Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-21 / 3. szám

ICL oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, .Tan. 21. 1971 LONDONI KRÓNIKA: Erényöv a huszadik században! Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, volt egyszer . . . témájából akár így is kezdődhetne ez az írás. Csakhogy bármennvi­­ie is hihetetlen, nem tarto­zik a mesék birodalmába. Jószerivel nem is gyermek­nek olvasmánya, sókkal in­kább serdülteké, de úgy is fogalmazhatnám: élemedet­tebb koruaké, akik . . . De ne vágjunk a történet elébe. SIR GEORGE ÉS FIA. DÁVID Egyszóval: túl a La Man­­che-oru vagyis a Csatornán, Britben egyik kis falucskájá­ban, tizenöt kilométernyire Sheffieldtől. az angol acél­gyártás szülőhazájától, 250 kilométerre Londontól, egy vadregényes völgy tenyérnyi településén: Eckingtonban él egy hires ember. Diplomáját Cambridge ben töltötték ki, ugyanabban a kollégiumban, ahol atyja, Sir George Ren­­•wick. a tekintélyes ügyvéd nevelkedett. Sir George ne­ves személyiség: a legújabb Who' is Who, az angol “Ki kicsoda?” tizenöt sort szentel érdemeinek és életrajzának. Lévén nem egyszerű fis­kális, egy a sok tízezerből, ha­liéin- két éven át — 1957-Iben és L988-ban az Angol Ügyvé­di Kamara elnöke. Ahogy il­lik, Sir George fiát, Dávidot, születése után, nyomban be­íratta a Cambridge! college­im ahol majdan bölcs profesz­­szorok útmutatásával kellő ismereteket szerez a római és. magánjog örökérvényű szabályairól, s egyszer máj.I mag-ára ölti Őfelsége nevében a díszes bírói talárt és a hosz­­saüfurtös parókát. David Remvick azonban sem a talárra, sem parókiára sem a talárra, sem parókára nem vágyót. Még kevésbé a bírói babérokra. — Rejtély, hogy az eredeti Chipendalo­­butorok puha eleganciájának vathaaurkában London elő­kelő negyedében milyen kö­rülmények játszottak közre elhatározásában, de annyi bi­zonyos: kora ifjúságától — kézművesnek készült. De szó­fogadó fiúként előbb eleget tett atyja kivánságának, el­végezte a cambridgei egyete­met, majd elszegődött gya­kornoknak egy pénzintézetbe, onnan egy export—import irodába került. Felettesei szép karrierrel kecsegtették. .Apja elégedetten dörzsölte á kezét: lám a Renwick család legfiatalabb hajtása tán még az őeök hírnevét' is tetézi. — Lelki szemei előtt megjelent a Who is Who egyik kötete, amely talán még 15 sornál is hosszabban méltatj a fiának érdemeit . . . amíg a férj HARCOLT Nos, erre könnyen sor ke­rülhet. Csakhogy nem egé­szen úgy, mint Sir George képzelte. — David Renwick ugyanis — nyomban azután, hogy megnősült, felha­gyott a jogi pályával. Elköltö­zött Londonból, s letelepedett a Stream-folyó völgyében. Megvett egy ócska, elhagya­tó t kovácsraiihelyt, ahol vég­re kedvére dolgozhat. Elein­te díszes kovácsoltvas aján­déktárgyakból állt a kollek­ciója: papirvágó kések, csa­ládi házak tetejére remekbe készült szélkakasok, stilizált maszkok, csillárok, hanguldt­­lámpák kerültek ki az ecking­­toni műhelyből. Aztán egy szép napon — 1%8 márciusá­ban — barátja és üzletszerző­je, Charles B. Burker ameri­kai útra indult, körülnézni az ottani piacon. “David, a te remekeid ve­vőre találnak az Óceánon tu! is. Mond, mivel törjünk be az ottani piacra?” David Renwick tréfának szánta a választ: “Lámpák­tól az erényövekig bármit ajánlhatsz, tudod, hogy nem vallunk szégyent !” Jót nevettek az ötleten, azu­tán napirendre tértek fölötte. Két hét múlva táviratot