Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-25 / 12. szám

* Thursday, March 25, 1971 MAGYAR HÍRADÓ JJ. oldal ■ ■ il .1 ....................................... ' ■■ ■ .......... w'*— ■< ■ ■■■■—■ ■! ■■■■■ni ............... nn .................. I lim MriW! 'I ii r lUimmmmmmniTm Hogyan lehet leszokni a dohányzásról? SZŐKÉK ALKONYA Dr. Michael Russell, a lon­doni Maudsley kórház Pszi­chiátriai Intézetének osztály­­vezető orvosa azt tervezi, hogy ideiglenes pótlásként nikotint tartalmazó aerosolos inhalálással szoktatja le az 'erős dohányosokat szenvedé­lyükről. Ez. a módszer sokai na­gyobb . sikerrel kecsegtet, mint a tabletták — mondotta dr. Russell. “A szájon keresz­tül szedett nikotinpótló tab­lettákkal az a baj, hogy an-, nak alkotóelemei felbomlanak a májban és igy* sohasem jutnak el az agyba, s nem keltik a zsibongás érzését" — hangsúlyozta. A belégzett nikotin közvetlenül eljuthat az «agyba — akárcsak a ci­garettánál- — miután a tü­dőből felszívódik a vérrend­szerbe. Dr. Russell, aki egykor mar ga is dohányzott, egyike azon keveseknek Angliában, akik' tanulmányozzák az. em­bereknek a dohányzással kapcsolatos magatartását és azt, hogy milyen indítékok késztetik a dohányzás abba­hagyására. Az erős dohányo­sokat olykor elektromos sokk-terápiává! is kezeli. Ez­zel sok esetben sikert ért el olyanoknál, akik hiába pró­bálkoztak más módszerekkel. “Véleményem szerint en­nek nem csupán az az oka, hogy a dohányosnál a sokk hatására működésbe lép a feltételes reflex — akárcsak az állatoknál, ha valamiről le akarjuk szoktatni —, ha­nem már eieve nagy bizalom­mal és várakozással érkezik a kezelésre” — mondotta. ‘“Mindén attól függ, hogy az illetőt milyen indítékok vezérlik. Amennyiben valaki pisztolyt szegez ráb és azt, mondja, ha nem hagyod abba a dohányzást, úgy- meghúzza a ravaszt, akkor engedelmes­kedni fogsz.” De. vajon milyen erős indí­tékok vezérlik az egyes eni­­beréket? Dr. Russell hosszú kérdőiveket nyújt át pácien­seinek, amelyek kitöltése alapján megítélheti, miért do­hányoznak : élénkítés és sti­mulál ás céljából, magáért a , dohányzás szertartásáért, él­vezetből, a feszültség és a szorongás enyhítésére, az iz kedvéért, vagy puszta szo­kásból. Ennek ismeretében tanácsot adhat pácienseinek, hogy miként szakítsanak szenvedélyükkel. Emellett a következő kér­déseket teszi fel, hogy megis­merje indítékaikat: Rágyujt-e általában regge­lizés előtt ? Ha nem dohá­nyozna, olyan rosszkedvű len­ne, hogy. barátai vagy család­ja nem tudná önt elviselni? Gyakran dohányzik, ha egye­dül van? Zavarja önt, ha két vagy három napig nem do­hányzik? Általában kedvet érez-e a rágyújtásra, ha dü­hös, vagy ki van borulva? Társaságban kevésbé félénk­nek, vagy. feszélyezettnek ér­zi magát, ha dohányzik; nyo­morúságosnak érzi magát, ha nem cigarettázik? Ha nincs cigarettája, való­jában hiányzik ez önnek? Se­­git-e a dohányzás önnek a gondolkodásban és a koncent­rálásbán? Szüksége van-e a dohányzásra, hogy megnyu­godjanak az idegei? A nap során nehezen bir ki egy órát dohányzás nélkül? Úgy véli, hogy a kávé vagy a tea nem ugyanolyan izü cigaretta nél­kül ? Gyakran dohányzóik-e azért mert unatkozik, vagy céltalanul cselleng? Vigasz­talónak talál-e egy cigarettát ha magányos? Ha valaki e 14 kérdés kö ­zül 10-re igennel felel, úgy nehezen tud lemondani a do­hányzásról — állapította meg dr. Russell. — Ha a válaszai közül 5—10 “igen”, akikor több esélye van. Az úgynevezett kúrák kö­rülbelül öt csoportra oszla­nak. Vannak olyan szájvizek, amelyek cigarettázás esetén olyan rossz szájízt adnak, hogy az illető megundorodik a dohányzástól. Vannak áloi­­garetták, amelyek azt az illú­ziót keltik a dohányzóban, mintha még mindig dohá­nyozná. A növényi füvekből készült dohány, amelyet kézi sodrású cigarettához használnak, állí­tólag jó Virginia zamatu. A nikotinpótló szereket tartal­mazó tablettákat arra hasz­nálják, hogy az emberek könnyebben, átvészeljék a le­mondás időszakát. És végül különböző szivókákat gyár­tanak, amelyek állítólag meg­akadályozzák a kátrány be­jutását a szervezetbe. Noha mindezek az eszkö­zök és az olyan módszerek, mint a hipnoterápia, átsegít­hetik az embereket a kezdeti gyötrelmeken, nincsenek a dohányzást hosszabb időn ke­resztül pótló szerek — mon­dotta dr. Russell. Égető szük­ség van kielégítőbb pótlások­ra. Ha valaki komolyan le akar mondani a dohányzás­ról, úgy több héten keresztül minden akaratát latba kell vetnie. Ezután több hónapig vigyáznia kell és legalább 12 hónapig nem szabad rágyúj­tania és csak akkor mond­hatja magáról, hogy nem do­hányos. Br. Russell nem sok vi­gaszt nyújt a súlygyarapo­dást illetően. “A dohányosok általában napi 350 kalóriával többet fogyasztanak, mint a nem dohányosok, habár azok a változások, amelyeket a do­hányzás idéz elő a szervezet­ben, gyakran súly veszteség­hez vezetnek.” így aztán az, aki lemond a dohányzásról, ha kárpótlá­sul nem is eszi agyon magát, akkor is hajlamos a hízásra. A dohányzásról való lemon­dás következtében végbeme­nő “anyagcsere változások” megállapodásához esetleg egy év szükséges. (observer) NEVESSÜNK — A villamoson elvesztet­tem egy üveg konyakot. Nem hozták be ide, az őrszobára? — Az üveget nem, de azt az embert, aki megtalálta azt behozták. $ $ * — Nem is értem, hogyan tudsz egy nap alatt ennyi bu­taságot elkövetni?! — Nagyon korán kelek.-*• j?; Egy régóta nős ember be­szélget a barátjával, aki egé­szen fiatal házas. — Tegnap, mikor haza­mentem — meséli az ifjú férj — a feleségem azt akarta, hogy menjünk moziba. Mint­hogy sokat dolgoztam, na­gyon fáradt voltam, nem ér­tettem egyet ezzel az aján­lattal. — No és milyen volt a film? >:: ❖ * Három vice Nyugatné­metországból : 1. — Anyu! Anyui Lehe­tek gengszter, ha felnövök? — Lehetsz, fiacskám, ha jó leszel és szépen szót fogadsz. 2. Riporter a százéves szü­letésnapját ünneplő aggas­tyánhoz: — És maga szerint minek köszönheti, hogy elér­te a száz évet? Az ünnepelt: Főként an­nak, hogy 1871-ben szület­tem. 3. Feleség a férjhez: — Kurt, megöntözted mái- a vi­rágokat a kertben? — Nem szivem, hisz esik az eső! — Na és ? Nincs eser­nyőnk Még ebben az évszázadban kihalnak a szőkék — állapí­tották meg az örökléstannal foglalkozó biológusok. Megfi­gyelték ugyanis a gyermeke­ket, s megállapították, hogy majdnem minden esetben a sötétebb hajú szülő hajszínéi öröklik. A szőkék bőre — mondják — kevesebb pigmentet tar­talmaz. A hajszín valószínű­leg nincs hatással az emberek temperamentumára, mégis elterjedt az a hiedelem, hogy a szőke nők vonzóbbak a bar­náknál, feketéknél és vörö­seknél. A bibliai Mária Mag­dalénát is szőkének ábrázol­ják, pedig a zsidók általában sötét hajúak. Dante Beatri­­céje is szőke volt, Madame Dubarry, XV. Lajos francia király kedvese korában a sö­tét hajú kurtizánok szőke pa­rókát viseltek. A szőkék fénykora mégis a filmmel kezdődött. A harmincas évek platinaszőke film c s il 1 a g a, Jean Harlow szinte lenyű­gözte a férfi világot. Utána következett a világ­hírű Marlene Dietrich, aki­nek nőiességéről legendák ke­ringtek. A férfiak rajongtak érte, a nők a bűn jelképének nevezték, és egész mozgalmat indítottak ellene, “Marlene megmérgezi gyermekeink er­kölcsét” jeligével. A szőke hajú “Kék angyal” egy év­Földig égett Havaméban a japán császár több, mint hetvenéves, fából épült nyári villája. A helyszínre érkezett tűzoltók kénytelenek voltak csaknem tétlenül nézni a lán­gok pusztítását.A villa és a kert vízvezeték-hálózatának tervét ugyanis nem ismerték és igy- nehezen találták meg a vízcsapokat. Amikor pedig megtalálták, modern fecsken­dőik csatlakozó réseit nem tudták ráilleszteni a régi, el­avult csapokra. A helyi tűz­oltóparancsnok kijelentette: REGI MAGYAR GYÓGYMÓDSZEREK DUNAALMÁS — A gyó­­gyitással is foglalkozó bor­bély mestereket csaknem min­den faluban meg lehetett ta­lálni. Dunaalmáson például az utolsó 'borbélykirurgus 1817- ben halt meg. Bármennyire bíztak is a betegek bennük, a fertőző betegségek ellen a borbélysebmesterek sem tud­tak segítséget nyújtani. Vi* tizedig volt a filmvilág ra­gyogó csillaga. A háború után a filmvász­nat valósággal elárasztották a szőke szépségek: a gyönyö­rű, babaarcu, de eléggé együ­gyű “szexbomba”, Marillyn Monroe, a ravasz és intelli­gens, kifinomult szépségű Kim Novak, az ártatlan tekin­tetű, de féktelen Brigitte Bardot, és a modern szépség megtestesítője, Jane Fonda. Kari Saller müncheni pro­fesszor statisztikai kimuta­tást készített azokról az or­szágokról, ahol még többség­ben vannak a szőkék. Svéd­országban a lakosság 83.2, Norvégiában 74.4, Skóciában 68.2 százaléka szőke. Huszon­nyolc országban túlnyomó­­részt sötét hajúak a lakosok. Még az északon fekvő Dániá­ban is az embereknek mind­össze egyötöde, Romániában pedig mindössze ötvenedrésze világos hajú. Saller szerint az éghajlat nem nagy hatással van a haj­színre. Minthogy pedig a kü­lönböző hajszinüek házassága mind gyakoribb, a jelek sze­­í’int a barnák hamarosan el­nyelik a világos hajuakat. A genetikusok “ijesztő” jóslataitól azonban nem kell túlságosan megijedni, mert ameddig hajfesték és fodrász van a világon, addig szőke hajú szépségek is lesznek. John Steel nem lett volna ildomos a császári udvart olyan kérdé­sekkel terhelni, hogy hol és milyen állapotban vannak a kerti vízcsapok . . . >:*. * * Már a fele elkészült annak a hídnak, amely Svédorszá­got és az Önland szigeteket köti össze — jelentette az Expressen. E’z a hid lesz Eu­rópa leghosszabb hídja, 6070 méter. Az építést 1968-ban kezdték el. s úgy' számítják, hogy a jövő év vége felé ad­ják át a forgalomnak. szont gyógyfüveikkel sok emberen segítettek. Mint a korabeli füveskönyvek írják, a borsfü például szeplőt mu­laszt és farzsábát gyógyit. (Ami még ennél is fontosabb: szeretetet indít az emberben.) A bakvérfü bolondulást gyó­gyit ,hasznos az igézet ellen, megőriz a rut álmodozástól, s a viszálykodó házasokat egymást szeretőkké teszi. A bolhafü gyógyítja a melan­kóliát, a bakszakáll pedig föl­serkenti a bágyadt beteget. NEMZETKÖZI TARKA-BARKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom