Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-11 / 6. szám
Thursday, Feb. 11, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal REPÜLÉS KÖZBEN... Valahol Európában történt . . . . Az, amiről Írni akarok. S mégis úgy tűnik most, hogy úgy kellene Írjam: Amerika és Európa között. S ha jól utána gondolok, valóban igy is volt. A nagyméretű gépcsodán, mely átszelte az óceánt ezen az éjszakán, alig ültünk nyolcvanan, négyszáz személyes férőhelyei gépen. Ahol alkalmas messzelátóval lehetett felfedezni, amint a légitündér kifordul a konyháról, hogy az ülősorok között elgyalogoljon a rendelő vendégig. Mit tehettünk volna mást ? Pokrócba csavarva magunkat, átaludtak az éjszakát, cipőt ledobva, elnyujtózkodva a többi ülőhelyeken. S még arra se gondolva, hogy valaki ráfizet az ilyen járatokra. Vagy arra, hogy látnivaló éjszaka az óceán felett, úgy sincs. Akkor következett ez a bizonyos Amerika-Európa közötti esemény, amikor már Irta: Iváni Zoltán régen átszállottunk oz olasz gépre. A nagyméretű elhagyott világ unalomba fulladása helyett, a kisméretű világ apró kis élményeire. Micsoda légitündér! . . . Ezen a kis gépen, ahol az élet elevenedik. Mintha az arcát Botticellitől kölcsönözték volna,... s Iváni Zoltán termetét pedig Lollo Brigidétől. Azonnal elfogott a láz. Valamilyen láz, ami eddig az Ujhazában, futó sinen töltött napjaimban nem is jutott évek óta eszembe. Sem a subway-on, sem a hathenEXPO, 1976 PHILADELPHIA, Pa. — Még jóformán be se zárultak az Expo, 1970, az oszakai világkiállítás kapui, amikor már bejárta a földkerekséget a hir, hogy az Expo, 1976 megrendezésének jogát az Egyesült Államokra! ruháznák. A döntést azzal indokolták, hogy az USA 1976-ban ünnepli meg függetlensége kikiáltásának 200. évfordulóját. Ami az 1976. évi világkiállítás szinterének kijelölését illeti, a szükebb versenyben öt amerikai helység, a keleti partvidék öt egymáshoz közel fekvő városa vett részt, mégpedig Boston, New York, Trenton (ahol George Washington 1776-ban legyőzte az angol csapatokat), Philadelphia's Washington. E vetélkedésből Ph;*adel- Phia , Pennsylvania állam több mint kétmilliói lakosú kikötővárosa került ki győztesen. A város egyik szerény, ódon épületében hirdették ki 1776. julius 4-én az amerikai függetlenségi nyilatkozatot, és alakították meg október 4-én az Egyesült Államokat. Philadelphiának azonban más szerep is jutott Észak- Amerika történetében: a város hevéhez fűződik az ország alkotmánya, s 1790 és 1820 között ez volt az Egyesült Államok fővárosa. Az Expo, 1976 a tervek szerint a függetlenség 200 éves jubileuma alkalmából tartandó ünnepségek szerves része lesz. Célja mindenekelőtt az, hogy bemutassa az USA történelmi emlékeit, valamint társadalmi és kulturális eredményeit. Ezen a világkiállításon a minimumra korlátozzák cégek és vállalatok részvételét, ami azt jelenti, hogy a philadelphiai Expo jóval kisebb méretű lesz az előzőeknél. Az 1967. évi montreali világkiállítás 240 hektárnyi, az 1970. évi oszakai világkiállítás pedig 280 hektárnyi területet foglalt el, de az Expo, 1976 területe csak 58 hektár lesz. Az öt és fél év múlva sorra kerülő világkiállításhoz a nemzetközi sajtó már jó előre — a lapok politikai felfogását | tükrözői — megjegyzéseket fűz. Nyugaton egyes szabadelvűbb polgári lapok is hangsúlyozzák: az Egyesült Államoknak függetlensége 200 éves jubileumán és azt megelőzően is be kellene látnia, hogy politikája nem felel meg sem saját lakossága, sem más népek érdekeinek, mert merőben ellenkezik a Függetlenségi Nyilatkozat betűjével és szellemével. >íi ..>: iöÄsks'iA .é'yb.'ó!''- •'' . geres kocsimban. Sem az “Empire State” épülete tetején. — Nocsak-nocsak — fékeztem magamat, ahogy lehetett, amint végigtekintettem a közeledő légitündéren Ez a légitündér nem olyan volt, mint a nagyméretű óceán felettiek. Akik mindig készen és pontosan bejelentenek, kiszolgálnak, s hirtelen támadt grimasszal kedveskednek. Amely után ha a tekintet félre fordul, a készség is eltűnik. Ez más volt. Mosolygott, de úgy igazából. Erre-arra. S vigyázva, hogy tovább maradjon ott a mosolya, ahol az utasokkal kívánt beszélgetés hosszabra nyúlva megkivántatik. S mindennek tetejébe, uram bocsáss, e világi szépségek mintegy ellentétül, — de amely ellentét csak fokozta a varázst — egy cuclis üveget tartott kezében — Valamelyik utas gyermeke felé rohanva. — Bambino! Szinyorina! — kiálltott fel bennem valami, mintegy varázsütésre. Aztán körülnéztem izgalmamban ai mellettem ülök arcain. Akik sziinte várták már, hogy beszédbe elegyedjek velük. Nem úgy mint amott a nagy gépen, merev elszigeteltségben, az óceán felett. A tündér jött, közeledett. S orrom alatt birizgálva a cuclis üveggel, rámkérdezett úgy futtában: — Parancsol valamit? — Há-há-hát hogyne — feleltem zavartan. Vörös bort, Chiantit, még pedig a javából. Futott ide, futott oda, ténykedett. A cuclis üveg is közben kiürült kezében, amikor harmadszor hozta ki a vörös bort nekem. Éreztem, hogy valami egyensulybillenés van. Nem a repülésnél, hanem bennem. Bennem, aki valamikor Európából vetődött el Amerikába, s most hirtelen, visszatérőben a nagy madár után, a kis madárra ülve, mint utas, mindegyre ismétlem magamban: Ez más. Ez egészen más. Az Adria van alattam! Lám a napfény is milyen játékosan táncol. Pedig Rómában még nagy hó esett reggel. — A napfény, a napfény... s a tenger, mely nem olyan behemot, mint amaz. Hanem játékos, mintha csakugyan az emberek boldogságáért lenne. És nem az üzletért, az áruért, — morfondíroztam magamban. — Szeretem! — kiáltottam az első pohár után, a légitiindér felé. — Elveszem feleségül —. kiáltottam a második után. Amikor pedig fizetésre került a sor, a dollárok kiegészítésére idegen aprópénzben fizettem. Magam sem tudtam mit ér. S legyintettem, hogy söpörje markába ezt a sok semmiséget, szemetet. Mosolygott kedvesen: — Hogyne — hogyne. Én azonban megijedtem. Éppen itt, ahol jól érzem magamat. Nemcsak a tündér, hanem a mellettem ülők kedvessége miatt is. És hirtelen magyarázkodni kezdtem: Nos, nem úgy értem, bocsánat, ... a maguk pénze nem “szemét”. Csak most, hirtelen mit is csinálhattam volna? Kicsúszott a szájamon. És akkor, a megértő arcok között, amikor a tündér odalibbent hozzánk újra, mámort, olasz napfényt, Adriát felejtve szóltam: — Azért, hogy most e sok aprópénzt számolatlanul adtam oda,... igen, a szemétért, nekem nagyon sok szemetet el kellett hordanom ott. valahol Amerikában, a kezdet kezdetén, egy garni-hotel teherliftjén. KALEIDOSZKÓP Az Express rosszmájuan azt irta, hogy Alain Delon a Markovits gyilkossági ügy óta, amelybe “belekeveredett”, megingott társadalmi helyzetét akarja megerősíteni. Azt gondolta, megéri a töméntelen pénzt a de Gaulieféle dokumentum visszavásárlása, mert a hálás haza ezt nem felejti el neki, s megbocsájtja régebbi kicsapongásait. Luxusadót vetnek ki a fogamzástgátló cikkekre Ausztráliában, írja a Die Tat. Nem is keveset. Ezzel akarnak védekezni e szerek túlzott használata és ugyanakkor hatása ellen. ❖ ❖ ❖ “Egy ember, aki sokat tud” — irja a párisi Le Nouvel Observateur Edgar Hooverről, az FBI igazgatójáról. “Megmondtam Nixonnak, addig maradok hivatalomban, amig egészségem megengedi”. Ezekkel a szavakkal nyugtatja meg a világot az FBI nagyhatalmú ura. Gyerekkorában szigorúan nevelték, előbb papnak készült, majd jogász akart lenni de ehhez nem volt elég pénze. így lépett be 1919-ben az igazságügyminisztériumba. 1924 óta “hivatalfőnök”. Akkor 657 alkalmazottja volt, ma az FBI- nál tizenötezer-négyszázan “dolgoznak’. Hoover eddig nyolc elnököt szolgált ki. # tj* s*< A Guardiannak nyilatkozott az ausztráliai Viktoria állam bevándorlásügyi minisztere. Kijelentette, hogy kormánya csak fehérek letelepedését engedélyezi Ausztráliában. $ * >s Már nem Páris az egyetlen város a világon, amely számot tart a “fény városa” jelzőre; Tokió is igényli ■«fi süj.'.o&i '*> ugyanezt, mint az Aszahi’ Simbun irja. ❖ ❖ * A Frankfurter Rundschau Erwin Scheu kölni szociológus nyilatkozatát közölte. A szociológus szerint a hetvenes években alapvető vál-tozások lesznek a szabad idő eltöltésének módozataiban: háztartásunk kiadása ibóF mind nagyobb összeget fordítunk majd szabad időnk jó eltöltésére. A piackutatók már foglalkoznak ezzel» a kérdéssel, s ha meggondoljuk hogy a zene, a sport, a fényképezés, a kemping és a kertészet piaci hányadát is ide számíthatjuk, nagyjából képet kapunk a szabad idő óriási közgazdasági jelentőségéről. Ehhez még az is hozzá tartozik, hogy a szabadságukat töltőknek mintegy húsz százaléka utazik külföldre, s* ez a szám a jövőben ötven százalékra emelkedik — irja a lap. Négyezerévs leletek a szőlőben SZEKSZÁRD. — Négyezer1 évesnél régebbi leleteket vitt a szekszárdi múzeumba Tamás András, a Beruházási Bakn Tolna megyei fiókjának fűtője. Az edénytöredékeket és egyéb ősi maradványokat alscbaktai szőlője környékén1 szedte össze a szántásnál. A múzeumban megállapították,hogy a leletek két őskori emberi település: a mintegy 4500 évvel ezelőtti kora rézkori, úgynevezett “lengyeli kultára”, valamint a rézkor népének tárgyi emlékei, Tamás András felfedezése nyomán újabb lelőhelyet rajzolhattak be Szekszárd környékének régészeti térképén a1 muzeológusok.