Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-06 / 18. szám
12. oMg! MAGYAR HÍRADÓ,:. Thursday, May 6, 1971.; ÓHAZAI SZÍNFOLTOK ÓHAZAI RIPORT A “magyar márvány”... Oláh Miklósnak, a hires humanista egri püspöknek, a későibbi esztergomi érsek-priinásnak a leírásából tudjuk, Mátyás király visegrádi palotája annyira lenyűgözte a szultán pompához szokott követét, hogy zavarában csak ennyit tudott kinyögni: “Felség, a szultán üdvözöl . . A gótikus és reneszánsz palotakomplexum egykori fényére a mai romok bizony csak a képzelet révén engednek következtetni. A töredékek között azonban ma is van kettő, amely előtt szinte megtorpanunk. Az egyik a baldachinös diszkut, amelynek eredeti darabjait ugyan a visegrádi múzeumban őrzik, de amelynek hűen faragott mása — a többi közt Szakái Ernő szobrászrestaurátor és munkaközössége érdeméből — a Mátyás-palota felső udvarán ma is hirdeti a kor és a nagy király kiváló ízlését. A másik az egykor kerengővei körbezárt alsó díszudvar nyolcszögletes szökőkutja, amelyből — különleges alkalmakkor — bor szökkent a magasba. Megmaradt oldalait Mátyás címerei díszítik,, középső' figurális töredékéi a visegrádi múzeumban csodálhatok meg. E két diszkut nemcsak művészi értékeivel készteti megállására a látogatókat, hanem anyagának nemes volta is figyelemre méltó. Ez az anyag az iparban ma piszkei “márvány”-nak nevezett vörös színű mészkő, égjük legfontosabb diszitőköve. A visegrádi vörös diszkuton kívül belőle készült Esztergom egyik páratlan értékű látnivalója, a reneszánsz Bakócz-kápolna is, amelyet Bakócz Tamás eredetileg saját mauzóleumának szánt. A középkori bazilika elpusztult a török dulások és a békeidők építkezési láza következtében, a reneszánsz kápolna azonban megmaradt. Hogy ma is megcsodálhatjuk a legfőbb tervek készítőjének, Packh Jánosnak az érdeme: ő ugyanis a kápolnát 1600 számozott darabra szétszedte, és igy eredetiben épithette be azt a múlt században épült uj bazilika hatalmas testébe. Szinte reménytelen vállalkozás lenne mind felsorolnunk, hány templomban, hány kastélyban használták fel a piszkei vörös mészkövet, hány síremléket faragtak belőle. De azt nagyon is érdemes megemlítenünk, hogy Krakkóban a kései gótikus és a kora reneszánsz legszebb síremlékei szintén piszkei "márvány”-ból készültek. Ez a mészkő vörösük a Parlament kupolacsarnokának padlózatán, ebből készültek a szegedi városháza előtt álló kőoszlopok, az egyik szegedi gimnázium falburkolata, a veszprémi Károlykápolna. A tihanyi motel előcsarnokában rajta taposunk, a bárpultoknál rajta könyöklünk. Mai szobrászaink közül ennek az anyagnak legkiválóbb formálója Borsos Miklós. Belőle készítette Petőfi, Egry József, Ferenczy Béni, Babits, Kassák, Szabó Lőrinc portréját, és ebből óhajtja alkotni nemrégiben vállalt Bajcsy-Zsilinszky emlékszobrát is. Miért csupán becézzük márványnak ezt a hol világosabb, hol sötétebb árnyalatú mészkövet. Miért nem valódi márvány ez geológus szemmel? A piszkei vörös mészkő finom szemcséjű tömött kőzet, vegyileg enyhén szennyezett kalciumkarbonát. Márvány akkor keletkezik a mészkőből, ha ez a földkéreg mozgása során nagy hőmérsékleten nagy nyomás alatt átkristályosodik. Vegyileg tehát nincs különbség a márvány és amészkő között, csupán a kőzetet leépítő parányi mészrészecskék kristályméretében rejlik az eltérés. A piszkei vörös mészkő régi kőzet ugyan —anyaga mint egy 170 millió éve rakódott le a jurakor tengerében —, a Gerecse hegységet azonban nem érték olyan erőhatások a földtörténet során, mint a Kárpátok vagy az Alpok kőzettömegeit, és ezért a mészrészecskék nem kristályosodtak át nagyobb kalcitkristályokká. A legnagyobb tömegben az Ammounitesz gyű j tőnéven emlegetett, síkban felcsavarodott vázu lábasfejü állatok megkövesedett maradványai őrződtek meg. Ezek a mai polipok ősi rokonaiként a tengerben éltek, úszó életmódot folytattak. Ilyen Ammonitesz-maradványok a Gerecse hegység vörös mészkövében ezerszámra találhatók. A kőzetlapok eső marta felületén némely helye ntömegével rajzolódnak ki, az ember szinte sajnál lépkedni rajtuk. Némelyikük a félméteres nagyságot is eléri. Finom belső szerkezetüket a csiszolás jól felismerhetővé teszi. Az esztergomi főszékesegyház lépcsőin, a tihanyi motel padlóján, a gödölői kastély bejáratánál valósággal Ammonitesz - tanulmányokat végezhetünk. Mióta fejtik ezt a vörös mészkövet a Gerecse hegységben? A legrégebbi adatok I. (Szent) László király koráig vezetnek vissza. A felhasználást az is előmozdította, hogy a lelőhelyek egy része közel van a Dunához, tehát a kifejtett kőtömböket vizi utón szállíthatták el. A leglátványosabb kőfejtő a Gerecse hegység belsejében a tardosi. Ebben a 18-ik században odatelepült olasz kőfaragók, marmoráiók dolgoztak, hiven meg őrizve a hazájukban szokásos munkadalokat és fejtési módokat. A nagy közetlapoknak egy darabban való leválasztása ugyanis a szakértelemen kívül tizedmásodpercnyi pontossággal összehangolt közös munkát kíván. S ezt a sajátos ütemü munkadalok, a ritmus—a közönséges “hórukk”nál választékosabb és tagoltabb — kiáltások célszerűen elősegítik. A Baranya megyei Bükkösd határában szintén bámulatosan szép fehér erekkel átjárt barnásszürke mészkő található. Ebből fejtették a Tudományos Akadémia lépcsőszegélyköveit és első emeleti oszlopait. A bükkösdi mészkő is triász korú, és mintegy 190 millió évvel ezelőtt rakódott le a Magyarországot elborító östengerben. Hasonlóképpen látványosak — bár csak engedélyei látogathatók — a Duna-parti kőfaragótelepek, ahol a mészkőtömböket hatalmas fötélfürészek hasítják szét lapokra, táblákra, majd ezeket csiszolókorongok simítják csillogó fényesre. A piszkei “márvány” évitizedek óta keresett cikk Ausztrián kívül főként Svájcban, Németországban és Dániában. Máriagyüd közelében is. Ez nagyon szép — testszinü — kőzet. Kevesen tudják, hogy valódi mányvány is található, mégpedig Székesfehérvártól délnyugatra, Polgárdi-Szabadbattyán határában. Fehér, szürkésfehér, szórványosan rózsaszínű szép kőzet ez, de — fájdalom — nem fejthető nagy tömbökben, és igy építési célokra nem hasznosítják. Ami az antik világban a paroszi márvány jelentett, azt jelenti a gerecsi vörös mészkő ,azt jelentik Mátyás udvarának kutjai, Bakócz Tamás említett hagyatéka, a magyarországi r e n e s zánsz ékes vörös márvány alkotásai. Juhász Árpád geológus A KIHALÓ SZAKMÁKRÓL Mit kellett tudnia egy mészároslegénynek, • ha mester akart lenni ? A kalapos király: II. József idejében “mindöszsze” ennyit: A levágandó ökör súlyát alaposan megbecsülni. Mert úgymond: “Bötsülésben az, mi öt fonton alóli, vagy fülül hibáztik: büntetése minden egyes fontért egy forint”. Az ökör levágása előtt háromszor poharat üríteni a fenségesek egészségére. Az ökröt legfeljebb három ütéssel levágni, minden további ütésnél újabb büntetés: másfél “rendes forint”. — Nem véletlen, hogy a remekhibákért fizetett bütetések tetemesen megnövelték a mesterdíj összegét — mondja dr. Eperjessy Géza, a Pedagógiai Tudományos Intézet docense, aki esztendők óta foglalkozik a hajdani céhek történetével, —- Egy remeklő hentesmesternek például 1837- ben 128 forint taksát kellett fizetnie. Ugyanakkor tizenöt-husz forintért már egy tehenet lehetett kapni. Mesternek lenni tehát sok pénzbe került, de megérte. Évszázadokig egyeduralmuk volt a céheknek. Ma, az egykori céhlegények utódai, a kihaló szakmák utolsó mesterei maguk gyártják “remekeiket” évszázados módszerekkel: iparosok és vándorló vásárkereskedők egyszemélyben csakúgy, mint hajdani céhes elődek. Az egykori rangos szakmák utolsó mohikánjai: a kékfestők, tímárok, kötelesek, pintérek, iccések, rézöntők, papucsosok, késesek, mézeskalácsosok, viaszöntők meg a pipakészitők. A papucsos Orosházán egy szűk sikátorban kopott tábla hirdeti: papucsos-mester. A gazda lapos ácspiajbásszal rója a vonalakat: rajzolja a papucstalpat. Majd komótosan térdére fekteti a bőrdarabot és kerekítő késsel kiszabja. — Hát igen —mondja — azelőtt 15-20 papucsos megélt Orosházán. Még a suszterek is belekontárkodtak a mesterségbe . . . A mestersége, amely apáról fiúra szállt. — Miből készül a jó papucs? — Birkából, kecskéből, csikóból, kutyából, borjúból. A nehéz papucs marha- vagy sertésbőrből. Az asztalon tucatnyi félig kész díszes topánka. A mester ölében most téli papucs születik. A téli papucs felsőrésze bőrből, a nyárié bársonyból készül, a bélése szattyánból. De bársony is több féle lehet: préselt, festett, hímzett és rózsás. A zsebkéses A sátor homlokán felirat: “Jó asszony, jó zsebkés, mind a kettő nyereség!” A zsebkéses keserűen mondja: — Uram, égy művésszel rajzoltattam ezt a jelmondatot, hiába. Nem kell már a bicska az embereknek. Még a kirándulók is vendéglőben esznek, a tőrök is kimentek a divatból. Látja, annak ott jó! A vattacukorárus felé bök, akit- öt-hat gyerek is körülvesz : — Az még szerencsés szakma. Az állam nem gyártja, befektetés alig van, szakképzettség sem kell hozzá. És reklám se, megy magától . . . ÖREG DIÁKOK: FIGYELEM! BUDAPESTIEK ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓJA NEW YORKBAN A budapesti II. kerületi Katolikus Egyetemi Főgimnázium és a Ferenc József Intézet volt növendékei 1971 június 12-én, szombaton délután 5 órakor találkoznak a new yorki Magyar Házban (213 East 82 Street, New York, N.Y. 10028).Felkérjük a fentnevezett Iskola illetőleg Intézet volt növendékeit, hogy részévételüket Benedicty Györggyel (327Maxim Drive, Lake Hopatcong, New Jersey 07849, U.S.A.) közölni szíveskedjenek. A találkozást követően közös vacsorát tervezünk az egyik new yorki magyar étteremben. Azokat a volt növendékeket, akik a találkozón ez alkalommal résztvenni nem tudnának, kérjük, hogy nevüket és címüket közöljék Benedicty Györggyel, hogy a jövőbeni hasonló találkozóra meghívót küldhessünk nekik. Benedicty György Fodor Miklós gróf Hadik Antal Ma jt hőnyi László Hirdessen lapunkban!
