Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-07 / 40. szám

Thursday, October 7, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal 1 Magyarok a nagyvilágban Péri László sí-válogatott Vermontban “HOLTOMIGLAN - HOLTODIGLAN../' Miért szöknek meg a térjek? Irta: JOHN BLACK Norman Briggs, a New York állambeli Troy város lakosa, a tóparttól néhány mé­terre megállította kocsiját. Fürdőnadrágra vetkőzött, ru­háit gondosan a hátsó ülésre terítette. Jól látható helyre tette iratait, szemüvegét és pénztárcáját. Békaem ber­­maszkot és uszonyokat vett fel, majd sokáig álldogált a vízparton. A közeli strandon fürdőzők ezalatt jól megje­gyezhették maguknak. . Végül Briggs alámerült és — nem merült fel többé. A rendőrség értesítette Briggs­­nét, hogy átkutatták az egész tavat, de férje holttestét nem sikerült megtalálni. Három év. múlva, 1969-ben Briggsné kérvényt intézett a hatósá­gokhoz férje holttányilváni­­tása ügyében. Előbb azonban felvette a 100 000 dolláros életbiztosítást, ami férje után járt. Pár hónap múlva ismét férjhez ment. 1970 őszén John Kameron ügynök Denverben járt. Rop­pantul elcsodálkozott, amikor az egyik presszóban megpil­lantotta ismerősét — Nor­man Briggset! Az illető azon­ban erélyesen kijelentette, hogy ő nem Briggs, hanem Clayton Hollister cowboy, Wyoming államból. Hazatérése után Kameron elmondta az idősebb Briggs­­nek: azt hiszi, hogy az ő fiát látta. Az apa azonnal útra kelt Wyoming felé. Négy hó­napon át kereste Clayton Hollistert. Végül megtalálta és kiderült, hogy Clayton va­lóban nem más, mint a fia, Norman Briggs. Norman elmondta apjának, hogy amikor a tóba ugrott, kezében nylonzsákot tartott, amiben ruha, cipő é3 500 dol­lár volt. A tó túlsó partján kimászott a vízből, felöltözött, az erdőn át kiment az ország­úira, felszállt egy autóbuszra és elutazott az Egyesült Álla­mok nyugati részébe. Most egy ranchon dolgozik, reme­kül érzi magát és esze ágában sincs visszatérni feleségéhez és három gyermekéhez. • Norman Briggs szökése egyáltalán nem egyedülálló eset az Egyesült Államokban, Egyre több férfi szökik meg a feleségétől. Az Egyesült Ál­lamokban több mint 2,5 mil­lió nőéi, akinek a férje búcsú­szó nélkül megszökött. A megszökött férjek sere­ge komoly társadalmi kérdés. A Ne\V 'York-r lélektani köz­pont igazgatója szerint való­ságos betegség ez, amelynek főleg ötvenen felüli férfiak esnek áldozatul. Miért szöknek meg a fér­jek? A várakozással ellentétben nagyon ritkák azok az ese­tek, amikor szerelemből szök­nek meg egy másik nővel. Ilyen szökés meglepően kevés van. Nem sok az olyan szökés sem, mint Briggsé, aki meg­unta a hivatalnokéletet és cowboy akart lenni. Az is lett. Mint mondja, uj foglalkozá­sában remekül érzi magát.' így régi életmódjához, ottho­nához nem akar visszatérni. A férjek többsége azonban valami elől szökik meg: az adósságok elől, vagy a meg­unt feleség elől. Legtöbbször maguk sem tudják okát adni szökésüknek. így volt például Nyugat-Virginia állam kor­mányzójának esetében. 1961- ben tűnt el otthonából, fele­sége és négy gyermeke éve­kig semmit sem tudott róla. De aztán jött egy véletlen ... Egy Walter nevű csavargó egy chicagói bárban iszoga­tott, amikor mellé ült egy erő­sen elázott személy. Ha fi­zetsz egy whiskyt — mondta — kormányzónak nevezhetsz, mert valamikor az voltam. — Menj az ördögbe — mordult rá Walter. Az ismeretlen el­kullogott. Ekkor Walternek eszébe jutott, hogy valamikor ANDRÁS IVÁN: olvasott egy kormányzóról, aki homályos körülmények között eltűnt. Azonnal felhív­ta egy lap szerkesztőségét. A riporterek két hónapig keres­ték és végül megtalálták a kormányzót, aki taxisofőr­ként dolgozott. Szökésének okát nem tudta megmondani, viszont határozottan kijelen­tette, hogy feleségéhez nem tér vissza. Érdekes módon azokat a férjeket, akik később sem akarnak visszatérni, a feleség mindenáron vissza akarja sze­gezni. De hogyan bukkanjon a nyomára? Amerikai viszonyok között ennek csak egy módja van: az elveszett férjeket felkuta­tó magánnyomozó irodához kell folyamodni. Ez az iroda 47 éve működik New York­­! ban és kiváló szakemberei vannak. Szolgáltatásai azon­ban nagyon drágák. Még a közepesen jómódú feleség sem engedheti meg magának ezt a kiadást, különösen mi­vel a szökevény férjek rend­szerint magukkal viszik a megtakaritott pénzt. Marad tehát a rendőrség. ! Kötelességeihez tartozna a szökött férjek felkutatása, de csak akkor, ha az illető bűn­tényt követett el, vagy ala­pos a gyanú, hogy elrabolták. így aztán a szökött férjek serege az Egyesült Államok­ban tavaly újabb százezerrel növekedett. Köztudomású, hogy a ma­gyarok minden sportágban brillíroznak, azonban azt ke­vesen tudják, hogy a síelés­ben is legjobbak között van­nak. így például Péri László, volt magyar si-válogatott, aki több évig működött Norvé­giában, mint edző és oktató, most pedig az Egyesült Álla­mokban, Woodstock (Ver­mont) város si turaközpont­­ban a Center igazgatója és a si-iskola vezetője. Monda­nunk sem kell, aki a síelés ha­zájában, Norvégiában, meg­állja a helyét, azt Ameriká­ban sem kell félteni. A sielés története majd­nem olyan régi, mint magáé az Emberiségé. Az oszlói (Norvégia) Si Múzeumban őr­zik a világ legöregebb síjét, melyet a történészek ca. 4000 évesre becsülnek. A skandináviai vikingek nem csak az óceánokat átsze­lő, vakmerő hajózásaikról hí­resek, hanem arról is, hogy a szárazföldön életelemükké formálódott a sizés a kemény északi telek hatására. Vadá­szataikon és gyakori egymás elleni hadjárataikon elmarad­hatatlan segítőtársuk volt a siléc. A mai skandinávok nem ta­gadják meg ezt a régmúltba visszanyúló örökségét. Nor­végia lakosságának ca. 80 százaléka aktiv si-turázó; 3-4 éves kortól a 60 évesekig. Norvégiában nem sok szük­ség van télen a mesterséges fogyókúrákra. A napi fél-egy órás sielés és a hétvégi csa­ládi túra, mely nem ritkán 10-20 mérföld hosszúra is nyúlik, feleslegessé teszi eze­ket a kúrákat. Néhány évvel ezelőtt a tu­­ra-sizés még szinte kizáróla­gos skandináv monopólium volt, eltekintve a csekélyszá­­mu si-futó versenyzőtől az eu­rópai, alpesi országokban. Pár éve azonban Európában és itt az Egyesült Államokban is egyszerre felfedezték, hogy a “Nordic” sizés (ismert még “cross-ciuntry skiing”, “ski­touring” néven is) nem csak önsanyargató, kemény mun­kát végző aszkéta-atléták sportja, hanem rengeteg szép­séget, változatosságot nyújtó szórakozás is a hétköznapok embere számára. Mint verseny-sport valóban különleges embert igényel. Rengeteg akaraterő, megfe­szített munkát és a versenye­ken az utolsó csepp energia feláldozását követeli a hódo­lójától. Amig egy hosszutáv­­futó atlétának a felhasznált kalória mennyisége egy ver­senyen ca, 1200 kalória/óra, addig a sífutó versenyző szer­vezete 1350 kalóriát éget el óránként. Persze nem kötele­ző mindenkinek rekordokat döntögető bajnoknak lenni. Ha valaki igazán szereti a Természetet és silécekkel a lábán télen sem lesz hűtlen, hozzá, annak cserében a fá­radtságért csodálatos élmény­ben lesz része. Nincs szebb annál, mint egy szikrázó, nap­fényes téli napon — amikor százas sorok állnak a síliftek előtt — elmerülni a téli er­dőben. Hallgatni a végtelen csendet, amit csak a fagyott ágak roppanásai és a silécek halk surrogása tör meg. Távol a nagyvárosok zajától, fertő­zött levegőjétől követni az őzek nyomait a töretlen por­hóban. Ez ma már ezrek szó­rakozása ill. sportja itt az USA-ban is. Egymás után, szinte gomba módra szapo­rodnak a Ski Touring Cente­rek mindenfelé. Ezek közül az egyik legújabb a Woodstock Ski Touring Center, Vermont­ban, melynek magyar vonat­kozása is van; ugyanis a Cen­ter igazgatója és a si-iskola vezetője Péri László, a ma­gyar si-válogatott volt tagja, aki több éves norvégiai tar­tózkodás után jött Ameriká­ba. A Center szeretettel vár minden magyart, aki szabad­sága alatt, vagy hétvégen­ként meg akar ismerkedői a legegészségesebb és öregnek­­fiatalnak egyaránt a legtöbb kellemes élményt nyújtó téli sporttal, a si-turázással. VIDÁM SAH0K BÍRÓSÁGON A betörőt egyszerre 8 ügy­ben vonják felelősségre a bí­róságon. — Hol az ügyvédje? — kérdi tőle a biró. — Tisztelt biró ur, kérek engedélyt, hogy magam ad­hassam elő a védelmemet. — Ügyvéd nélkül ? — Igen, ügyvéd nélkül. El­határoztam ugyanis, hogy ez­úttal a tiszta igazat fogom mondani. .. * * * PSZICHIÁTRIAI VICC A kezelés után megkérdi a páciens: — Drága doktor ur, gondol­ja, hogy valóban kigyógyul­tam a kleptomániából ? — Száz százalék. Ön nyu­godtan elfoglalhatja újra a helyét a társadalomban, emelt fejjel járhat az emberek kö­zött. Tökéletesen egészséges. Viszont ha tévednék, megké­rem, hogy lopjon nekem egy japán gyártmányú zsebrádi­ót... -A szavak Láthatod, hogy minden kor amelyben költők születtek nehéz volt és a költők jajongva éltek talán most értünk el addig hogy meghalljuk az éjszaka csendjén a másik lény szive mozdulását a furcsa lények hangjait. A szavak széttépik tüdőmet mert velük dolgozom a szivarcsikkek fojtó illatában és csodálom őket mert életet adnak az ócska homálynak amelyben élek amelyben élsz Js. és bolondos ábrákat rajzolnak szürke arcod üvegfalára hogy megkívánd asszonyod homlokát kivételesen nem érzéki mosollyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom