Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-25 / 8. szám
Thursday, Feb. 25, 1971 12. oldal magyár Mikado MAGYAROK MINDENÜTT. . . A legsötétebb Afrikában Is • • • Afrikáiban nem él annyi magyar, mint az Egyesült Államokban, Latin-Amerikáfcan vagy Nyugat-E urópában, de ahol sikerült megvetni a lábukat, ott- eredményesen dolgozunk. Akadnak olyan területek is, amelyeket időközben “elmagyarositottunk”. És sokan vannak olyan afrikaiak, akik második nemzetiségként legszivesebben m a g y a mák vállalnák magukat. Hogy kerültünk egyáltalán ide? Különféle kategóriákban. Az elődök nyilván az ősi foglalkozás művelői, a vadászok Voltak. Őket a vállalkozók követhették, majd sokan szerződéssel szegődtek ide, de sorsukba beleszólt a háború, a házasság vagy a 'boldogulás lehetősége, letelepedtek, hogy Afrikában maradjanak meg magyarnak. A fővárosokban megtalálhatók természetesen külképviseletek s kereskedelmi kirendeltségek tagjai. Feladatuknak tekintik, többek között, hogy törődjenek azokkal, akik nem hivatalosan képviselik Magyarországot az afrikai országokban. Ezek a szakemberek, orvosok, geológusok, kutatók, tudósok és tanácsadók egyre népesebb tábora. Valamennyi réteggel találkoztam több hetes afrikai utazásom alkalmával, részbej] kerestem őket, részben véletlenül sodródtak utamba. Nem mindennapi találkozásaimat különösen őrzöm emlékeimben. Az első magyar szó Kenya fővárosában. Nairobiban ütötte meg a fülemet, a í-epülötéren: — Mégiscsak át kellene mennünk Arushába Nagy Endréhez. Megbeszélhetnénk a vadászati világkiállítást . . . Indult a gépem, nem kapaszkodtam monda taikba. Tanzániában hallottam azután, hogy az egyik legnagyobb rezervátumnak magyar a gondozója, dr. Nagy Endre. Az sem mindennap történik meg, hogy valóságos szomszédjával Tanzánia fővárosában, Dar és Salaamban találkozzék az ember. R. László geológus valóságos szomszédom, Pesten, ugyanebben a házban, ugyanezen az emeleten, nap mint nap látjuk egymást. Pontosabban láttuk, mert most Dar és Salaamlban láttam viszont, családjával együtt. Két évre odaszerzödött, hogy az ország ásványi kincseinek feltárásán munkálkodjék. Otthonossá varázsolták ott töltött napjaimat,olyannyira, hogy viszszatérve — a nagy távolság ellenére is — jó szomszédságban érezzük egymást. Mi mindent tanultak meg rövid idő alatt Afrikában? Ezt itthon kellett elmesélnem. Kisfiúk, Zsolti, már kitünően beszél angolul. Ilii pedig, Laci felesége, néhány hét alatt letette a gépkocsivezetői vizsgát, de amire ennél is büszkébb: megtanult c s i r k epaprikást főzni. Kis népes csoport az Indiai-óceán partjain. Magyarok. Ki hosszabb, ki rövidebb ideje él itt. Árnyékban is tűz a nap, felmelegszik a sör az asztalon, az óceán hulláma sem hüsit, mert meleg, mint a Balaton a legmelegebb nyáron. Valóban ilyen a Balaton, nyáron, erről folyik a beszéd, csak annak simagatóbb és selymesebb a vize. És nem ilyen sós, hogy állandóan köpni kell utána. Milyen nap is van ma ? Ezt itt néha találgatni kell. Valaki odaveti: — December 6. December 6-ika De hiszen ez Mikulás napja! És az egész csoport a vízbe gázol, majd megírják egy képeslapon haza, hogy Mikulás napján megfürödtek az Indiai-óceánban, amely most olyan meleg, mint a Balaton nyáron. Pesten nincs majom. Khartumban nincs laboratórium, ezért vagyunk itt — ezt M. Kálmán orvospr oíesszor mondja kérdésemre, mert érdekelt, hogy miéi't tölti immár ötödik évét feleségével és két