Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-17 / 24. szám
19 -Mat MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 17, 1971 AZ ELFELEJTETT MAGYAR GÉNIUSZ ÓHAZAI RIPORT: Puskás Tivadar feltaláló Mindennapi életünk egyik szinte már nélkülözhetetlen kelléke a telefon, Alexander Graham Bell találmánya. A. G. Bell 1847 március 3-án született a skóciai Edinburghben. Fiatalon kivándorolt Amerikába és Bostonban siketnémákat oktatott, apjától tanult száj leolvasásos módszerrel. Tanítása révén sokat foglalkozott a hang mechanikájával és fizikájával. Találmányának lényege egy patkó alakú mágnes, amelynek egyik sarkára kis acéllemezt erősített, s ez a másik sarok előtt szabadon mozoghatott. E szekezetével 1875 júniusában már 60 méter távolságiból közvetített hangokat. 1876 elején 4 km távolságra jutott el már a hang. Ekkor nyújtotta be Bell szabadalmi kérvényét. Különös véletlen folytán ugyanazon a napon kért szabadalmat ugyanilyen elvek alapján készített “meszszeszólóra” Salem városában Elisha Gray is. A szabadalmi jogot — néhány órával előtte történt beadás igazolásával — 1876. március 7-én A. G. Bell kapta meg. Ám e telefon inkább “meszszezörgő”, mint “messzeszóló” volt, ahogy ezt a korabeli leírások említik, s gyakorlatíbavételét csak Edison szénmikrofonja biztosította. Igazi jelentőségre azonban csak akkor tett szert, amikor Puskás Tivadar magyar feltaláló felismerte a “telefonközpont” jelentőségét Edison egy fényképére írott dedikációban e sorokat írta: “Puskás Tivadar volt az első, aki a telefonközpont eszméjét felvetette.” Fodor István, aki munkatársa volt Edisonnak, megírta a nagy feltaláló véleményét a Puskás-féle találmányról: “Puskásról ezeket mondta nekem Edison: én a magam részéről kezdetben nem láttam egyebet a telefonban, mint valami újabb távirófélét ,melynek révén egyik állomásról a másikra híreket lehet továbbítani. Amerikában eredetileg a telefon csak arra lett volna hivatva, hogy pótolja azokat a távirókészülékeket, melyek a tőzsdei érdekek miatt bizonyos számra redukálódtak. Puskás volt az, aki kifejtette azt a tervet, hogy a telefont a nagy nyilvánosság részére is hozzáférhetővé kell tennünk. Olyan központot tervezett .melybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be és melynél a beszélgetéseket a telefonközpont alkalmazottai irányitánák. Az “A” nevii előfizető tehát ne csupán a “B” nevűvel beszélhessen közös vonalon, mint eddig: hanem “A” éppúgy érintkezhessen “B”-vel, mint, “C”, “D” stb. előfizetővel. A telefonbeszélgetések irániytása tehát Puskás Tivadar ideája volt. Ez kb. 1877- ben történt.” Puskás megvásárolta Edisontól a telefon európai értékesítési jogát és 1878-ban Franciaországban megszervezte Európa első nagyobb telefonközpontját. 1879. április 26-án Párisban megkezdődött a telefonforgalom. Ezt követően öccse, Puskás Ferenc megkezdte a buda-Né'hány héttel ezelőtt beszámoltunk a Magyar Cserkész Szövetség két évenként esedékes közgyűléséről, amelyet az idén a clevelandi Lake Shore Towers-ben tartottak meg. Most a hozzánk beküldött sajtótájékoztató alapján módunkban van érdekes részleteket közölni a közgyűlésen elhangzott beszámolókból. A közgyűlést Dr. Mattyasovszky Zsolnay Miklós nyitotta meg köszöntőjével. Bodnár Gábor, ügyvezető elnök részletes tájékoztatójában beszámolt az elmúlt két év lényegesebb eseményeiről és tanulságairól. Elmondotta, hogy a cserkészet továbbra is élvezi a magyar társadalmi szervezetek javának támogatását és változatlanul szoros kapcsolatban él a magyar egyházakkal. Örömmel számolt be az ügyvezető elnök a cserkész intézmények gyarapodásáról is. A négy cserkészház és öt cserkészpark értéke a csapatok vagyonával együtt meghaladja a t/4 millió dollárt. Szeretettel köszöntötte a “Magyar Cserkész” folyóiratot, amely az idén ötvenedik évfolyamába lépett. Majd kegyelettel emlékezett meg a cserkészek halottairól. S végül a cserkészet 25 évi külföldi munkája után, feltette a kérdést: érdemes volt-e ? A kérdésre — úgy látja — a tények válaszolnak. Nyolcvan csapatban, a világ minden nagyobb magyarlakta városában folyik a cserkészmunka, pesti telefon szervezését. Igen nagy nehézségek árán sikerült csak a központ létesítésére engedélyt szereznie és 1881. május 1-én, 25 előfizetővel, megnyílt a budapesti, Európa hatodik telefonközpontja. A központ a főváros szivében, a Fürdő utca (ma József Attila utca) 10. számú ház harmadik emeletén állították fel. Az előfizetők száma igen gyorsan emelkedett. 1882-ben 284, 1884-ben 514, 1886-ban 779 volt, Puskás halála után két évvel pedig már 3019-re nőtt. A telefonállomások felszereléséhez előzetes rendőrségi engedély kellett. Pap János mindig újabb nemzedékek bekapcsolásával. S egyúttal a cserkészet által felnevelt magyar fiatalok ma már nemcsak a cserkészet vezetőségének a többségét képezik, hanem mindig fontosabb szerepet játszanak a magyar szervezetek és intézmények életében is. Dr. Némethy György vezetőtiszt a nevelési munka eredményeiről számolt be. Különösen örvendetesen fejlődött a kiscserkészvezető képzés. A fogadalomtételek száma évi 700 körül mozog, a próbázásoké évi 900-at ér el. Az elmúlt két évben átlag 2400-an táboroztak évente. A négy kerület vezetőtisztjei az elmúlt két évben úgyszólván valamennyi csapatukat meglátogatták. Novák Ferencné leány-vezetőtiszt a leánycsérkészet munkájáról számolt be, amely eredményekben semmiben sem maradt el a fiuk mögött. Sőt, egyes városokban a leánycsapatok alkotják a cserkészet gerincét. Fischer Viktor külügyi vezető a cserkészet külföldi kapcsolatait ismertette statisztikai adatokkal. Beke Imre, a sajtóosztály vezetője a folyóirat- és könyvkiadás újabb eredményeiről számolt be. Örvendetesen nemleges volt Pap Gyula beszámolója a fegyelmi biróság ügyeiről. Huszonöt év külföldi munka után,ez a közgyűlés újabb mérföldkövet jelent a Magyar Cserkész Szövetség életében. Cserkészeink derűsen és bizalommal tekintenek a jövő felé. 25 ÉV EREDMÉNYE 1Ó MUNKÁT!" VÉGEZTEK CSERKESZEINK JUBILÁL A ROYAL SZÁLLODA Alig van amerikai magyar, aki ne hallott volna a Royal szállodáról. Sokezren laktak is benne. Mielőtt az Intercontinentalt építették a legtöbb hazalátogató, kivéve azokat, akik rokonoknál szálltak meg, a Royalban lakott. Hetvenöt éve, hogy megnyílt a Royal. Az igazgatóság hirdetményei a következő szöveggel jelentek meg a millenniumi ünnepségekkel teli újságokban: “Szálloda-megnyitás. Az alulírott igazgatóság tisztelettel értesíti a nagyközönséget, hogy a Royal nagy szálloda, mely Ray Rezsőnek, a hírneves műépítésznek tervei szerint nagy pompával épült, 1896. április 30- án nyittatott meg. A rendkívül elegánsan és minden modern kényelemmel berendezett első rangú szálloda látványosságát képezi az egész osztrák-magyar monarchiának. A fényes, családok számára való lakosztályok lakodalmi termek és separéek oly újítások, a minőket fashionable világ-szállodák is alig nyújtanak. A t. c. uraságok és közönség rendelkezésére áll 250 fölötte elegáns szoba,! mindenik telefonnal, normális árak mellett.” A megnyitón az arisztokrácia, a hatóság és a nagypolgárság meghívott képviselői vehettek részt. A közönségnek csak másnap, május 1-én adták át. Világhirességek, politikusok, államférfiak, művészek, ünnepelt táncosnők, muzsikusok olyan rangos serege lakott már megnyitása óta a Royalban, hogy felsorolásukat kis kötet foglalná magába. Ezer meg ezer interjú és fotóriport színhelye volt a szálloda sok szobája. Egyik lakójáról, Bródy Sándorról, aki hosszú ideig lakott harmadik emeletén,. Krúdy Gyula megírja, hogy Bródy ur cigányosan selypítve Rojólnak nevezte fogadóját. Leginkább azért tartózkodott a szállodai szobában, hogy feküdjék. Csak egy üveg tinta, meg egy tollszár mutatta ,hogy ott iró lakik (Évekkel később fia, Hunyady Sándor is ott lakott a hotelben.) Krúdy szerint a szálloda nevének kimondását úgy variálták, mint valami politikai meggyőződést. Aki pedáns franciasággal ejtette ki nevét, kimondván szótagonként Ró-a-jál, arról bizonyos volt, hogy hajlamai a konzervatív irányzat felé vonzották. A közömbös tucatemberek Rój álnak mondták, a vicces emberek Rejálnak nevezték. A Royal-nak mindig volt irodalmi patinája. Dísztermében rendezték a Nyugat folyóirat előadásait, s pódiumán Ady Endre is felolvasott a verseiből. Zongorázott Bartók Béla, kamaraestét rendezett a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes, amelynek ma is élő egyik tagja, Molnár Antal professzor még emlékezhet a koncertekre. A szálloda vörös szalonja a földszinten hosszú ideig volt a magyar filmvilág birodalma, ahol rengeteg filmötlet született. Az ötvenes években sok hírlapi cikk jelent meg a Royal Szállóról, hosszú ideig húzódó átépítése miatt. 1961-ben. teljesen újjáalakítva kibővítve, a modern időknek megfelelően nyílt meg újra. A szálloda vezetősége a mostani 75. születésnapról a nyáron, az újjávarázsolt hotel megnyitásának 10. évfordulóján emlékezik meg. Az ünnepségsorozat augusztus 18-án kezdődik. Kiállítást rendeznek a Vendéglátóipari Múzeummal közösen. Kristóf Károly Törzskönyvezik a Iákat BUDAPEST — Budapest fáit most törzskönyvezik. A napokban befejezik a Margitsziget fáinak és cserjéinek fajtánkénti törzskönyvezését, utána a különleges fákat egy külön térképen számmal megjelölik. Ezt a számos apró táblákon a fákra is felerősítik, mert ezekből a fákból vágják a szaporitóegyedeket. Külön jegyzék készült Budapest történelmi nevezetességű fáiról. A Margitsziget törzskönyvezése után, amelynek során külön jegyzékbe került Arany János tölgyfája, a város minden fáját és cserjéjét feltérképezik. HUMOR SZÉP EMLÉK — Önnek már volt közlekedési balesete? — Igen. Egy autó-kiránduláson ismertem meg a feleségemet. LINCOLN MONDTA Az alábbi mondat Lincoln fiatalkori naplójából való: — Nem nagyon érdekel, hogy ki volt a nagyapám. De az már inkább, hogy ki lesz az unokája. |
