Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 23. szám
6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 10, 1971 A SZERELEM TUDOMÁNYA Irta: SÁGI PÁL A new yorki könyvkiadók műhelyeiben egyszerre négy .nagy kurtizán emlékiratainak kiadását készítik elő. Persze mindegyik a szerelemről szól. Ne sértődjenek meg a nők, de nem értem, hogy miért éppen nőket választanak ki arra, hogy megtanítsák a világot a szerelem tudományára. A nők általában elfogultak a szerelem dolgában. Nem magáról a szerelemről mondanak véleményt, mint inkább csak a maguk szerelméről. Tetejébe ezeket a könyveket, emlékiratokat olyan nők Írják, akiknek hivatásuk, úgy is mondhatnám kenyerük volt a szerelem, ne szépítsük; akkor is ha kenyéren kalácsot, gyémántot és palotát értünk. így van ez Madame Pompadourtól a mai glamour girlig. Amit pedig leginkább kifogásolok: a nők a nagy szeretőktől akarják megtanulni a. szerelem tudományát, holott férfitől kellene. Mert rossz hadvezér az, aki nem kémleli ki az ellenfél hadállásait és nem ahhoz igazítja a maga haditervét. Ha könyvkiadó lennék, férfivel Íratnám meg az összefoglaló nagy szerelemtant. Abból aztán tanulhatnának a nők. A szerelemtan szerkesztőinek óriási forrásmunka áll rendelkezésre. Költők, irók, valamennyien férfiak, könyvtárra valót itak össze erről. Nem azokra a versekre, regényekre, aforizmákra gondolok, amiket a költő, ió a saját egyéni szerelméről irt, hanem véleményükre a szerelemről általában. És a nők okulására az sem közömbös, amit a tudósok mondottak A közelmúltban a BBC (az angol állam kezelésében levő rádió és televíziós hálózat) különleges “tárgyalást” tartott. A “tárgyalás” célja, amelyen több tanú, egy angol, egy nyugatnémet és ogy amerikai nemzetközi jogász jelent meg, annak az eldöntése volt: háborús bűnössé nyilváuitható-e Amerika a vietnami beavatkozás miatt? A három nemzetközi jogász egybehangzó véleménye ez volt: Amerika nem tekinthető háborús bűnösnek, valamint egyik amerikai elnök (sem Johnson, sem Nixon) sem vonható felelősségre az egyes amerikai katonák által Vietnamban esetleg elkövetett atrocitásokért. Kommunista Kína hivatalos hírügynöksége, az “Uj Kina”, nemrégiben a következőket állította: Az Egyesült Államok és Japán közös, 9 napos hadgyakorlatot tartott a Japán tengeren, a közös hadgyakorlat célja “az erő megmutatása” volt és kétségtelen, hogy Amerika háborúra készül Ázsia, elsősorban Észak-Korea és kommunista Kina ellen. Francia fiatalok — főként egyetemi hallgatók - a közelmúltban, vandál pusztítást rendeztek a Latin negyedben a Boulevard Saint Michelen. A fiatalok számos üzlet kirakatát bezúzták, ruhákat loptak az üzletekből és utcai harcba keveredtek a megfékezésükre kirendelt rendőrséggel. Az utcai harcokban 6 rendőr megsebesült, hat fiatalt letartóztattak, a vandalizmus okát nem közük a jelentések. Joe Frazier, a hivatásos nehézsúlyú ökölvívás világbajnoka, aki mellékesen énekléssel is foglalkozik, előadást akart rendezni a római Sport Palotában. Az előadást nem lehetett megtartani, mert az énekes Frazier korántsem olyan népszerű, mint a boxoló Frazier: elővételben mindössze .'KI jegy kelt el. erről, — no, nem a mai modern szeksz-pszichológusok. Itt van például az örök nagy kérdés: van-e valami szabálya, törvénye a szerelemnek és a szerelmeseknek. Boetius, a római politikus és filozófus, nem volt költő, de már 2500 évvel ezelőtt mégis versbe szedte a választ: Ki szabna törvényt a szerelmesekre? A szerelem tövény önmaga felett. Az alapvető kérdés azonban mégiccsak ez: mi a szerelem. Honoré de Balzac egyetlen mondatban foglalja össze: “A szerelem az érzékek költészete.” Másik mondata is van erről: “A szerelem a szükséglet és az érzelem összhangja.” Márai Sándor alázatosabban vall: “Szeretni mindig csak ennyi: szolgálni.” Aldous Huxley bővebben fejtegeti a tételt: — A szerelemnek a lélek és a test közelségében, a melegségben, a gyengéd kapcsolatban, a gyönyörben kell igazolnia okait. Ha kívülről történik az igazolás, máris oktalan és alaptalan. Paul Valery, a finomhangu francia poéta, osztályozza a szerelmet: — Ha nem szeret az ember, elég lehet a csók, a gyönyör. Ha szeret: nem elég. Meddig tart a szerelem, van-e örök szerelem. Nikolaus Lenau igy felel rá: Nem mérik a szerelmet nappal, évvel. Örök tartalmat nyújt egy percével, Az emlékét nem vesztjük el sohasem. De változik a földön az alak. A halálos szerelem problémája sem marad válaszolatlanul. Márai Sándor beszél róla: “A haláos szerelem nagyon megható, különösen a moziban. Az életben szemléljük külön a szerelmet és külön a halált.” Van-e villámcsapásszerü szerelem : szerelem első látásra. Erre bizony csak egyetlen felelet van, az is olyasféle kitérő válasz, Balzac irta: “A szerelem olyan, mint a szél, az ember sohasem tudja, honnan támad rá.” Hányszor tárgyalják partykon összebújva a nők: hogyan lehet, hogy ez az intelligens, okos férfi“ beleesett” ebbe a primitiv, buta nőbe. Bessenyei György, a testőr-iró már másfél évszázaddal ezelőtt magyarázta: “Hol láttál észt ésszel szerelmeskedni? Egy magához szorító ölelés, egy szájjal szájhoz tapadás, édességével minden elmét felrúg”. Richard Sheridan pedig azt tanította, milyen férfit szeretnek a nők: a halk, szerény szerelmest vagy a “rámenőst”, a huszárvágás hívét: “A szerénységet a szerelemben az asszonyok inkább dicsérik semmint szeretik.” Férfi mondta a szerelem-bajnok Casanovákról, Don Jüanokról: — Az asszonyevő olyan ember, aki asszonyokra éhes és akit megesznek az asszonyok — ez Herczeg Ferenc tétele. Mit jelent a férfinek a szerelem . . . Blaise Pascal nemhiába volt matematikus, fizikus, filozófus, a szellem embere. Röviden ismerte el: “A szerelem szellemessé tesz minket és a szellem tartja fenn a “szerelmet”. Ady Endre minden férfi nevében verselte: Nekem a szerelem nem volt vig ajándék. Lovagi birkózás, tréfás kopja-játék. De volt ravatalos, halúlos-vig torna. Játék a halállal, titkos életforma. Sommerset Maugham véleménye merőben eltér Adytól: — Kevés férfi van, akinek a szerelem a legfontosabb a világon és ezek nem is nagyon érdekesek. Még a nők is, akiknek pedig egész élete a szerelem körül forog, lenézik őket. Bár a mindenek felett való szenvedély hízelgő és izgató hatással yán az asszonyokra, szánalmas teremtésnek tartják az ilyen férfit. Meg lehet-e tanulni a szerelmet, arra pedig Kolozsvári Grandpierre Emil felel: — Minden másban a gyakorlat teszi a mestert, a szerelemben a mester teszi a gyakorlatot. Herczeg Ferenc ehhez még hozzáteszi, hogy a nő a szerelemre születik, mint hal a vízbe, a férfi csak. megtanulja a szerelmet. az egyetlen igazság, amit a nőknek nem keli férfitől megtanulniok. Maguk is jól tudják. Nemcsak; elméletből. FLÓRIÁN TIBOR: Három négysoros HA A FÖLDÖN . . . Ha a földön nem, bennem otthonra lelsz, hivó utak helyett majd nekem felelsz. A vágy nyilait feléd lövi a hon, idegen kenyér és bor az asztalon. SZOBOR Fehér havon a lábnyomok hozzá vezetnek. Ki térdelt előttem itt és nézte a végtelent? Megbánta bűnét, s várta — tisztán — az ismeretlent. Szobor, mily roppant súlya van halott kezednek. NÉGY SZÍN A csönd nyelve fehér, fehéren száll föl a hallgatás. Zöld a rügy és a tavasz selyme, a rét füve zöld. A pergő nyelv piros, piros láng lobban föl ajakám. A gyűlölet fekete, feketén zuhan a föld. Anekdoták I y .. . . . .v-r, Az Isteni színjáték tengernyi alakjából, eseményéből is kitűnik, hogy Dante emlékezőtehetsége rendkívüli volt. Ám erről a csodálatos memóriáról egy szerény, de frappáns történet is beszámol. Egy ismeőse megállította Dantét, és megkérdezte tőle: — Mondja meg, kérem, Mester, ön szerint mi a legjobb étel ? -— A tojás — felelte a költő. Eltelt egy év, s Dante újra találkozott ismerősével. Az illető megállt, és csak ennyit kérdezett: — 'Mivel? — Sóval — felelte a költő; és nyugodtan folytatta útját.1 ■ ' Ceéco Baseggio, velencei származású színművész, Goldoni-figuráinak felülmúlhatatlan alakítója, ma már, hetvenen jóval túl, színpadon alig-alig lép fel, csak a televízióban látható. De évtizedeken át sáját társulatával játszotta Goldoni müveit, és nemcsak kitűnő színész, rendező, hanem szigorú igazgató is volt. Egyik próbán a Baseggió-társulat fiatal szerelmes színésze nem jelent meg. Másnap, amikor ismét bejött a színházba, Baseggio megkérdezte tőle: — Tegnap miért hiányzott a próbáról? — Beteg voltam, signor Baseggio. — Hozott orvosi bizonyítványt? — Nem hoztam, signor Baseggio. — És miért nem hozott, ha szabad kérdenem? — Mert tényleg beteg voltam, signor Baseggio . j . -SÁGI PAL