kislányával együtt Szudán fővárosában. Az orvosházaspár anatómiát tanit a khartumi egyetemen, azonkívül idegkutatásokat folytat, preparátumait gondosan és szakszerűen csomagolva Budapestre küldi. Tőlük tudom az afrikai élet titkát. Ez a hivatástudat. Szenvedélyesen és elszántan foglalkozni kell valamivel. Khartumban nincs színház, nincs hangverseny. A tévé és rádió csak arabul beszél. Khartumban nem lehet szórakozni. Időnkint élni is nehezen. Mégis ott élnek öt éve. Megszállottjai hivatásuknak? Részben igen. De még valami itt tartja őket. Ha eltávoznánk, megszűnne az anatómiai tanszék az egyetemen. Amelynek, most 250 hallgatója van. Maradnak tehát, mert egyelőre nem tudják őket pótolni. Az ő példájuk hatott rám legjobban Afrikában. A szudáni orvos a fejemet vizsgálja egy kisebb gépkocsibaleset után. .Egy szabálytalanul keresztező autóba rohantunk bele. Agyrázkódás, zuzódás, néhány centis seb, nem szorulok kórházi ápolásra. Dr. Azdullah magyarul beszél. Először káprázatnak tűnik, mintha a távolból hallanám. Mégiscsak komolyabb lehetett az ütődés a fejemen? Nem hallucinálok, dr. Abdullah valóban magyarul beszél. Szakszerűen, szabatosan, még csak nem is énekelve, mint a külföldiek vagy rádióriporterek, a hangsúly az első szótagon. Dr. Abdullah magyar? Hét évig élt Magyarországon, a budapesti egyetemen kapott diplomát. Azóta féligmeddig magyarnak tekinti magát. Magyarnak tekinti magát Beshir Elshiekh és Jousif Mohamed is, akik ugyancsak Budapesten végeztek, a közgazdasági, illetve építészmérnöki szakon, ők egy délután kel-estek fel szállodámban, miután Abdullah doktortól hallották, hogy magyar érkezett Szudánba. Semmi egyebet nem akai-tak, mint magyarul társalogni. Félnek, hogy elfelejtik a nyelvet, amely második anyanyelvűk és amely a szaktudást, a műveltséget közvetítette nekik. Szeretnének egy magyar klubot alapítani Khartumban, vagy talán Omdurmanban. Ez a fővároshoz tartozik, a Kék- és a Fehér- Nilus összefolyásánál, ők e városrészbe valók. A legtöbb szudáni magyar innen kerül ki. Velük kell mennem, mert nem Khartum, hanem Omdui-man az igazi Szudán, mondják. Az első ház, ahová belépünk, egy ezüstmüves műhely. Vendégszerető gazda fogad, tisztelet övezi. Nézem a munkákat, a kéz ügyességével és a képzelet társulásával kalapált remekműveket, és hálás vagyok, hogy becsben tartja a látogatásomat. Megajándékoz, s mielőtt tiltakoznék, Beshir magyarul figyelmeztet, hogy ne tegyem, mert az ilyesmi itt a legnagyobb sértés. Még arra se gondoljak, hogy viszonozzam a kedvességét. Egyiptomban élnek a legtöbben és azt hiszem Líbiában a legkevesebben magyarok, mái-mint ama országok közül, ahol e néhány hét alatt megfordultam. De mindenütt ismei-nek minket. Ha másról nem, sportolóinkról. Sorolják a neveket. Előfordul, hogy egy-egy ismert politikust is ide számítanak, ezt éppen Tripoliban hallottam.. Al^fpjá-EGY TUDÓS EMLÉKÉRE GYÓGYÍTÓ személyiség Hetvenöt éves korában, Londonban elhunyt Bálint Mihály magyar származású ideggyógyász. Az elsők között alkalmazta a gyógyításban a pszichoterápiát. —- A nagy tekintélyű orvostudós 1896-ben Budapesten született. 1920-ban ott szerezte orvosi diplomáját. Négy évvel később Berlinben a- bölcsészet, 1945-ben Manchesterben az orvostudományok doktora. A háború kitöréséig Magyarországon élt. Több tudományos intézetben és kórházban dolgozott. 1931-39 között a budapesti Pszichoanalitikai Intézet i g a z g atóhelyettese, majd igazgatója. 1942-tőlmint meghívott előadó, több angol orvosi egyetemen tartott előadássorozatot a pszichoterápia tárgyköréből. — Pszichoterápia: betegeknél módszeresen alkalmazott pszichológiai hatásokj-a épülő kezelés. Gyógyító lehetőségét Bálint uj oldalról mutatta be 1957-ben Londonban kiadott főmű vében: Az orvos, a betegek és a betegség cimii tanulmánykötetben. Nyolc csoportban dolgozó, 75 körzeti (orvos 28 betegének kórtörténeti anyagát elemzi. Nem szabványos leírások. Főként az érdekli: az orvos személyisége hogyan hat a betegre, betegre, befolyása gyógyitó-e. Azt a hatást is vizsgálja azonban, amit a beteg fejt ki az orvosra, a kezelés eredményességére. Sokat foglakozott a Nagy-Britanniában sem ritka jelenséggel, amikor a körzeti orvost — a háziorvost — lelki zavarokon alapuló betegségekkel keresik fel. Felfogása szerint ilyen esetben a körzeti orvos hatékonyabban gyógyíthatna, mint a szakrendelők. Ö ugyanis — a szakorvossal ellentétben — a beteg környezetét is ismeri. Csakhogy — fejtegti — a körzeti orvosoknak rendszerint nincs meg a szükséges pszichiátert szakismeretük. Bálint alapvetően fontosnak tartja az ilyen irányú szakképzést. Szerinte ennek első lépése az lenne, ha a személyiség kói'os bonyodalmait egy séges noinenk laturába (meghatározásrendszerbe) foglalnák. Bende György APRÓ ÉRDEKESSÉGEK Bárki, aki egyszer megnézte egy delfin ábi'ázatát, foizonyái’a felfigyelt ennek az állatnak erősen iveit homlokára. Megállapították, hogy a delfinnél ez alatt a homlokdomborulat alatt igen érdekes “szei-kezett” bújik meg: a hidroakusztikai lencse. A delfinnél hiányoznak a szokásos orrjáratok. Ezeket az úgynevezett nazális koponvajáratok pótolják három pár nazális zsákkal. A kilégzésnél a zsákok rezegnek és hang keletkezik. Minden hangot a lencse határoz meg. A hanghullámokat az állat halak keresésekor helymeghatározásiba használja. A visszavert jeleket valószínűleg az alsó állkapocs idegei fogják fel, araeban véve nem számit, mert ez ugyancsak a népszerűség megnyil atkozása. Egyre megy, hogy a Kilimandzsáró tövében vadászunk, autóbuszokat adunk el Kairóban, magyaros vendéglőt rendezünk be— kettőt is — Khartumban vagy “elmagyaresitjuk” a szudániakat, esetleg a bantu-négereket, a lényeg az, hogy népszerűek vagyunk, senki nem fél tőlünk, e tekintetben ez utam legnagyobb tanulsága. Vámos Imre Ivek az információt az agynak továbbítják. A delfin 10-15 méteres távolságban képes felfedezni egy sörétnagyságu tárgyat. Lehetséges, hogy idővel sikerül hasonló mesterséges tájékozódást szerkezetet kifejleszteni. t’fi :J: Tizenháromezer különleges hangot, zörejt, csikorgást, zizegést és egyéb rádiókelléket tartalmaz ez idő szerint a lengyel rádió zörejtára, amely az Interpress szerint az egyik legnagyobb ilyen intézmény a világon. A zörej tár nagy nemzetközi cserét is lebonyolít: legutóbb például Japánból érkeztek hangfelvételek a nagaszaki-i lóvásárról, továbbá a szauna hangjai és lappföldi lódobogás Finnországból. íjs íjí Amerikai kutatók az Antarktiszon 250-300 millió éves megkövesedett tőzseget találtak. Ez a lelet részletes információkat igér a rég eltűnt — és eddig alig ismert — Gondvána-növényzetről. Ez az egész Gondvána-vidéken az első lelet, amely ilyen kitünően konzervált növényanyagot tartalmaz. Beható vizsgálata fontos adatokat szolgáltathat az északi és a déli félteken növény közösségei közti tetemes különbségekről.
