Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-04 / 9. szám

Thursday, March 4, 1971 IGY VIGADTAK ŐSEINK . . , FARSANGOK A RÉGI BUDÁN (Befejező cikk.) A FIATALOK FARSANGJA Az lööő-as évek elején, sok élénkséget vittek Buda életébe II. Ulászló király sokáig itt élő öccsé­­nek, Zsigmond hercegnek lengyeléi. Táncot, me­nyecskét, italt kedvelő, jókedvű emberek voltak, “kiknél szeretetre méltóbb fickókat még nem hordott hátán a föld”, írja róluk 1502-ben Pierre Choque, Bretagnei Anna királyné Budán időző heroldja. Ital-kedvelő férfiú volt Cvoch, a her­ceg udvari bolondjainak egyike; jókedvében egy­szer az egyik budai ivónak teljes berendezését ripityára törte. Miklós urat pedig, a herceg len­gyel káplánját — a sáfár számadásai szerint — sűrűn helyettesíti budai magyar pap, ugyanis gya­korta képtelen a herceg reggeli áhittatát megtar­tani, mivel “az ital szerfelett elgyengitette”. (Non érát dispositus, — iníirmabatur, se perbibebat, — majd: debilitabatur —, mondja kissé nyakatekert latinsággal a hercegi számadás.) Művelődéstörténetünknek nagy szerencséje, hogy Zsigmond 1500—1^05. évi budai számadás­könyve megmaradt, hiszen a tőrök korban Budán mind a királyi, mind a városi, mind az egyházi levéltárak megsemmisültek. E számadásokból felelevenedik a késő gótikus budai élet — és azzal együtt a mulatság, muzsika, vigalom, sport — szá­mos, színes fejezete. Megtaláljuk a táncok, vadá­szatok, sétalovaglások, szerencsejátékok emléke mellett a régvolt budai farsangok visszhangját is. ■ A céh-legényeknek, aprödoknak, diákoknak leg­nagyobb ünnepe a Bolondok Császárának vagy a Bolondok Királyának — külföldön a bolondok pá­pájának, püspökének — megválasztása volt; noha a 15. század harmincas éveiben a bázeli zsinat már hevesen kikelt az ellen, hogy “diákok csá­szárnak öltözzenek”. (A váci ötvösök 1423. évi cérkönyvének ábrázolásai tanúskodnak arról, hogy e szokást e vidéken is megtartották: a kódex dí­szes kezdőbetűiben bolondok orcái jelennek meg). Budán (1500,1501), Egerben (1501 ( a Bolond­ünnepet farsang utolsó napján, Gyulafehérvárott 1519-ben vízkeresztkor, a farsang első napján ül­ték meg. És itt értékesekké válnak a Jagelló Zsigmond féle számadáskönyv adatai! 1500-ban, amikor Hamvazószerda, a böjt kezdete március 1-re esett, az olvassuk: a herceg a bolondoknak és a (Bolon­dok) császárját játszó budai diákoknak két fo­rintot adott. Ugyanekkor megjelentek nála az ösz­­szes budai iskola diákjai és énekeket adtak elő. Ugyanezen a napon vacsoratájt egy idomított ku­tyát táncoltató citerás szórakoztatta, szállása ud­varán pedig apródjai mutattak be egy lovasjáté­kot. FARSANGI JÁTÉKOK ÉS JÁTÉKMESTEREK Ezekben az években működött Budán Jakab mester, a magyarok Mária Magdolna plébánia­­templomának papja, e templom régi és hires diák­­kórusának vezetője. Diákjai nemcsak Zsigmond hercegnek voltak kedvelt színjátszói és karéneke­sei. Szinjátékaik közül egy Vadember-játékot s a Bolondok császárát bemutatták a királyi udvar­nak is. Bojár Iván kutatónk mutatta ki, hogy szín­­játékaik egyes jeleneteit, színészeit az udvar — egy vagy több — diszkályhája csempéin örökittet­­te meg. Ezeken a budai — s Budáról származó esz­­tergomi-kályhacsempéken pompás színész-masz­kot, Táncos párt, Vadembert, Hegedűst, Udvari bolondot, kissé kapatos, félrebillent koronáju Csá­szárt, a bolondok császárát látunk. De megjelenik az egyiken maga Jakab mester, a budai játékok vezetője és az előadott játékoknak alighanem író­ja is.