Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-05-05 / 9. szám
6 MAGYAR GAMBRINUS 1907. május 5. nek használni. Tehát nemcsak az állam veszített az árpavám szabályozása folytán, hanem a sörfogyasztók is, mert alárendeltebb minőségű sörrel kell beérniök. De talán az árpavámok élvezik a tejfelt? Azok sem, mert Németországban sörárpa alig terem, a takarmányárpa bevitele pedig nem csökkenést, hanem emelkedést mutat.- Szurok sörfőzők részére. A mostanig ismert sörfőzők részére szolgáló és kolofoniumból, parafinból és más hasonló szénhidrogénekből álló szurkokat úgy állították elő, hogy kolofoniumot parafinnal, ceresinnel vagy hasonló anyaggal olvasztanak össze. Az ily módon előállított szuroknak az a hátránya, hogy a kolofónium- nak alacsony hőmérsékletnél illő alkatrészeit tartalmazzák, vagyis savanyu kémhatásuak és a sörre könnyen hátrányossá válnak. Schmied Leopold prágai gyáros ezen hátrány elkerülésére eljárást szabadalmaztatott, mely szerint a kolofoniumot, vagyis a tűlevelű fáknak terpentinolajtól és ecetsavas víztől megfosztott gyantáját részlegesen desztilláljuk 230°-300° C terjedő hőmérsékletig, mig az összes nem kondenzálható gáznemü alkatrészek, a savanyu viz, az első átfutó tennék és a nyers olaj teljesen kihajtattak. Az igy nyert teljesen semleges és íztelen anyagot a szurok megkívánt konsisztenciájának megfelelő mennyiségű semleges parafinnal, ceresinnel vagy más hasonló szénhydrogénnel olvasztjuk össze. Az ily módon nyert anyagot a szokásos módon felhasználhatjuk bárminemű anyagból előállított sörfőzőedények kiszurkolására.- A szabadkai sörgyár. A Szabadkán létesítendő sörgyár alapítására kiküldött bizottság a kútfúrási munkálatok befejeztével a sörgyártás céljaira használandó vizet vegyelmezés végett felküldötte az országos vegye- lemző intézetnek.- Uj sörgyár Kassán. A Lepuch-féle sörgyár részvénytársasággá alakul át. Az uj részvénytársaságot a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank finanszírozza.- Sörgyár rt. Resicán. Resicán Netsch Sándor serfőzőmester kezdeményezésére sörgyári részvénytársaság van alakulóban 250.000 K alaptőkével (2500 drb 100 koronás részvény).- A szepesi sörárpa kivitele. Lőcséről írják: A szepesi sörárpa kedvelt finom minősége miatt nagy kelendőségnek örvend. Különösen Angliába keresik és nagy árat is fizetnek érte. A közepes minőségűt többnyire porosz- és osztrák Sziléziába, Galíciába és Morvaországba exportálták, melyet az ottani sörfőzők dolgoznak föl nagy előszeretettel. A Szepességből ez idén mintegy 2000 kocsirakományt vittek ki a különböző irányokba.- Sörfőző kellékek hiánya Dél=Oroszország= ban. A Don melletti Rostow lakossága - az ottani cs. és k. konzulátus jelentése szerint nagyon megszerette és megszokta a sörivást, minek következtében a fogyasztás évről-évre nagyobbodik. A legtöbb sörgyár Oroszországban letelepedett osztrák állampolgárok (csehek) kezében van, vagy ha oroszok a tulajdonosok, a vezetők és alkalmazottak nagyobbára csehek. A Don kerületben, északi Kaukáziában és Krímben még nagy helyiségek vannak, hol eddig sörgyár még nincsen, pedig nagyon szépen reuzálhatna. Azonkívül több sörgyár eladó, úgy, hogy tőkével és szakértelemmel rendelkező idegenek szép eredményt érhetnek el. Amely országból oda ily vállalkozók mennek, annak nemcsak a pénze talált ott jó elhelyezést, hanem egyéb termékei is, különösen sörgyári fölszerelések, gépek és egyéb műszaki cikkek, azután komló és egyéb.- A palackzálog Franciaországban. Úgy látszik, a francia sörfőzök is belátták, hogy a palacksör-üzlet megfelelő palackzálog nélkül nagyon kockázatos és kellemetlenségekkel összekötött foglalkozás, ezért a lyoni sörfőzdék, melyek közvetlenül bonyolítják le a palack-üzletet, már be is hozták a biztosítékul szolgáló palackzálogot.- Milyen befolyásos ember a finánc? Hát hogy a pénzügyőr milyen nagy ur a maga területén, igy a szeszes sörfőzés és sörkereskedés terén is, azt mindnyájan tudjuk ; de hogy azonkívül egyéb szolgálatot is tehet, azt az osztrák szomszédtól tanulhatjuk. Egy ottani pénzügyőri lapban olvashatni a következő hirdetést: „Egy befolyásos pénzügyőri alkalmazottnak vagy tisztviselőnek fizetek 400—1000 koronáig, ha nekem sörfőzőmesteri vagy egyéb sörgyári állást szerez. 43 éves vagyok stb. stb.“ Ez a német, úgy látszik, tudja, hol kell kopogtatni.- Az ipari szeszgyárak sorsa. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége nagyválasztmányának határozata értelmében a szövetség küldöttsége múlt hó 27-én. nyújtotta át Wekerle Sándor miniszterelnöknek azt a memorandumot, melyben a szövetség állást foglal azzal a- törekvéssel szemben, hogy az ipari szeszgyárakat fokozatosan mezőgazdasági szeszgyárakkal cseréljék fel. A küldöttség nevében Chorin Ferenc elnök indokolta meg az ipari szeszgyárak fentartásának szükségességét. Wekerle miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a kérdést az érdekeltek közvetlen meghallgatásával és teljes megnyugtatásával fogja eldönteni. Azután hangsúlyozva a nagy szesziparnak mezőgazdasági jelentőségét, a miniszter- elnök igy folytatta: „Egyet őszintén meg kell vallanom. Én sem zárkozom el amaz irány elől, hogy a nagy gyárakat kisebb gyárakkal s a mezőgazdasággal szorosabb összeköttetésben levő gyárakkal kell fölcserélnünk. De egyről legyenek meggyőződve, tisztelt uraim: Bármilyen áramlatok támadjanak a tulajdonjoggal szemben, én nemcsak nem fogok azokhoz szegődni, hanem mindent el fogok követni a tekintetben, hogy a tulajdonjog szentsége a legmesszebbmenőleg honoráltassék; másodszor nem fogok hozzájárulni oly megoldási módozatokhoz, amelyek ezt a tulajdonjogot azáltal értéktelenitenék el, hogy las- sankint, fokozatosan teszik kisajátítás tárgyává és ezáltal lehetetlen állapotokat idéznek elő. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: SINGER JAKAB. HIRDETMÉNY. A tulajdonomat képező sörgyár, mely 50 év óta fennáll, a mostani igényeknek megfelelően át van alakitva és évi termelése 3300 hektoliter folyó évi október hó l-től számitva — a tulajdonomat képező földbirtokkal együtt több évre kiadó. A feltételek nálam megtudhatók. Kézdivásárhelytt, 1907. április 9. Nagy Dénes.
