Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-08 / 27. szám
Thursday, July, 8, 1971 MAGYAR HIRADO 15. oldal * ÓHAZAI SZÍNFOLTOK . . . ANNA-BÁL Irta: BARÖTI GÉZA Füred nevétől éppoly nehéz volna elválasztani a Balatont, mint az Anna-bál szépséges emlékét, e mintegy másfél százados múltra visszatekintő társadalmi eseményét, amelynek története elválaszthatatlan a múlt század magyar történelmétől. Ma már csak a két szó édes és forró zenéjét véli felcsendülni az ember, amikor kiejti a Annabál nevét, talán Bihari János hegedűjének varázsszava cseng vissza másfél évszázad táblaiéból, ha igaz a legenda, hogy a verbunkos cigány muzsikálta végig a zelső füredi Annabált. Gyönyörű viharnak indultak a Anna-bálok, amelyekben együtt volt a május pompája, junius gazdasága és julius forrósága. Egyszer talán előkerül valahonnan, egy poros levélláda mélyéről Szent- Györgyi Horváth Anna kisasszony naplója, melyben feljegyezte az első füredi Anna-bál napját: 1825. julius 26. A Horváth-házat, amelyben ma bányászok üdünek, 1796-ban építette Szent-Györgyi Horváth Zsigmond. A 74 szobás palota, Fürednek ma is központi épülete, nem fogadónak épült, mert Zsigmond ur passzionátus vendéglátó volt és igen nagy ur: császári kamarás, belső titkos tanácsos, Békés megye főispánja és a Szent István rend nagykeresztjének tulajdonosa. A vendégszerető magyar mágnás 1808-ban meghalt, vagyonát négy fia örökölte. Az első füredi Anna-bál időpontjában már csak ketten éltek a legendás vagyon örökösei közül, Szent-Györgyi Horváth Fülöp János és József. Mindkettejüknek volt egy Anna láAya, de József űré 1817,-ben született, a nevezetes napon tehát mindössze nyolcadik esztendejét élte, mig Szent-Györgyi Anna Krisztina, Fülöp János ur lánya, 1803-ban született, tehát az első füredi Anna-bál napján már 22 éves volt. 1825-ben történt, hogy egy későbbi nyáron fiatal huszártiszt pengette meg a sarkantyúját Szent-Györgyi Anna Krisztina előtt és illendő módon bemutatta magát. — Eleméri és Ittebei Kiss Ernő. A fiatal huszártiszt otthagyta a szivét a Szent- Györgyi Horváth-ház nagy báltermében, néhány év múlva feleségül vette Anna Krisztinát, 1848- ban ezredesként Kossuth mellé állt, tábornoki rangot ért el, és életét az aradi vártanuk között fejezte be. Történelem, történelem . . . 1831-ben megnyitotta kapuit a balatonfüredi kőszinház — az első Magyarországon — Kisfaludy Sándor intendánsi vezetése alatt. A sziniigazgatóköltő fogalmazta meg az első szerződést, amelyet t “játszó személyekkel kötöttek. Ebben a szerződésben az áll, hogy a szinitársaság évente kétszer Anna napján és Szent István ünnepén a szin<áz fenntartására ingyenes előadást köteles tarani. Ha az Anna-napot egy kalap alá vették az rszágalapitó király ünnepével, akkor annak a napnak különös jelentősége lehetett Füreden. Az első “báli reportot” 1836. augusztus 11-én közölte a Honmüvész. Madarász nevű egykori pályatársunk, aki csak vezetéknévvel jelölte a báli ludósitást, színes tollal irta le az akkor már tízéves múltra visszatekintő Anna-bál külsőségeit, a bálterem homlokzatára függesztett kivilágított feliratot, “Mindent hazánk szeretett Annáiért”. i839-ben jelent meg Londonban John Paget anol utazó könyve, “Hungary and Transsylvania” immel és beszámolt az 1837. évi Anna-bálról is, lint a Szent-Györgyi Horváth-ház vendége. John "aget letelepedett Magyarországon, 1847-ben magyar állampolgár lett, a szabadságharcban Bem ‘ábornok oldalán harcolt, mint szárnysegéd, magyar nőt vett feleségül, és a szabadságharc bukási után Angliába menekült. 18§S-ben amnesztiával visszatért Magyarországra, és itt élt 1892-ben bekövetkezett haláláig. 1846- ban már szűknek bizonyultak a füredi szálláshelyek, annyi vendég érkezett az Anna-bálra, és a nevezetes eseményről megemlékezett az “Életképek is”, s a cikk Írója nem volt más, mint Jókai Mór, aki azon méltatlankodott, hogy nem tudunk mit kezdeni nagyérdemű fürdőhelyünkkel. “Füreddel úgy bánunk mi magyarok, mint a műveletlen férj szokott bánni angyalszép, szelíd nejével: nem becsüljük eléggé. így aztán ne kárhoztassuk azokat, akik külföldre viszik a pénzüket, mert nem élhetünk a szabad ég alatt, márpedig, aki az Anna-bál előestéjén érkézik Füredre, nem kap lakást.” 1847- ben már olyan országos esemény a füredi Anna-bál, hogy a legfürgébb magyar újság, a “Pesti Divatlap” rendkívül tudósítót küld Füredre, és a gyorspostán utazó tudósításokat naponta közli. A bál után egy héttel igy sóhajt fel a korabeli kiküldött tudósitó. — Fürdői életünk szövétneke a tüzes Anna-bál után mindinkább halvány fényben tűnik el. Ez pedig azt jelentette, hogy az Anna-bállal véget ért a füredi nyár. 1862. julius 27-én a füredi bálozó ifjúság az Anna-bál királynőjének első Ízben ajándékozta az aranyalmát, amelyet abban az évben Kozma Irma kisasszony nyert el. 1871-ben megjelenik a bálon a kis Kölesi Lujza, akiből később Blaháné lett, a nemzet csalogánya, és Füred leghűségesebb nyári vendége. 1876-ban ismét Jókai írja a báli tudósítást a füredi Anna-bálról, és a maga szelíd módján megrója az ifjúságot, mert a bál utáni vigadozással felverte a füredi csendet, márpedig Füreden betegek is vannak. 1907-ben a “Budapesti Hírlap” arról számol be, hogy a füredi Anna-bálok elvesztették jelentőségüket, a fiatalság Siófokra és Földvárra vonul. A cikkiró, Rákosi Jenő jóslata csak néhány évtizedre vált be. 1954 óta ismét varázsa van a füredi Anna-bálnak és azóta minden nyáron úgy térnek haza a báli éjszakájából a lányok, Magyarországra s távoli második hazájukba, hogy magukkal viszik a balatoni nyár legszebb emlékét. JÚLIUSI JELES NAPOK 13. Margit — a mérges. Mégpedig azért mérges, mert rendszerint vihart hoz, annak ellenére, dogy ez a nap a szabadban fürdés hivatalos kezdete. 25. Jakab napján kezd érni, tarkulni a szőlő. A szőlőőrzés szokása Sárközhöz kapcsolódik. Eredetét a törökök Mohács utáni hadjáratával kapcsolják össze. A monda szerint a törökök vasárnap szállták meg a falut, amikor mindenki a templomban volt. A törökök lesben állva várták a lányokat a templom előtt, de csakhamar csúfosan felsültek. A lányok — megtudva, hogy itt a török — a templomban ruhát cseréltek az öregasszonyokkal és hétrét görnyedve csoszogtak ki a templomból. Mire a török észbekapott, a lányok már a szőlőhegyen rejtőzködtek. Éjszakánként a legények hordták fel nekik az elemózsiát. A monda mellett a szőlőőrzés valószínűbb oka a madárijesztés. Ezért visszhangzott a sárközi szőlőhegy a hangos kerepléstől nappal és a lányok és legények nótázásától éjszaka. 26. Anna napján világszerte bált rendeznek. A leghíresebb a hagyományos, balatonfüredi Annádtól. AZ ÉPÜLŐ HÁZ Az épülő ház nagy falába Isten csak téglának rakott. Parányi helyet tölt be vélem, Nem bízott rám semmi nagyot. Nem vagyok alap gránitkője, Agyagból égetett az Ur Keményre köznapok tüzénél. Hogy hordozzam hangtalanul Sok szürke kis életnek terhét . Könnybe falaz és megaláz. De titkos tervét már megértem És látom: büszkén áll a ház Rumi Erzsébet TÖRTÉNELEM PONGYOLÁBAN Désire Mercier belga biboros, az első világháború alatt a belga németellenes függetlenségi mozgalom egyik vezetője, néha nagyon világias csattanóju történeteket mesélt el papi pályájáról. — Egy alkalommal — mondotta — valamelyik kis vidéki egyházközség templomában prédikáltam. Úgy gondoltam, hogy szentbeszédem nagyon meghatotta a hívőket, mert valamennyien sirtakzokogtak, kivéve egyetlenegy középkorú parasztembert. A mise után nem tudtam megállni, hogy szót ne ejtsek vele. Testvérem, kérdeztem tőle, hogyan lehet az, hogy a prédikációm alatt valamennyi hallgatóm szemét elöntöte a könny, csak a tiéd maradt szárazon?? Miért van az, hogy te nem sírtál? — Az azért van, tisztelendő atyám — felelte a derék ember — mert én nem tartozom ebbe az egyházközségbe. AZ "ISTENI” GÖRÖG NŐRŐL (Folytatás a 9-ik oldalról) valahogy Thébába került: hogy hány éves korában és hogyan — egyelőre ismeretlen, és egyes, források szerint itt kapta a Phryne — béka — nevet, ugyancsak ismeretlen, hogy miért . . . Az viszont tény, hogy Theébából már virágzó, fiatal szépségként kerül Athénba, hogy mikor é3 hogyan, ismeretlen, és tény, hogy itt már Phryneként ismerik. Hogy a szobrász ismerte-e korábban Phrynét vagy sem — nem tudjuk. MŰVÉSZEK IHLETŐJE Phryne életében most már gyorsan követik egymást az események, Egyrészt Praxitelész állandó modellje lett: a szobrász csodálatos aranyozott portrét készített róla, amit a hetéra a deuphi Apolló templomnak ajándékozott. Másrészt az “Eleusziszi misztérium”-nak bírósági következményei voltak. A pontos részleteket nem ismerjük, de Plinius sejteni engedi, hogy Euthiasz, a szónok, szerelmi ajánlattal ostromolta, amit Phryne elutasított. Ekkor a féltékenyl Euthiasz “Asebie”, vagyis istentelenség vádjával feljelentette az “Aeropag”nál, a legfelsőbb bíróságnál. Bár Hüperidész védte, Phryne nehéz hellyzetbe és a halálos Ítélet árnyékába került. .JKI Ekkor — az Ítélethozatal előtt néhány perccel — Hüperidész, a legendák szerint, a hetéhároz lépett, kioldotta ruháját, lefejtette leplét, és a ... meztelen formákra mutatva azt mondta a bíráknak: “Elkárhoztathatnak-e egy ilyen isteni szép- . séget az istenek?” trr^ És Phrynét felmentették. Ezután Phryne alakja eltűnt a krónikák lapjairól. Mi történt vele később — nem tudjuk. Plinius feltételezi, hogy mint a kor hires hetéráinak többsége elhagyatottan és valószínűleg szegényen halt meg. De Phryne, az isteni nő, ekkor már Aphroditéként igazi istennő volt . . . Fenyves György 4