-(A budai csempéket 1948—51-ben a budavá­MAGYAR HÍRADÓ ri palota-ásatások alkalmával találtuk meg; ma a Vármúzeumban vannak.) Ugyanekkoriban élt Budán, mint valamelyik is­kola mestere bizonyos Bartholomeus Pannonius is, a “Tücsök” s az “Éberség és Tunyaság vetél­kedője” cimii játékok írója. Feljegyezték, hogy utóbbi müvét — amely a Farsang s a Böjt jelképes összecsapása — a budai diákok 1516-ban Vizke reszt ünnepén, tehát a farsang nyitányán mutat­ták be. Még egy farsangi szokásra akadunk a 16. szá­­zadfceleji magyar fővárosban. 1514 Vizkeresztjén — mint azt Vadianus, a Bécsből ide utazó huma­nista írja egyik levelében — a Bolond király meg­választását egy más,, szokatlan népmulatság te­tézte. “Budán végignéztünk egy kakasviadalt — ekként Vadianus —, amelyet itt meghatározott napokon a nézők türelmetlen követelésére mutat­nak be.” A farsangi napokban az ivókban is vig élet zaj­lik. Mint az 1382. évi esztergomi zsinat tilalmai mutatják, megesik, hogy papi emberek is részt vesznek ezeken a vigalmakon, a “fekete misé­ken”. E mulatságok legkedveltebb, tiltott műsor­­számai nevükkel is sokatmondóak. Az egyik játé­kot “Iszákosok miséjének”, a másikat “Szeren­csejátékosok miséjének” hívják. A harmadik: “A Szent Forintért való evangélium”. Jókedvű diá­kok, katonák elegyednek a korcsmái mulatozók közé; a nagy zajból egy pesti nótárius szavait is kihalljuk: Hozass kockát, ha nincs pénz, ügyesen pörgessed, Úgy dobjad az asztalra, hogy nyerőre vessed. És hogyha a szerencse egy kis pénzmagot hoz, Jó bort huzni vidáman szaladj a csaposhoz! A taberna küszöbét lépjük frissen most át, Semmikor és soha meg nem vetem a kocsmát, Mígnem a sok szent angyalt látom majd leszállni, Korhelyekért végtére gyászmisét kántálni! NEM FONTOS, DE ÉRDEKES . . . A WHISKY EREDETE A whisky receptjét először a 10. században Al­­bukassen arab alkimista irta le. A gyártás mód­ját, a desztillációs folyamatot pedig 1494-ben John Cor publikálta. — A whiskyt árpából, rozsból és más gabona­félékből készítik erjesztéssel, lepárlással. Az ere­detit fatüzelésü kisüstön fűzték. Virágra, és kissé borra emlékeztető, gyengén füstös aromájának eredete az alapanyagként használt csíráztatott és tőzegtüz felett szárított gabona. Skóciában tör­vény írja elő, hogy a whiskyt legalább három évig kell érlelni. Az érlelés elszenesitett belső felületű tölgyfahordókban történik. A különleges fajták 10—15 évig is nemesednek. — Az ital szesztartalma 40—43 fok. Színe, za­­mata, minősége függ még — egyebek mellett — a “házasitástól”. Szokás a különböző fajták keve­rése egymással (ez a házasitás: a blended whis­ky.) A négy fő Whiskyfajta: skót (Scotch), ir (Irish), kanadai (Canadian) és az amerikai (Ame­rican). Az utóbbi két fajtája, a Bourbon — kuko­ricából készül — és a Rye (alapanyaga rozs). Az írek egyébként a whiskyt whiskey-nek mondják, írják. Az ir fajta a kedvelt elsősorban az Egyesült Államokban is. — A skót Whiskyt kezdetben Aqua vitae-nek, az élet vizének nevezték. Két egyforma whisky nincs. Skóciában negyvenféle ismeretes. Vidéken­ként változik a viz tisztaságától, zamatától füg­gően. Hires whiskytájak: Highland, Lowlands, Cambeltown, Islay. Az ir whisky füstösebb, erő­sebb a skótnál. Nem házasítják. Az első kanadai whisky az 1769-es québeci. Az Egyesült Államok-AZ UTOLSÓ KARNEVÁL, MOHÁCS ELŐTT Cifra mulatság lehetett 1525. budai farsangja is. II. Lajos — fiatal életének utolsó előtti karne­váljára — egyenként két aranyért elefántoknak s más szörny-alakoknak maszkáit készítette el. Jó­maga ökörszarvas, gólyacsőrös Lucifer-jelmezben jelent meg. Szerémi a király haláláról emlékezvén utóbb ezt írja: tetemét a Csele pataknál való meg­találása után Fehérvárott márványkoporsóba he­lyezték . . . meid gyermekkorától fogva rosszra szoktatták, minden évben, farsang utolján, hús­hagyókor a Rossz Szellemek Fejedelmévé tették... Ugyanerről a budai farsangról Bradenburgi György őrgróf, a király egyik nevelője ezeket ír­ja haza: “A király udvara szörnyűségesen szegény. De én mégis jól farsangoltam. Én és Krabát — az egyik udvari ember — lóháton vivtunk meg egy­mással. Krabát Ördög volt, én Vadember. Nos, a Vadember lefordult lováról, és orra bu­kott. Aztán jött a tánc. Én tizennyolc jelmezessel jöt­tem elő, hegyes orrú piros cipőkben, olyanokban, amilyeneket régente viseltek. Egy öreg atyuska pedig bottal a kezében, fából készült kopogós sa­rukban valami furcsa táncot járt . . .” E hushagyckeddi budai mulatságokba mintha már komor böjtöt hirdető harangok szava konga­­na bele — mohácsi vészharangok . . . S a magyar történelemnek uj fejezete következik. Budával is sokat levelezgető Rotterdami Eraz­mus írja, 1506—1509 körül, a Balgaság dicsérete cimü müvében: “. . . mi más hát az emberi élet, mint nagy szín­darab ! Itt mindenki a maga arcától letérő álarcot borit magára és úgy játsza választott szerepét, mig csak a nagy Színigazgató le ’em parancsolja a deszkáról. De aztán ugyanazt színészt külön­böző szerepekben küldi ki a szilire. így aztán aki előbb még bibormezes király vt i most rongyos cselédet játszik. A darab meséje em egészen vi­lágos, Dehát ezt a komédiát már csak igy játsszák . . .” Zolnay László ____________ 15. oldal ~ ban már George Washingtonnak is saját főzdéje volt Mount Vernonban, dogue-i farmján. S a Ken­tucky álla mi Bourbon-ban kezdték főzni kukori­cából a Bcarbon whiskyt. George Winn Szilánkok NAPLEMENTE X. számolja a napokat. Már csak negyvenkét év hiányzik a nyugdíjazásához. KORREKT FÉRFI — Jöjjön fel, Irénke, és nézze meg a bélyeg­­gyűjteményemet. Szándékaim teljesen tisztessé­gesek. Amig tanulmányozza az albumot, én meg­várom lent az utcán. PANASZ Egy markecoló igy panaszkodott a napokban: — Alig tudok kijönni a más fizetéséből . . . ÉTTEREMBEN — A mi éttermünknek van egy remek trükkje. A vendég azt hiszi, hogy kis adagot eszik, csak a fizetésnél tudja meg, hogy egész adag volt. CIPEKEDÉS Brahovácz meséli: — Tegnap a piacon egy kicsit újra éltem a gye­rekkoromat. Egy nőnek hazavittem a bevásárló kosarát. Nagyon meg volt hatva. Azt mondta, ilyesmi évek óta nem fordult elő vele. Kérte, hogy kisérjem fel a lakására, és el sem akart en­gedni, annyira meg volt hatva. — Ki volt az a nő? — A feleségem! • .# ^ G. Sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom