélését a kutatók vitatják. Zsuffa Tibor tanító, a monoki Kossuth Muzeum gondnoka tanulmányt irt “Amit Kossuthról rosszul tudunk” címen s ebben a keresztelő Mayer Mátyás egykori káplánjára hivatkozik, aki Kossuth születési dátumának a vitája idején, 1864-ben azt irta a Vasárnapi Újságban, hogy Mayer nem Tállyán, hanem Monokon, a szülőházban keresztelte meg.Kossuth Lajost, hiszen nemesi kiváltság volt az is, hogy a nemesi származású újszülöttet háznál kereszteljék. A tállyai pap tehát átment Monokra. Ezt bizonyítaná az egyházi matrikula “domo” bejegyzése is (otthon, tehát a kis Kossuthot otthon keresztelték meg), ha ezt a matrikulát 1964-ben már nem láthatta ( csak tudott arról), mert a tállyai egyház anyakönyvei 1810-ben, nyolc évvel Kossuth születése után, tűzvész során, megsemmisültek. Ezért hoszszu időn át még azt sem tudták, mikor, mely napon született Kossuth Lajos. Ennek a történetét Gáli Sándor tállyai evangélikus pap mondta el nekem néhány esztendeje. Hajász Pál tállyai lelkész 1874-ben levelet irt Turinba, mert ismerni szerette volna a dátumot. Kossuth egyebek közt — a levelet én még olvastam Tállyán — igy válaszolt: “Én ugyan bármi nagy emberre nézve is, annál inkább igénytelen személyemre nézve, nem magánjogi, hanem történelmi érdek szempontjából nagyon henye dolognak tartom annak kutatását, hogy ki ,mely napon született, miután ez a nyomokat, miket egy vagy más ember tettekben, s eszmékben maga után hátrahagyott, sem meg nem örökíti, ha veszendők, sem el nem törölheti, ha maradandók , . .” Kossuth azt irta még, hogy “születésem napját nem tudom, s hónapja felől sem vagyok bizonyos”. A Kossuth családban minden születés — more patrio a rézcsatos Eibliába volt föl jegyezve. De “elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben”. A levél utolsó sora igy hangzik: “Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap, amely emlékemet felélessze”. A születés pontos dátumát azóta kikutatta a történettudomány. De azt, hogy hol keresztelték meg a kis Kossuthot, Tálylyán-e, vagy “domo”, Monokon, azt bizonyosan nem tudjuk ma sem. PETŐFI SÁNDOR Azt hittük, róla — az erdélyi sir pontos helyének kivételével — mindent tudunk. Az irodalomtörténet az eltelt több mint száz esztendő alatt mindent föltérképezett. S amihez nem a tudós, hanem a művész tolla kell, azt elmondta rója Hatvány Lajos és Illyés Gyula. Hol élt? Az egész országban szinte. Hol keressük emlékeit, már-már lába nyomát? A vándorét, aki vándorszínész korában Mohácsról Pozsonyba gyalogolt, s Debrecenből, rettentő fagyoskodása színhelyéről gyalog hozta fel verseit, a Tokajhegyalján kére s z t ű 1, Yörösmartyhoz Pestre? Nincs még egy költőnk, csak ő, a legnagyobb, aki ennyire azonosult volna szülőföldjével, szülőhazájával. A kiskőrösi szülőház a bölcsőt idézi, Kiskunfélegyháza a hattyus házat lebbenti elénk, Aszódon a volt algimnázium épületén emléktábla hirdeti, hogy itt élt valaha Petrovics Sándor aszódi diák. A közeli Penc az aszódi diákok kirándulásainak emlékét kelti föl, s még áll a penci ház, ahol az ifjú vendégeskedett. Magzatelhajtó műtét 11 éves kislányokon LONDON — Á Registrar General közölté: Az 1970-es esztendőben Angliában, legálisan 3 11 éves kislányon és 20 12 éves kislányon hajtottak végre magzatelhajtó műtétet. Ugyanebben az évben, az előző esztendőhöz viszonyítva, jelentős mértékben emelkedett azoknak a 13 és 14 éves angol lányoknak a száma, akiken legálisan magzatelhajtó műtétet végeztek. Az 1970-es évben 89 13 éves lányon végeztek magzatelhajtó műtétet, ez a szám több mint kétszerese a 13 éves lányokon 1969-ben végrehajtott abortuszoknak. Pápán Vörös szabó házában húzódott meg. Dunavecsén múzeumot rendeztek be az épületben, ahol édesapja mészárszéke állt. Szalkszentmártor.ban megmaradt az eredeti épület, ahol Petrovics István kocsmája és mészárszéke működött, s Gödöllőn' emléktábla állítja meg az embert a házikó előtt, ahol Petőfi egy angol regény átültetésén munkálkodott. S sorolhatnánk Borjádot, ahol a Sass-család vendége volt, és Debrecent, a Batthány utca 16-os házat, ahol lakott. Én még láttam a költői Teleki-kastélyt Erdélyben és megsimogattam a somfát a kastélyhoz-közel, amely alatt, kőpadon ülve,papírra vetette a Szeptember végén sorait. S benne irodalmunk legszebb sorát, az “Elhull a virág, eliramlik az élet . . .” hat szavát. Azt hittük, a végső nyughely kivételével, mindent tudunk. Az irodalomtörténetirás azonban nem ér, nem éresztendőben majdnem 400 14 éves lányon végeztek , magzatelhajtó műtétet: éz a szám az előző esztendőben, 1969-ben “mindössze” 27i volt. Sonny Grosso eddig a filmipar rendezői gárdájához tartozott, most a “The French Connection” cimü filmben epizódszerepet kapott. hét véget. Meghalt egy ismeretlen — Amerikában Milton Smith-é vált — magyar szabómester New Yorkban, s’végrendeletileg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozza az egyik New York-i bank páncélszekrényében őrzött kincsét-vagyonát: Emich Gusztáv és Petőfi 1846-ban kelt eredeti iróikiadói szerződését: “Én'Petőfi Sándor átadom . . .” S az irodalomtörténet bizonyítékot keres .’mikor, ki által, hány esztendővel ezelőtt s miként került ki irodalmunk egyik legbecsesebb irói szerződése Amerikába ? Bizonyíték még nincs, csak föltevés: lehet, hogy Számwald Gyula, az Emich cég társtulajdonosa vitte volna magával, mikor Világos után külföldre menekült. Petőfi őt örökítette volt meg Egy könyvárus emlékkönyvébe cimü versében. Talán a kor egyik legnagyobb Petőfi-emlékgyüjtője, a világhírű hegedűművész, Reményi Ede (1828-1898) vásárolta meg és vitte ki magával Amerikába, azokban az időkben, mikor külföldről azért tért haza Magyarországra, hogy “összehegedülje” a tervezett pesti Petőfi szobor költségeit. Hiszen ő vette meg, ő őrizte Petőfi tárcáját is ,amelyben a költő “legbecsesebb emlékeit”, a Bem tábornokkal való levelezését tartotta, ő vitte volna ki a szei’ződést? Vagy egy harmadik? S ki volt a harmadik ? S föl lehet e deríteni ilyesmit 125 évvei a hires szerződés keletkezése után?! TERJESSZE LAPUNKAT! w»v»%ww»w»ww»ww^*v»*wv Petőfi Sándor Kossuth Lajos S végezetül: az 1970-es
