Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-07 / 40. szám

6. oldal magyar híradó Thursday, October 7, 1971 Az elsőszámú közellenség Irta: SÁGI PÁL Nagyot nőjjön az, aki felülbírálni, ellenőrizni akarja a Nobel-dijas Szent-Györgyi Albertet, a tudósvilág egyik büszkeségét. Magam is éppen­­csak meglepődtem amikor olvas­­tom, hogy ezt mondotta: “Az egész világon én vagyok az egyetle.n ember, aki tudja, hogy valójában micsoda a rákbeteg­ség és miképpen lehet meggyó­gyítani”. Még meglepőbb, hogy hozzátette: megtalálta a gyógyí­tás kulcsát, kutatásaihoz 200 ezer dollár kellene, de képtelen megszerezni a pénzt. Ha igy van, elég baj. Inkább erre fordítanák a pénzt, mert 200 ezer dollár például huszadrésze sincs annak a 4 és fél milliónak, ami egyetlen vá­rosban, New Yorkban kézen-közön eltűnt a wel­­fare-segély pénzből. Hát akkor hogyan harcol Amerika a rák ellen, amely mint Szent-Györgyi Albert mondja, éven­ként 300 ezer embert térit le. Kereken annyit, mint ahány amerikai katona elesett a csatatere­ken a második világháborúban. Az orvosi, életta­ni, szakmai folyóiratok, tudományos ankétek jegyzőkönyvei, tanulmányok, sőt a kongresszus naplói is sokat mondanak erről a küzdelemről. Ma­gamfajta laikusnak, aki nem tudja orvosi szem­mel nézni és csak a máig tartó eseményeket is­merteti: valóságos regény. A második világháború után Amerika politi­kai, gazdasági és tudományos hatalma csúcspont­jára érkezett. 1949-ben megjelent a kongresszus tudományos bizottsága előtt egy nagynevű rák­kutató és határozottan kijelentette: ha a kong­resszus megadja a megfelelő pénzt, akkor az ame­rikai tudósok 10 éven belül megtalálják a szert, amelyik tökéletesen gyógyitja a rákot. Termé­szetes, hogy a törvényhozás egyhangúan megsza­vazta a kért összeget. Amerika attól kezdve ta­valyig 2 billió dollárt költött a rákgyógyszer ku-A délvietnami elnökválasztás, amint az vár­ható volt, az egyetlen jelölt, Nguyen Van Thieu elnök, “elsöprő győzelmét” eredményezte. Thieu a leadott szavazatoknak több, mint 90 százalékát kapta—az állami szavazatszámlálók jelentései sze­rint. Saigonban tartózkodó amerikai újságírók vi­szont arról számoltak be, hogy sokak véleménye szerint súlyos szabálytalanságok történtek a sza­vazások alkalmával. Thieu mindenesetre kijelen­tette: Győzelmem a demokrácia győzelme a kom­munizmus felett. George Meany, az AFL-CIO elnöke, ezeket mon­dotta a képviselőház bank és valutaügyi bizottsá­ga előtt: A kongresszusnak ki kell vennie Nixon elnök kezéből a nemzetgazdaság irányítását és sa­ját kezébe kell vennie, mert Nixen méltatlannak bizonyult a beléje helyezett bizalomra. Pablo Picasso, a világhírű festőművész, októ­ber 25-ikén lesz 90 esztendős. Ebből az alkalom­ból a francia kultuszminisztérium a Mester 8 ké­pét a Louvre nagytermében állítja ki. Picasso az első élő művész, aki ebben a megtiszteltetésben részesül. Egy londoni kórházban egy asszonyon “vélet­lenül” sterilizációs” műtétet hajtottak végre. Az asszony beperelte a kórházat és a bíróság 2000 dollárnak megfelelő összegű kártérítést Ítélt meg számára. tatására. Máig 22 év telt el, az a bizonyos gyógy­szer azonban nem született meg. Tavaly egy másik tudós állt a bizottság elé. Ő is pénzt kért. Ez már nem Ígért tökéletes ellen­szert. Harátidőt sem adott. Csak annyit mondott, hogy ha a tudomány további 1 billiót kap, belát­ható időn belül megfékezik a gyilkos kórt. Nixon elnök idei program-adó beszédében kérte is a kongresszust, hogy elsőre az eddigin felül kü­lön 100 millió dollárt folyósítson erre és hozzá­tette, hogy később a szükség szerint további pénzt is kér. — Itt az ideje annak, hogy a rák legyőzésére éppen olyan erőt konceltráljunk, mint amivel megoldottuk az atomhasitást vagy amivel embert küldtünk fel a Holdra — mondotta. Az elnök, a kongresszus és nem utolsósorban a rákbetegek joggal hisznek az amerikai tudomány­ban. A kutató tudósok azonban nem egyöntetűen ítélik meg a közeljövő lehetőségeit. Van, aki op­timista, van aki kevésbé. Sidney Färber, a bos­toni rákkutató intézet vezetője szerint a beteg­ség elleni küzdelem már eddig is sok eredményt hozott. Néhány rákfajta szintetikus gyógyszerek­kel gyógyítható. Nem mindegyik. De az eredmé­nyek igazolják, hogy kémiai kezeléssel bizonyos­­fokú sikert ellehet érni. Biztató jel, hogy két év­tizeddel előbb öt rákos közül csak egy élte túl az alattomosan támadó kórt és ma már ötből kettő menekül meg. A kevésbé optimisták, lehetne mondani, hogy pesszimisták sem tagadják a részlet-eredménye­ket, de rámutatnak, hogy mégsem sikerült lénye­gesen visszaszorítani a rákot. A mellrák, a belső szervek rákja, a tüdőrák legalább olyan vagy még nagyobb mértékben pusztít, mint 20 évvel ezelőtt. Példának említik a méhrákot. Az orvosok zöme ezt már nagyjából legyőzöttnek véli, holott még mostanában is évenként 14 ezer amerikai nőt öl meg. A statisztika az optimisták és a pesszimisták véleménye között ingadozó adatokat mutat. Fel­dolgozták, hogy 100 ezer amerikai férfi közül há­nyat vitt el a rák az 1930-as évektől a 60-as évek végéig. A halálozási arányszám váltakozó. Gyo­morrák esetében 29-ről tízre, máj ráknál 9-ről há­romra esett vissza. Bélráknál 20 év alatt 15-ről felment húszra és 1950 óta enyhén ugyan, de fo­kozatosan csökkent. Prosztata-rák esetében 9-ről 14-re ment fel majd tizenkettőre csökkent. A leu­kémia és a hasnyálmirigy rákja duplájára emel­kedett: háromról hatra. Meredeken szökött fel a tüdőrák: háromról negyvenre. Az orvoskutatók szerint a dohányzás miatt. Egyesek azt vallják, hogy levegőfertőzés is hozzájárult. Kutatók és gyakorlatban működő orvosok egy­ben megegyeznek: a gyógyítás biztosabb lehető­sége attól függ, felfedezik-e végre teljes bizo­nyossággal, hogy mi okozza a rákot. Egyesek sze­rint úgynevezett karcinogén anyagok, sugárzá­sok. Mások azon az állásponton vannak, hogy a rák nem egy betegség ,hanem körülbelül 200 kü­lönféle betegség csoportja és mindegyiknek meg­van a maga természete. Ismét mások úgy vélik, hogy a baktériumnál is kisebb kórokozó, a virus idézi elő. Dan Moore amerikai professzor a mell­rák kórokozóját mint vírust különítette el. Ez el­méletben azt jelenti, hogy ha virus rákot okoz­hat, akkor a rák fertőző is lehet. Egy másik amerikai kutató, Robert Huebner azon a nyomon jár, hogy a rákot egy különleges virus okozza, amelynek a C-részecske nevet ad­ta. Elmélete szerint azonban ez a virus nem kí­vülről kerül a szervezetbe és nem fertőző, nem terjed emberről-emberre mint más vírusok. Úgy magyarázza, hogy a C-részecske genetikus anyag, mindnyjunkban megvan és átadjuk utódjainknak éppen úgy, mint a géneket. A gén az öröklődő tu­lajdonságok hordozója a sejtmagban. A gének ha­tározzák meg a születendő lény tulajdonságait. Ezek miatt hasonlíthatunk, “üthetünk vissza” va­lamelyik elődünkre, ősünkre. A rákvirus ott van háromnegyedmilliónyi génjeink között, de ez nem azt jelenti, hogy örököljük a betegséget, csak a lehetőségét. A kérdés az, hogy mi hozza műkö­désbe a rákvirust. Huebner szerint a C-részecske nyugodtan ül a sejt magjában évekig vagy egész életen át és semmi bajt nem okoz. Hirtelen azon­ban átveheti a parancsnokságot. Csakhogy abban különbözik más vírusoktól hogy nem önmagát sza­porítja, hanem kiadja a parancsot a sejtnek, hogy nőjjön, vadul, korlát nélkül mig aztán létrehozza a rákos sejteknek halált okozó sokaságát. Ilyen széles skálán mozog a feltételezés, hogy mi okozza a rákot. Éppen igy eltérnek egymástól a ma használt és a még kísérletezésnél tartó gyógy­módok: a kés, a besugárzás, a gyógyszeres keze­lés. A rák elleni gyógyszerek száma 30 körül jár. Ezeket sokszor műtéttel vagy rádiumkezeléssel kombinálva használják. Ózon illetve oxigén ke­zeléssel is próbálkoznak. A betegtől vett vérbe ózent kevernek és visszafecskendezik a szervezet­be. Sok pácienst kezeltek igy műtét után és a be­tegségük 10 év múlva sem jelentkezett újra. Ma­ga az emberi szervezet is védekezik a rák ellen. Az egyik fehérvérsejt-féle, a limfocita pusztítja a daganatos sejteket. A limfociták működését ké­miai szerekkel igyekeznek erősíteni. Ez a kísér­let még kezdő fokon áll, de bizonyos esetekben si­kert igér. A besugárzásos gyógymód éppen most érke­zett nagyjelentőségűnek Ígérkező állomáshoz. Henry Kaplan amerikai professzor az eddigi rönt­gen-sugarakat a sokkal hatásosabb atomalatti részecskével, a Pi Mesonnal akarja felváltani. Ez egy negatív töltésű részecske, amit mágneses irá­nyítással el lehet juttatani a test bármely mély­ségére. Útjában alacscnyfoku röntgensugarakat bocsát ki, tehát a radiológus orvos nyomon kö­vetheti az útját és kormányozhatja a rákos sejt felé. Amig a testen keresztülhalad, teljesen ártal­matlan. De abban a pillanatban, amikor a ráko3 sejthez ér, összeütközik az ottani atomokkal és miniatűr atomrobbanást okoz a sejtben. Egysze­rűen szólva tehát atommal bombázzák a ráko3 sejtet. Los Alamosban már építik is a Pi Mesont előállító atomgyorsitó berendezést. Nem olcsó: 64 millió dollárba kerül. A rákkutatókat valahogyan a szenvedélyes de­­tektivvel tudom összehasonlítani, aki szívósan, száz meg száz apró adatból igyekszik megállapí­tani a keresett ismeretlen bűnöző személyazonos­ságát, száz meg száz nyomot jár le fáradhatatla­nul, hogy megtalálja a búvóhelyét és kezére kat­­tintsa a bilincset. A detektív azonban rendszerint csak egy gonosztevőt hajszol. A rákkutató a száz­ezerszeres tömeggyilkost, az emberiség elsőszá­mú közellenségét akarja hurokrakeriteni és rács mögé juttatni. LELKIISMERETES ! PÉNZTÁROSNŐ '* Nem mindennapi és valóságos bűnügyről szá­mol be a londoni “Sunday Express”. A bristoli postahivatalba álarcos bandita hatolt be, és pisz­tolyát a pénztárosnőre fogva megparancsolta; — Azonnal adjon ide minden pénzt! A pénztárosnő bólintott és igy válaszolt: — Szívesen, de előbb meg kell kérdeznem a fő­nököt. Az ő engedélye nélkül, sajnos, nem tehe­tem . . . És már el is fordult, hogy a házi telefonon fel­hívja főnökét. A készülék “mással beszél”-jel­­zése után a pénztárosnő visszafordult, de a bandi­ta már nem volt ott. — Milyen türelmetlenek az emberek — mormogta fejcsóválva a pénztárosnő. SÁGI PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom