Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-06 / 1. szám

1« «4dal v" MAGYAR HÍRADÓ ' Thursday, Jan. 6. 1972 ÓHAZAI ÉLETKÉP: ÉJFÉLI KOCCINTÁS AMERIKAI MAGYAR SZÍNHÁZ: JÖNNEK A “PESTI CSILLAGOK”!! Ha a külföldi saját szemé­vel látja a sziveszteréji lump­­kedvű, dudáló-sipoló körúti gyülekezetét, tán azt hiszi, hogy Európa legborisszább nemzete vagyunk. Téved, mert a fejenkénti évi 30 li­teres fogyasztásával Magyar­­ország igencsak a derékhad­iba tartozik. A sör — mondják — álmo­­sit, a bor — duhajjá tesz, a pezsgő könnyed mámort te­remt. Ez a szállóige többé­­kevésbé laikus megfigyelésen alapul, a szakértők az egyes italok között további finom distinkciókat is ismernek. Ami pedig témánkat, a bort illeti, annak valóságos gasztronó­miai vastörvényei vannak. Az első parancsolat igy hang­zik: vörös húshoz (vad, mar­ha) vörös bort, fehér húshoz (sertés, baromfi) fehér bort! Néhány a borkatekizmus to­vábbi előírásai közül: étkezés előtt aperitif gyanánt ürmös, vermouth ajánlott .előételhez a debrői hárslevelű, a trami­ni illik, a halhoz a móri ezer­jó, meg a tokaji furmint, a sültre legjobban a soproni kékfrankos, abasári rizling csúszik, a disznótoros szereti a szekszárdi kadarkát, s bur­gundit, a hideg étellel a ba­dacsonyi fajták állnak össz­hangban, a szárnyasok ba­rátja a charmant pezsgő, a a badacsonyi szürkebarát, a desszertborokat kívánják, vé­gül a sajthoz soproni tramini, zöldszilváni vagy egri leány­ka dukál. Feltűnt talán, hogy több a palackos termelés, mint a hor­dós. Sőt egyre több lesz, ki­megy a divatból demizsonnal járni bor után ugyanaz van a palackban is (ha nem jobb), az üveg praktikusabb, izlé­­sebb, meg aztán ritka már az olyan ház, ahol tizliterszám tárolnák a bort. (Az üveg — hivatalos nyelven szólva: pa­lack — sem találomra adódik. Előírás — no meg tradíció is —, hogy a hosszú nyakú, úgynevezett rajnai palack a fajborokat illeti meg. Az asz­tali és kommersz borok a li­teres, úgynevezett füredi üvegbe töltendők, mig a vö­rös borok helye a zömökebb, bordeauxi-nak nevezett pa­lackban van. Végül az állami védjeggyel ellátott tokaji szamorodni és aszú csak a fél­literes “tokaji” üvegbe kerül­het). A kommersz borok legfőbb rezervoárja az Alföld, főképp Bács megye. (Farkas Gábor, a budafoki üzem igazgatója: “Ha Bácsban jó a termés, akkor van bor az országban, ha ott nem termett elég, a •hiány pótolhatatlan”.) Nai­vitás volna azt hinni vagy elhitetni, hogy Budafokon nem keverik a bort. Nemcsak keverik, de ahhoz, hogy a megfelelő zamat előáll jón, ke­­verniök (szaknyelven: házasi­­taniok) is kell. Hogy milyen arányban, azt is expressis verbis előírások szabják meg. A pecsenye borok szabványa példának okáért a következő­képpen rendelkezik: 1. Leg­alább 75 százalékban az elne­vezés szerinti fajtát kell tar­talmaznia. 2. Tükrös tiszta­ságú legyen. 3. Fehér bornál a szin zöldesfehér, zöldessárg­­ga, vagy világos sárga, a sil­lerboré úgynevezett siller szinü (világos piros) legyen, a vörös bor színe a vöröstől a mély sötétig terjedhet. 4. Tiszta, hibátlan, kellemes bor­illat. 5. Tiszta, hibátlan za­mat, harmonikus, kellemes boriz, 6. A vörös bor kellően fanyar legyen. A további paragrafusok megszabják, mennyi ként, ar­zént, mangánt, kloridot, ól­mot, cinket és egyéb ásványi anyagot tartalmazhat a pecse­nyebor. Az Országos Bormi­nősítő Intézet (OBI) a buda­foki laboratóriumban érzék szervileg és vegyileg is vizs­gálja, nem éri-e sérelem a szabvány előírásait. Végül akadnak olyan faj­ták, amelyeket a törvény eleve kiűz a -borok paradicsomából. Az úgynevezett direkttermő fajtákra gondolunk, amelyek oltás, különös művelés nélkül Lő termést hoznak. Az ameri­kai alanyból kifejlődött hír­hedt nova, a delavari és az otelló tartozik ebbe a kategó­riába. Ezeket forgalomba hoz­ni tilos, sőt egyik-másik faj­tát egy 1936-os törvény kivá­gásra ítélte. Az otelló kivétel: színezésre 10 százalékban fel szabad használni. Magasabban áll a borfélék társadalmi ranglétráján a cse­megebor, a vermouth, az újab­ban divatozó likőr-bor, mig a csúcson a fejedelmi ital: a pezsgő foglal helyet. Budafok termékei közül karriert futott be az úgynevezett Márka ver­mouth, a Promontor csemege (Budafok római kori-nevéről elkeresztelve) stb. Nemcsak a háztartásokban népszerűek ezek, de jellegzetes cukrász­dái italok is, aránylag nem magas szesztartal mukkal mintegy kompromisszumot jelentenek a bor és a tömény italok között, s különösen a gyengébb nem körében ked­veltek. ^Budafokon van Magyaror­egyetlen pezsgőgyára is. A szág pillanatnyilag működő köztudat szerint a pezsgőt a legrosszabb borból készitik. Ez a meghatározás nem pon­tos. Úgy áll a dolog, hogy a pezsgőhöz csak semleges izü, zamatu, magas savtartalmu, világos szinü és alacsony al­koholtartalmú bort szabad felhasználni; a pezsgőkészités technológiája követeli igy. Három magyar vidék bora fe­le1 meg e célnak: Tibolddaróc (Borsod), Boly (Baranya) és Etyek (Fejér megye). Etye­­ken 1500 holdas gazdasága van a budafoki üzemnek, ki­zárólag a pezsgőgyártás szol­gálatában. Bár a franciák általában jobban értenek a borhoz, mint a németek, a nálunk honos szakmai szókincs zöme a né­metből származott, mert az első szőlőmüvelők, borászok is onnan jöttek. (A franciát őr­zi a bouquet (búké) szó, mely a bor izének, zamatának együttesét jelenti, viszont a német szavaknak se szeri, se száma a borpincék táján: szeizhammer, spindli, fuchsos stb.) A mai budafoki munká­sok ezeket a szavakat vegyí­tik mindennapi beszédükbe. Ezerháromszázán vannak, s ma már szakmunkás okleve­let kapnak, mig régen segéd­munkásnak tekintették őket. Kérdezhetjük: mennyit iszik az, aki a borpincében dolgo­zik, Amennyit akar, nyomta­tó lónak nem lehet bekötni a száját. Viszont, akit részegen érnek munka közben, annak fel is ut, le is ut. A borral csak józanul lehet dolgozni. S ha szilveszterkor koccin­tunk a borral, pezsgővel, mondják, azért tesszük, hogy a fül se maradjon ki az ital élvezetéből. A többi: a látó, szagló és Ízlelő szervek ugyan­is már eleve részt vesznek benne. Novobáczky Sándor OHAZAI KRÓNIKA A Kodály-kórusmüvek leg­újabban forgalomba került le­mezén elhangzó kétszólamu kórusok javarésze a Bicinia Hungarica-sorozatból való. A magyar dalfeldolgozások mel­lett e lemezen vannak a Ka­levalából és a Nyugat-Ázsiá­­ban élő maori nép dalaiból al­kotott biciniumok is. A szép felvételt a budapesti Kodály Zoltán leánykórus adja elő Az AMERIKAI MAGYAR SZÍNHÁZ, amely a két első előadásával: “Túl az óperen­­cián” (Lakatos Sándorral és a Fővárosi Operett Szinház művészeivel), majd a “Dalok szárnyán” (Karády Katalin­nal, Svéd Sándorral és a Já­róka-zenekarral) az Egyesült Államokban és Kanadában el­nyerte úgy az amerikai ma­gyar sajtó, mint a közönség elismerését és.bebizonyította, hogy van érdeklődés, csak jó előadást kell produkálni, ta­vasszal, március havában rendezi legközelebbi túráját. Vince András “PESTI CSILLAGOK” lesz a cime a tavaszi előadásnak és annak keretében felvonul­nak a magyar szinház és ze­neművészet legjobbjai. Ám­bár a műsor még nem teljes, a következő ismert óhazai művészek lépnek fel a “PES­TI CSILLAGOK”-ban: PSO­­TA IRÉN, a Madách Szin­ház vezető színésznője ;RÁ­­DAY IMRE, a veterán drá­mai s filmszínész, Ifj. MA­­GYARI IMRE az egykori ci­gánykirály ugyancsak hires fia, aki (ámbár Budapesten saját zenekara van), Ameriká­ban mint szólista fog bemutat­kozni varázshegedüjével; BÉ­RES FERENC, a legnagyobb magyarnóta énekes, az év­századok magyar dalainak mesteri előadója, aki sikeres ausztráliai és japán túrája után lép fel Amerikában; KO­VÁCS APPOLÓNIA, az ere­deti nép- és cigánydalok leg­híresebb énekesnője; LOVAS FERENC zongoraművész és zeneszerző, aki Hollandiában, Nyugat - Németországban és Angliában éppen olyan nép­szerű, mint Budapesten. Az Amerikai Magyar Szin­ház tavaszi túrájának VINCE ANDRÁS, a veterán detroiti művész és rádió-műsorvezető lesz az igazgatója. Ámbár a túra még kibővülhet néhány előadással, Vince eddig a kö­vetkező városokat kötötte le: LONDON, Ont. márc. 2, csü­törtök TORONTO márc. 3-4, péntek és szombat; MONT­REAL március 5, .vasárnap; WASHINGTON, D.C. márci­us 8 szerda; BRIDGEPORT, Conn, március 9, csütörtök NEW BRUNSWICK, N. J. március 10, péntek; NEW YORK március 11 szombat; DETROIT március 12 vasár­nap ; AKRON, Ohio március 15, szerda; PITTSBURGH, Pa. márc. 16 csütörtök; BUF­FALO március 17, péntek; CLEVELAND március 18, szombat; CHICAGO március 19, vasárnap; SAN FRAN­CISCO március 22, szerda; LOS ANGELES március 25 szombat; MIAMI, Fia. már­cius 26, vasárnap. A közeljö­vőben megírjuk, hogy az egyes városokban hol lépnek fel a “PESTI CSILLAGOK” és hol lehet jegyeket elővé­telben venni. Az említett vá­rosok színházlátogató közön­ségének már most figyelmébe ajánljuk a felsorolt dátumo­kat, mert a “PESTI CSILLA­GOK” előadása olyan művé­szeti és zenei élmény lesz, amelyet sokáig nem fognak elfelejteni. Andor Ilona vezénylésével. * * A legrégibb magyar geodé­ziai kódex fakszimile-kiadásá­val tette emlékezetessé fenn­állásának 15. évfordulóját a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat. Az 1498-ból származó, nagy értékű, kéz­iratos, latin nyelvű kódex ma­gyar fordítása hü a közép­kori szöveghez, de a közönség számára is érthető. A hat színnyomással készült, 400 példányban megjelent geodé­ziai kódexmásolat ii'ánt igen nagy az érdeklődés. * A’ % Németh László Erzsébet­­nap cimíi drámáját november 12-én mutatta be a debreceni Csokonai Szinház. * * * Arany János-esteket ren­deztek Borsod és Heves me­gye több községének művelő­dési otthonában a Miskolci Nemzeti Szinház művészei. ^ ^ A MOIvÉP a karácsonyi időszakban mutatja be Gaz­dag Gyula Sípoló macskakő és Szinetár Miklós Csárdás­királynő cimü magyar-nyu­gatnémet produkcióban ké­szült filmjét, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom