Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 23. szám
I 19 «ldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 10. 1971 PESTI SZÍNFOLTOK A 200 EVES FUVESZKERT A botanikus kertek története a középkorba nyúlik vissza: az első igazi növénykertet Matlhaus Silvaticus alapította a Nápoly melletti Salernóban 1309-ben. A növénykertek igazi feladatát azonban csak a 18-ik században ismerték fel, amikor a botanika külön tudománnyá fejlődött. Carolus Linné svéd természettudós Amszterdam polgármesterével, Georg Clifforttal együtt alapította meg és vezette a hires hartecampi növénykertet, amelynek segítségével 1751-ben korszakot alkotó Philosophia botanica cimü müvét megírta. vén elterülő Festetich-féle erdős-dombos kertet vette meg a botanikus kert részére, természetes tavával és kis kastélyával együtt. A kastély ma műemlék. Pollack Mihálynak, a Nemzeti Muzeum nagy hirü építőjének egyik legszebb munkája . A kert itt, az Illés utca, Korányi Sándor utca és Üllői ut között találta meg végleges otthonát. A század elején a külső klinikai telep építésére azonban az egyetem a kert Üllői úti részét elvette, és az eredetileg 18 holdból csak kb. öt és fél hold maradt meg a fák és virágok számálomblevelü és 39 tűlevelű fa és cserjefaj tenyészik, köztük számos olyan, amely hazánkban sehol másutt nem található. Legszebbek a 120 éves Ginkgo-fák, egy ma már kihalt növénycsoport utolsó élő képviselői. A kertben egyébként még számos hasonló korú fa van. — Nevezetessége — és tudományos világhírnevet szerzett nekünk —, hogy számos olyan virág és növény, amelyet mi itt tenyésztünk, tőlünk nyugatra már nem él meg. Ahol az orcediák nyílnak Többször költözött uj helyre Húsz évvel később, amikor a nagyszombati egyetem orvosi kara megkezdte működését, a kémia-botanikai tanszéket is megalapították, és Winterl Jakab József osztrák orvost hívták meg a tanszékre. A kiváló orvos és tanár azt javasolta az egyetem tanácsának, hogy a kémia-botanikai tanszék munkájának eredményessége érdekében alapítsanak botanikus kertet. A tanács a javaslatot elfogadta és 1771-ben Schwarzer bárónak, a város egyik plébánosának kertjét vette meg az egyetem számára. Itt kezdetleges eszközökkel próbálta megteremteni a botanikus kertet Winterl, de 1777-ben Budára helyezték az egyetemet. Winterl akkor a mai déli vasúti pá-1 lyaudvar környékén a Márvány utca és Krisztina körút között levő erdős-dombos tera. És most itt, a kis kastélyban, bolthajtásos mennyezet alatt, Mária Terézia korabeli szekrények és bútorok között beszél a tudós lelkesedésével Priszter Szaniszló egyetemi docens, a kert igazgatója, a 170 éves épületben a 200 éves kertről és annak nevezetességeiről : — A kertben ma körülbelül tízezer különféle növény van. Egyik legértékesebb és legnevezetesebb része az arboretum, amelyből a teleltető házakban élő fákon kívül 560 — A szabadtéri növényeken kívül büszkeségünk a sok virágház és a benne levő gyűjtemények. Pálmaházunk 1966-ban készült el és magasabb, mint az Állatkerté, kaktuszházunk gyűjteményénél gazdagabb gyűjtemény az országban nincs, a Victoria-ház meleg vizében nyár közepén néhány napig mindig nyílik az Amazon menti tündérrózsa, a Victoria Regia. Igen sok tudós — és laikus — látogatója van az orchideaháznak, ahol az orchideák és ananászfélék virágoznak. R. I. ÉVFORDULÓ: Bla!» Lujza száz éve lépett fel először a pesti Nemzeti Színházban rületet jelölte ki botanikus kertnek. A telket bekerítették, és már 800 különböző növény tenyészett a kertben, amikor 1784-ben az egyetemet Pestre telepítették. A botanikus kert megint költözködött. A mai Kossuth Lajos utca és Reáltanoda utca között a Dunától a mai Szép utcáig terjedő területen kapott helyett. Itt vette át a kert vezetését Kitaibel Pál, a múlt század legnagyobb magyar természettudósa, akinek 1809-ben kiadott jegyzéke már 4100 fele növényt sorol fel. A kert azonban mégegyszer költözködjött, a mai Trefort-kert helyére. Tízezer különféle növény Ezek a költözködések természetesen mindig visszavetették a kertet a fejlődésben, de végül Stáhly Ignác dr.-nak, a; szabadságharc legendás hirji országos főorvosának sikerült a mai helyére telepíteni a kertet. Az Üllői ut vé-1871. május elején uj szinlapot ragasztottak ki a pesti utcák házfalaira. A Nemzeti Színház közölte, hogy “Blaháné Luiza szerződött tag első fellépteül Pesten vasárnap, május 7-én, 1871-ben, a Tündérlak Magyarországon kerül színre.” Ez volt, Blaha Lujza első fellépte Pesten, a Nemzeti Színházban, amely 20 éves korában szerződtette a fiatal színésznőt. Szigligeti Ede, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, titkárát, Paulay Edét, küldte Debrecenbe, nézze meg azt a fiatal primadonnát, akit ott imádnak, nem akarnak elengedni, és akiért ifjak és vének rajonganak. Paulay. javaslatára Szigligeti szerződtette is és ezzel a szerződéssel elindult egy olyan tüneményes, csodálatos karrier, amelynek a világ színháztörténetében sincs párja. Különösen indult “a nemzet csalogányáénak útja. Anyja D’Ponti Lujza színésznő volt, akinek a kedvéért Reindl Sándor fiatal földbirtokos otthagyta a császári tiszti rangot és beállt vándorszinnésznek. Csakhamar megszületett a kislány, Lujza, és végigjárta ő is a vádorszinészek útját. Tíz éves korában árvaságra jutott. Szülei pályatársai, Kölesi Alajos színész és felesége vették magukhoz a csicsergő hangú kisleányt, aki csakhamar otthonosan mozgott a színfalak között. Nevelőszüleivel együtt került Szabadkára, ahol Kölesi Lujza néven már szerepeket is játszott. Itt ismerkedett meg a szabadkai színház karmesterével, az osztrák-cseh származású Blaha Jánossal, aki tanítani kezdte és bele is szeretett. A 15 éves kislány a színpadért vállalta a 40 éven felüli férfival a házasságot, a magyarul alig tudó férj pedig kicsiszolta a magyar színpad egyik legnagyobb tehetségét. Blaha korán meghalt, de “Kölesi” Lujza, aki életében még kétszer férjhez ment, megmaradt a Blaháné név mellett. Amikor debreceni sikereit aratta, Pesten -a Nemzeti Színház egyedül harcolt a három német színházzal. Játszott drámát, operettet, operát, népszínművet. A 40-es évek demokratikus légkörében, Petőfi és Arany népiességével párhuzamosan, megszülettek a népszínművek is. Elsősorban Szigligeti Szökött katona, Lelenc, Csikós cimü darabjai arattak sikert és volt is. hozzá egy ideig megfelelő szereplő, Hegedüsné Bodenburg Lina személyében, aki azonban a 60-as évek elején, igen fiatalon, meghalt. Az ő helyére hozta Szigligeti Blahánét Pestre, mert szüksége volt a német színházakkal szemben magyar sikerekre. Vasárnap volt a Nemzetiben a népszínművek napja és Blahánét egy-két fellépés után minden vasárnap zsúfolt nézőtér fogadta. A népszínművek és Blaháné sikere adták az ötletet a Népszínház építésére is és itt teljesedett ki a rendkívül vonzó egyéniségű színésznő kettős kulturális szerepe. A Népszínház átvette a Nemzetitől a népszínművet, az operettet és Blahánét. Másutt már a népszínmű nem élt, de nálunk biztosította életét Blaiháné, akinek egyénisége azonban nem engedte kifejlődni az igazi drámai népszínművet. Itt a népszínmű énekes-táncos falusi operetté alakult át, amelyben csak szegénylánygazdaglegény, vagy gazdaglány-szegénylegény a probléma. Erről irta Mikszáth Kálmán: “Ki tudja, mi lenne a népszínműből, ha Blaháné nincs? Ő vele tovább él az. Az ő kedvéért írják már az uj népszínműveket többnyire a következő recept szerint: Legelőször vegyük Blahánét, öntsük körül valami mesével, szőjjünk a szerepbe sok nótát s öltözködtessük a darabban, minél többet.” Ezeket az uj népszínműveket és a bemutatott operetteket Blaháné kedvéért megnézik a főváros németajkú polgárai is. És itt van Blaháné második nagy jelentősége: Pest magyarrá tétele: Hunyadi Sándor — Blahánét búcsúztató cikkében — ezt irta: “E bámulatos teremtésnek akkora szerepe volt Budapest magyarrá alakitásá-1 ban, mint három államférfinek együttvéve. Pedig csak színésznő volt. íme, világos pédája annak, hogy a történelemben másoknak is lehet jelentősége, nemcsak a politikusoknak.” Pestnek 1871-ben 280,009 főnyi volt a lakossága és ebből német mintegy 90,000. Be az egyetlen magyar színházzal szemben mégis három német nyelvű színház működött Pesten, nem is beszélve a budaiakról. Négy év múlva, 1875-ben, a már csak egy — a Gyapjú utcai — német színház maradt. Tapsvihar, bokréták és siker közepette tudott visszavonulni Blaháné a színpadról. 1915-16-ban eljátszotta még az ország nagyvárosaiban, Budapesten, és Bécsben, sőt filmen is A nagymamát, megérte azt, hogy végignézhette, amint lakóházának falára — abban a házban lakott, amelyben az Emkekávéház van — felszegezték a “Blaha Lujza tér” tábláját, és 1926. január 18-án csendesen elaludt. Radó István GYÖKÉITŐL A G H E G Y I G Irta: TÉNAGY SÁNDOR Virágpor, szerelem szaga levegőt, szivet súlyosít, boldogan, szemérmetlenül önmagát éli az anyag. Izgatott, bolond lélegzés: szél markol levélbe, húsba, fölcsiklandoz, tenni késztet: a bőrön átfénylik a vér. Munka gyökértől ághegyig, áradás, szívás, hemzsegés — ragacsos testű pillanat: a folytatás biztonsága, Asszonyi, forrongó évszak, tudás és sejtés összhangja — sziromház sajog: dagad a húsban s élni kezd a magzat. TERJESSZE LAPUNKAT SZÉKELY MOLNÁR IMRE AZ APOSTOL £5 A PARADICSOMMADÁR j cimü legújabb könyve: 1 teljes regény és 26 novella kemény kötésben, 320 oldalon 6 dollárért a szerző címén: j SZÉKELY MOLNÁR IMRE 33 Ledbury St, Toronto 305., Ont., Canada megrendelhető. ji A szállítás költsége benne van a hat dollárban.
