Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1906-12-20 / 1. szám
1906. deczember 20. MAGYAR GAMBRINUS 5 pota képezi, ezzel egyúttal erős impulzust nyert a műszaki kutatás arra, hogy olyan uj hűtési rendszereket és uj formákat leljen, melyek arra, hogy a mesterséges hűtés előnyeit a kisebb serfőzdéi üzemekben is biztosíthatják, alkalmasak. Különösen a Magyarországi Vidéki Sörfőzők Egyesülete foglalkozott ezzel a kérdéssel, több bel- és külföldi gépgyár által előállított, a legkülönfélébb rendszereken alapuló hűtési berendezések terveit vizsgálták meg az egyesület szakemberei, az eddigi próbálkozások azonban kielégítő eredménynyel nem jártak. A kisebb sörgyári üzemek czéljainak megfelelő hűtési berendezések után való kutatás mindazonáltal említésre méltó vívmányokat juttatott előtérbe, ezek egyikét kívánjuk olvasóinkkal az alábbiakban megismertetni. Egy oly hűtési berendezésről teszünk említést, mely - ezt előre kell bocsátanunk - a sörfőzdéi üzemek czéljaira alkalmatlan ugyan, ámde a sörlerakatok készleteinek megfelelő hűtésre teljesen czélszerűnek látszik. Hogy a sörlerakatok olcsó és megbízható hűtése minő fontossággal bir a sörnek értékesítése szempontjából, azt különösen oly vidékeken érzik át az érdekelt sörfőzdék, ahol a jég beszerzése bizonytalan és gyakorta jelentékeny nehézségeket és költségekkel jár (vizszegény és déli vidékeken.) Különben mindazok, akik sörlerakatok felállításával már próbálkoztak, ismerni fogják azon keserves állapotokat, melyek épp a jégbeszerzés nehézségei, a megfelelő jégvermek felállítása stb. okoz. A hűtési berendezés a folyékony szénsavpárologtatás rendszerén alapul. A hűtőcsőhálózat, amelybe a cseppfolyós szénsav bebocsáttatik és amelyben expanzió folytán gázalkatuvá lesz, miáltal a helyiség melegét leköti és ezzel a helyiség megfelelően lehűl. A hűtés a fagypontig, sőt ezen alul is történhetik. A kompresszor, - mely tulajdonképen kettős működésű szivattyút képez, - vissza szívja a kifáradt és gázalkatuvá lett szénsavat és beszorítja a kondenzátorba, hogy a szénsav ismét cseppfolyós halmazalkatuvá váljék. A kondenzátor süritőkészülék, tulajdonképen egyszerű csőhálózat, mely a süritőszekrényben friss vízzel van körülvéve és az ismét cseppfolyóvá vált komprimált szénsav befogadására szolgál; innen a szabályozón keresztül a szénsav ismét a csőhálózatba jut A szénsav igy folyton körforgásban van, ami egyöntetű, szakadatlan üzemet eredményez és az anyag megfogyatkozását majdnem egészen kizárja. Ezen berendezésnél főfontosságu feltételt képez az, hogy a lehűtendő helyiség lehetőleg tökéletesen legyen elszigetelve. Tekintve, hogy már számos, igen jó szigetelő anyag fölött rendelkezik a modern technika, ezen föltétel könnyen biztosítható. Az üzemköltség valóban jelentéktelennek mondható. A legtöbb helyen, ahol sörlerakatok fellálitása czéloztatik, van már ipari czélokra olcsó villamerő, de ahol ez nem is található, ott gőz-, gáz-, benzin-, nyersolajmotorok alkalmazhatók és ezeknél se kerül többe egy-egy lóerő, mint 2 — 3 fillérbe óránként és igy, még ha 6-8, sőt 10 órai üzemet veszünk is számításunk: alapjául, tekintve, hogy egy körülbelül 25 köbméter térfogatú helyiségnek —j— 5° hőmérsékleten való megtartásához 1-2 lóerő elégséges, a sörlerakatoknak ily berendezésekkel való hűtése nem drágább, de biztosabban és könnyebben érhető el, mint természetes jég beszerzése utján. Hazánkban ezen hűtési berendezések készítését dr. Vagner czég (Budapesten) karolta fel és e czég telepén egy mintaberendezés állandó működésben látható. Pint, mérnök. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Kérelem t. olvasóinkhoz! Hogy lapunkat minden egyes szaktársunknak beküldhessük, igen kérjük t, olvasóinkat, hogy lakóhelyükön létező sör raktárosok vagy sörkereskedők czimeit, szerkesztőségünkkel közölni szíveskedjenek. Vendéglősök sörgyára. Vendéglősök között, még a múlt évben erős akció' indult meg az iránt, hogy egy sörgyárat létesítsenek részvénytársasági alapon. A vendéglősök szaklapjai érdekes tevékenységet fejtenek ki ennek érdekében és állításuk szerint e serfőződe létesítése azért vált szükségessé, mert a ma fennálló sörfőzdék kár- telirozva vannak és mostohán bánnak a vendéglősökkel. Ezen tárgyról sokat lehetne Írni, de egyelőre csak annyit akarunk konstatálni, hogy az ilyen mozgalom nem csak a fennálló sörgyárak, hanem a sörkereskedők ellen is irányul, mert legtöbb esetben a vendéglős nem közvetlen a gyártól, hanem a kereskedőtől szerzi be sörszükségleteit, de különösen a vidéki vendéglős nem is képes közvetlen a gyárból hozatni, mert egy teljes waggon szállítmány sok neki egyszerre, kisebb szállítmányokat pediglen nem hozathat egyrészt azért, mert a detail fuvar igen drága, de legföképen azért nem, mert csakis waggon szállítmányok jönnek jéggel burkolva, már pedig jég nélkül, különösen jó nyári évadban, a sör már útközben megromlik. Minden esetre figyelemmel fogjuk kisérni ezen mozgalomnak esetleges fejleményeit és szükség esetén bővebben fogjuk kifejteni álláspontunkat. Sörgyáralapitás. Nagymihályban uj sörgyár alakult részvénytársasági alapon 700.000 korona alaptőkével. Az uj sörgyár alapításban résztvesz Andrássy Gyula gróf, Andrássy Dénes gróf, Sztáray Sándor gróf, Hadik- Bar/cóczy Endre gróf. A részvénytársaság elnöke Sztáray Sándor gróf. A Magyarországi Vidéki Sörfőzők Egyesülete, 1906. évi közgyűlésének jelentése, mely több oldalra terjed, a söriparra vonatkozólag igen tanulmányos dolgokat mond, de sajnos jóformán csakis a söriparral foglalkozik, míg a sörkereskedelemről mindössze ennyit ir: „A magyarországi palaczksörkereskedők egyesülete a sörnek palaczkonként való eladását országszerte egyöntetűen kívánván szabályozni, az e tárgyban összehívott országos értekezleten egyesületünk is képviselve volt és ez alkalommal korábbi megállapodásainkhoz képest az országos gyűlésen hangsúlyoztuk, hogy mi a palaczkok hitelesítését feltétlenül mellőzendőnek, az e tárgyban meghozott, egyelőre csak felfüggesztett rendeletet hatályon kívül helye- zendönek, ellenben a 4 és 6 decziliteres palaczkokat mint országos típust behozandónak és a kisebb űrmértékű palaczkoknak nagyobb ürmértékét mutató alakban való előállítását és a sörnek ily palaczkokban való forgalomba hozatalát pedig a tisztességtelen versenyről szóló törvény keretében eltiltandónak tartjuk. Örömmel jelenthetjük, hogy ezen indítványunkat a palaczksörkereskedők országos értekezl/ete szintén magáévá tette.“ Végtelenül sajnáljuk, hogy a sörgyárosok szakegyesülete oly keveset törődik sörkereskedelmünk bajaival, mert végre is mi sörkereskedők közvetítjük a sörgyártmányok eladását és pedig igen gyakran túlfeszített áldozatok árán. Bajaink feltétlen visszahatnak a termelőkre is, tehát saját érdekükben állana és nem csupán erkölcsi kötelességük, hogy helyzetünk megkönnyítéséről, bajaink mikénti orvoslásáról érdemlegesen tárgyaljanak és gondoskodjanak annak keresztül viteléről, de sajnos ezt hiába vártuk és egyesültünk saját erőnkből, számítva sörgyárosaink hathatós tá