kézbesített a postás Rosema­ry Remvicknek, David felesé­gének. New Yorkban adták fel, szövege szűkszavúan csak ennyit tartalmazott: “Erény­­övék oké. Várom' a' mintapél­dányt, Burker.” Remvick ék nem akartak hinni a szemüknek. Erény­­; övét 1968-ban. a szerelem i teljes liberalizálása, a cso- 1 portos szex és egyéb arcpirb tó malacságok korszakában? Business is business. S más­nap David és Rosemary már a könyvtárakat és a múzeu­mokat bújta. — Annyit rövid idő alatt sikerült megtudni —, mond­ta David Remvick az Euro-' peo munkatársának (egyéb­ként a tekintélyes Financial Times is hosszú riportot szentelt a világ egyetlen é r é iiy ö v -készítőjének) — hogy a kereszteshadjáratok idején használatos erényövek szerkezete azonos volt, de a végső munkálatok szempont­jából sokban, különböztek. — Vagyis a vázban nem volt el­térés, annál inkább a burko­latban, á bélelésben, attól' fügéén, milyen anyagi hely-; zetben élt a megrendelő.. A főurak drága kellékekkel bé­lelték és rubinokkal ékesítet­ték, ám a nép egyszerű fiai­nak asszonyai silány posztó mögött őrizték tisztességü­ket. FELCSATOLNI TILOS Két és fél hónap alatt el-j készült a Renwick-mühely­­ben az első négy erényöv. Dí­szes vésésekkel, a megszóla­lásig olyanok, mint a közép­korban. Azóta? David Ben­­v/iek címére Eckingtonba özönlenek a megrendelések. Több ezer erényöv kelt uti-á Amerikába, Ausztráliába, Ka­nadába, az arab országokba, Európába. Utánvéttel 25 .fon­tért küldik a kis műremeke­ket. Eleinte Renwickék nem is fogtak gyanút: annyi min­dent gyűjtenek napjainkban, miért ne lenne valakinek hob­byja a kovácsoltvas? Csak­hogy több és több megrende­lő mellékel leveléhez pontos méreteket. * — így' tett egy udvarias ausztrál férfi is, akinek —­­mint Queensland-böl keltezett levelében irta —-, főleg a szó­ban forgó cikk korszerű for­mája, kényelme és célszerűsé­ge keltette fel az érdeklődé­sét. Ezért kérte: ilyen és ilyen comb- és egyéb mére­tekben küldené meg Mr. Ren­wick a címére, természetesen utánvéttel, nagyrabecsülésé­nek és köszönetének egyide­jű kinyilvánítása mellett. David Renwick válaszul le­velet és műszaki leirást kül­dött: “Az általam készített í erényöv teljességgel alkal­matlan arra a célra, amely­re öli szánja” — irta. Nem késlekedett a válasz: “Ügyet se vessen rá, Mr. Renwick, hogy ön milyen célból késziti ezeket a holmikat. És afelől se aggódjon, hogy netán a szóban forgó eszköz nem a legkényelmesebb. Feleségem és én vállaljuk a használatá­ért a felelősséget. Kislá­nyunknak szánjuk, mindössze éjszakára, ami amugyis rövid ideig .tart-.” -David Remvick hajthatat­lan: eredeti céljára egyetlen erényövei sem szállít. Nem- i rég mesés üzletet utasítót i \ vissza. Az egyik üzletszerző­je a Közel-Kelről tért haza. ahol néhány emir valósággal lázba jött az erényövek min­takollekciója láttán. Háreme­ik hölgyei számára hatalmas­mennyiséget rendeltek volna. Az üzletszerző elégedetten dörzsölte kezét, s a várható jutalék reményében kérdezte a kovácsoltvas mesterét: “ML TEMPLOMOK SZIGETE Hír szerint a Nílus áradás­sal fenyegeti a philéi temp­lom-csoportot. Megmentésé­nek költségeit a szakértők 12 millió dollárra becsülik. Philé: feltehetően görög neve egy felső-egyiptomi NL lus-szigetnek. Az 1912-ben megépített gát okozza, hogy a sziget az elmúlt év augusz­tusától decemberig viz alatt állt. A szigeten ránk maradt esi templomok Egyiptom tör­ténetének két nagy korszaká­ról tanúskodnak. A legkoráb­bi építmény I. Nektancho fá­raó hosszú oszlopcsarnoka. A csarnokhoz kis Isis-szent­ély kapcsolódik. Két remek­mi vü pylon monumentális, négyszögletes alapzatu kapu­torony, felfelé keakenyedő fa­lakkal. A tulajdonképpeni Isis-templom a második py­lon után kezdődik. A rómaiak hódítását köve­tően, a császárkorban épült, csakúgy, mint a sziget keleti felén, a Traianus épülete, ám befejezetlenül maradt kis templom. A templomok olda­­falát mitológiai vagy kulti­kus ábrázolása domborműves díszítik, a Traianus-tempiom papirusz-kiképzésű oszlopai fölött Hathornak, az ég, a szerelem és az élet és a pusz­tulás istennőjének maszkja látható. Mint ahogy a pylon is gö­rög építészeti vívmány, a phi­léi templomok csodáiéi is va­lójában görög emlékekhez za­rándokolnak. Az időszámítá­sunk előtti ötödik évezredig visszanyúló egyiptomi művé­szet ugyanis a Ftolemaiosz­­korban görög hatásoknak kényszerült teret adni. Ezt a k o r s z a kot időszámításunk előtt harmincban a római hó­dítás követte, amely csak to­vább mélyítette a görög és a római művészet lefolyását az ősi hagyományos egyip­tomi szemléletmódra. Az ein­­berábrázolásban kialakult az úgynevezett ptolemaioszi arc­­típus: telt, kerek arc, húsos, mosolygó ajkak. Az egyipto­mi görög templomok közül Philén kívül Esna és Kom Ombo büszkélkedhet még templomfalain a ptoipemaio­­szi stilus dombormügyöngy­­szemeivel. ÓHAZÁI k HÓ M K A A Veszprém megyei Ven­déglátóipari Vállalat szakem­bereinek kezdeményezésére a vadászszezonnal párhuzamo­san a megye legjobb szaká­csai szombatonként vad-va­csorákat készítenek egy-egy exponált megyei vndéglátó­­ipari egységben. “Sláger’ az őzraguleves, -a vadhússal töl­tött palacsinta, őzfiié áfonyá­val és a töltött fácán. Beható műszaki vizsgála­tok után úgy döntöttek, hogy a Parlament központi fütéses kazánjait rövidesen gázfűté­sesre szerelik át. Az E’gri Dohánygyárat a Il­ik ötéves tervben mintegy 100 millió forintos költséggel kor­szerűsítették. Az automati­zált gépsorok segítségével Egerben naponta mintegy 23 millió cigarettát gyártanak. __o— A Szabóles-Szatmár megyéi Építőipari Vállalat már az kor és mennyit jelezhetek az emimek?” David azonban nem állt alkunak. “Egyetlen egyet sem. Se most, se más­kor. Az én erényöveim mű­tárgyak és gyűjteménybe va­lók; nem oda» ahová egyesek szánják . . .” Gyapay Dénes... 1971-es beruházási feladatán, dolgozik. Kisvárdán. uj kór­ház földmunkáit kezdték meg a közelmúltban.--0 -A veszprémi Nehéz-vegy­ipari Kutató Intézet épületé­nek tetejére kísérleti iivegv házat építettek: itt vizsgáz­tatják majd az uj növény­védő szereket és műtrágyá­kat. Harmincezer zarándokku­lacsot szállított az elmúlt évé ben az afrikai országokba a mezöhegyesi vasipari szövet­kezet. A kétliteres kulacso­kat vastag posztóval vonják be: a bennük tartott víz, vágy­­hideg tea nem melegszik fel. — Húszezer vadszárayast ejthetnek el a vadászok, még­­egyszer annyit, mint a koráb­bi években. Magyarország ap. ró vadban egyik leggazdagabb­­vidékén, Csóngrád megyében.. Ez .annak köszönhető, hogy csupán a vadásztársaságok 25 ezer fáeáncsibét -keltenek ki a nyári hónapokban és en­gednek szabadon. Nemcsak puskával, hanem hálóval is vadásznak: a tervek szerint több mint 1000 fácánt, 5 ezer nyulatélve ejtenek fogságba, Az élővadakat nagyrészt, ex­portra küldik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom