Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-20 / 20. szám

10. oldal MAGYAR HÍRADÓ ____Thursday, May 20, 1971 A SÁTÁN ajándéka KÉMERY MIKÓ BERTA: AZ ÉLET SÓJA Levelet kaptam egy nőol­vasómtól, amelyben kéri, hogy segítsek szegény unoka­nővérén, aki Magyarországon lakik:, tíz éve özvegy, most 52 éves és szégyenbe hozta egy “akasztófára való” férfi, aki eljegyezte öt és most elhagy­ta, Elküldte az exvőlegény elmét, hogy írjak neki egy levelet és szidjam jól össze, s magyarázzam meg neki, hogy ilyen aljasságot egy becsüle­tes férfi nem csinál. —Most már bizonyosan tudom, — írja az olvasóm — hogy a szerelem a sátán aján­déka, mert a szerelem csinál­ja a legnagyobb bajt a vilá­gon, stb. Na még csak ez hiányzik nekem, hogy beleavatkozzam ebbe a mindenkinek nagyon is személyes dolgába. Csupán annyiban érintem a szerelmet mint olyat, hogy a szerelem nem a sátán, hanem az Isten ajándéka ... legszebb ajándé­ka. Viszont: ha már a szerel­met a sátánnal hozzák vonat­kozásba, meg kell mondanom, hogy azért mégis van valami a dologban. Szerintem a sá­tán profanizálta a szerelmet amikor szőrös patájával rá­nyomta a bélyeget: szekszu­­ális „variációkkal, s ha eddig a szereimet nem lehetett ma­gyarázni. de a szekszről le­het csevegni, pró és kontra. Én egyiket se teszem. E Hetiben érdekes vita az, hogy minden rosszat ai sátán­nak: tulajdonítanak, ami, vagy aki nincs. VI. Pál pápa a múlt évben kijelentette, hogy “nincs pokol, s erről több szó ne essék.” Ha nincs pokol, akkor ördögök sincse­nek:, s vezérük a sátán se lé­tezik: Az elemi csapásokat is a sátánnak tulajdonítja a ba­bonás nép. Nagy püspökünk, Dr. Prohászka Ottokár ezt mondja: “A csillagok, a föld, a vi­zek, viharok, földrengések, mind, mind az isteni törvény a NAGY AKARAT szenve­délyében élnek. Minden a vi­lágon, a mérték, a szám, a rit­mus szépségében. Ha a termé­szet dionysosi vadságban lát­szik kitörni az anyagba, — fogadjuk alázattal — egye­bet úgy se tehetünk ... Sze­ressük a természetet, az éle­tet, de úgy, hogy bármikor készek legyünk meghalni, látván azt, hogy a természet sem ismer pardont, hanem letarol if jat és öreget... Tehát a sátán ajándéka, Irta: RUBY ERZSÉBET hogy ezt Pista bácsi, meg Juli néni elképzeli. Nem tudják,, hogy szerte a világon, a kü­lönböző éghajlatok szerint és a nép szociális helyzeté­nél fogva, mindig felbukkan egy-egy járványos betegség. Ruby hrzsébet Napjainkban is. Nem hiszik el a fanatikusok, hogy a pi­szoktól, mocsártól és min­dennemű fertőzésektől buk­kannak fel az emberiséget megtizedelő betegségek és ezt a sátánnak tulajdonítják. Nem tudják, mert nem is akarják tudni, hogy a világ­részeket végigpusztitó dög­vészek nemeiről az orvospro­fesszorok vezérszellemeinek már réges-régen elfogadható nézetei voltak. Még nem is­merték fel a járványos be­tegségek kórokozó baktériu­mait, de már előzőleg tudták, hogy honnan jön ez a nép­­pusztitó veszedelem. A kolera bölcsője a Gan­ges folyó és India végtelen mocsarai. A délamerikai Mexikóban dúló sárgaláz sár­kányfészke: La Plata vidéke, továbbá az Orinoccó, az Ama­zon és Szent Lőrincz óriási folyamok beláthatatlan ingo­­ványai. E‘z a két rém: a kole­­í’a és sárgaláz, a század elején minden évben megjelent a maga dézsmájáért és elvitte az emberiség egy tizedét. Napjainkban a kolera erős orvosi gyeplő alatt sorvado­­zik és ha fel is bukkan vala­hol, a sikeres gyógyszerek egykettőre elfojtják további terjedését. Hanem a sárga­láz, mint lapunk hasábjain a napokban olvastam, még min­dig garázdálkodik és nem is a szív és a rák az elsőszámú emberpusztitó, hanem me­gint a sárgaláz. A sátán harmadik ajándé­ka a keleti dögvész, vagyis a pestis. Ez a betegség Ázsia és Afrika hőségtől aszalt pusztáiból terjed. A negyedik ajándék az in­fluenza és a különböző mell­­betegségek csirája. Ezt a be­tegséget az orosz és' ázsiai sivatagok eresztik Európára. Minden ősszel remegünk, hogy jön az ázsiai flu. A kolerát nemcsak a hatá-Reménység az élet kincse: Ez az élet sója, kincse... A madár is azért dalol, Azért zöldéi minden bokor. Virág nyilik — és elhervad ... Telet felváltja a tavasz ... Örömet felváltja a bánat: Árat fizetek a mának! Ez a sorsom, a végzetem: Lemondok és reménykedem. A ma teleszór virággal! ( A holnap fájdalom, gyásszal. Megsiratom a tegnapot, Hittel várom a holnapot! Ma környékez a gyűlölet, Holnap megtelit szeretet. Ma az élet vig muzsika, Holnap bedülök a sirba. Hiszem, hogy a könny és nóta. Egyformán javam szolgálja. Ez teszi életem széppé, Csüggedésem reménységgé! Hogyha mindez nem igy volna, A madár is elnémulna, A virág sem illatozna, Minden színtelenné válna; S nem lenne több reménységem És nem lenne miért élnem! New York, 1971 Nagy mennyiségű hasis két bőröndben sós gyógyszerek állították meg, hanem a kellő intézke­dések is. Végre törvényileg elérték, hogy Indiában az in­dusokat felvilágosítsák, hogy vallásos előítéletüket, — kü­lönösen az alsóbb néposztály­nál — változtassák meg, hogy halottaikat ne dobják a Gan­ges és Indus folyókba. Ma a halottakat elégetik, s mind­ezek dacára mégis néha holt­testeket visz a Ganges és In­dus folyó. A halottégetés szerte a vi­lágon, ez ideig felfogás dolga. De már közeledünk a gyors tulszaporodás miatt, hogy minden halottat el kell éget­ni. Minden talpalatnyi helyre szüksége van az emberiség­nek. Egy-két évtized muiva nem lesznek tágas, kertes te­metők. A régieket is beépítik, vagy felszántják. A nép a tornádókat és egyéb elemicsapásokat is a sátán ajándékának tulajdo­nítják. A kínai Tyfoon szélörvé­nyei a hajósok réme és gya­kori vendég. A mexikói tornádó váro­sokat dönt halomra. Az Atlanti-óceán hurikán­­jai szeszélyes látogatásaitól Északamerika szenved sokat. Ezeket a gyakori hurikáno­­kat női nevekről nevezték cl. Megvagyunk hatva! Nagyon szépen köszönjük! Keletindia Cyklonja em­berben és állatban irtózatos pusztítást visz végbe. Az oroszországi hóvihar a Burána megtörve a Kárpá­tokban, szelidebb formában, de azért meglátogatja Er­délyt, s mint a nemere-szél kínozza az embert és állatot. Afrikában a Chamzin mélytüzvörös fénybe borítja a földet és villámokat szór orsója derekából. És a megszámlálhatatlan földrengések. A népi mondás szerint ez is a sátán ajándé­ka. Ha azt mondjuk, hogy ez ellen nincs emberi hatalom, hogy segítene, azt felelik: de arra van az embernek hatal­ma, hogy előidézze. A califor­­niai földrengést is a nemrég múlt földalatti atomrobban­tásnak tulajdonítják. Erre mondta egy professzor isme­rősöm: “addig nem lesz rend a földön, amíg az EMBER szűrét ki nem teszik!” Kik azok, akik kiteszik a szűrünket? Az, aki teremtett bennünket, vagy azok, akik magukat istennek képzelik ? Egyik se! Mi magunkat Ítél­jük halálra! BUDAPEST — A budapes­ti bíróság két iraki állampol­gár ügyét tárgyalta, akiknél Budapesten két bői’öndben csaknem 15 kilogramm hasist találtak. Az ügyben felelős­ségre vont személyek: Ahmed Abdul Karim 38 éves elektro­mérnök, aki autókereskedés­sel foglalkozik, s ebből a cél­ból gvaran járt Nyugat Né­metországban, illetve a 25 éves Abdullah Derwis Gasim másodéves műszaki egyetemi hallgató, aki Münchenben ta­nul, egyébként mindketten bagdadi lakosok. Utóbbi Münchenben meg­ismerkedett a sziriai állam­polgárságú, és Damaszkusz­­ban lakó Hadzs Mirza gépko­csikereskedővel. A kereskedő autóján Damaszkuszba vitte a fiatalembert, egy szállodá­ban összeismertette barátjá­val, Ahmed Abdul Karimmal. Az újsütetű ismerősök — Hadzs Mirza költségén — pár napig együtt laktak a hotel­ben. Végül Hadzs Mirza két duplafenekü bőröndöt bizott rájuk —, amelyekben csak­is kilogramm hasis volt — azzal, hogy szállítsák Mün­chenbe, ahol majd ő személye­sen átveszi. Közreműködésü­kért kilogrammonként 1200 nyugatnémet márkát ígért, amit a csomag átadásakor kaptak volna meg. A bíróság Ahmed Abdu! Karimot és Abdullah Derwis Gasimot kábítószerrel való visszaélésben mondta ki bű­nösnek, s ezért tiz-tizhónapi szabadságvesztésre ítélte őket. Ezenkívül elrendelte ki­utasításukat Magyarország­ról a büntetés letöltése után, valamint a lefoglalt kábító­szer elkobzását. Az ügyész tu­domásul vette a bíróság dön­tését, az elitéltek enyhítésért felebbeztek. Kifutott a Szőke Tisza SZEGED — Kifutott téli szálláshelyéről, a tápéi hajó­üzem téli kikötőjéből, s lehor­­gonyzott a szegedi partokon a város lakóinak és vendégei­nek körében közkedvelt Szőke Tisza hajószálló és étterem a hozzá tartozó strandkosárrai együtt. Egyelőre a Csongrád megyei Vendéglátó vette ke­zelésbe. Rendbehozzák, s rö­videsen a közönség is birtok­ba veheti az úszó, szórakozta­tó kombinátot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom