Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-11 / 11. szám

6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Tanácsadó. Megrendelések gyűjtése. Többször ismertet­tük bíróságaink joggyakorlatát, amely a megrende­lések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. t. c. végrehaj­tására vonatkozó kereskedelemügyi miniszteri rende­let 6. §-ának azt a magyarázatot adják, hogy a kis- birtokosokkal gépek eladása iránt kötött szerződések az előirt hatósági hitelesítés hiányában hatálytalanok, Be­vett szokás volt a törvénynek, a rendeletnek és a jog- gyakorlatnak ezt a szigorú felfogását oly módon kiját­szani hogy az ügynökök a befont kisgazdáktól váltókat vettek s a váltóperben a bíróság nem fogadta el érvényes kifogása gyanánt azt, hogy a vételi szerző­dés a községi elöljáróság részéről nem nyert hitelesí­tést. A kir. Kúria azonban kimondotta (1912. nov. 5., 313. v. sz.), hogy a hatálytalanság az ilyen hiányos szerződés alapján adott váltókra is kiterjed és mint váltókifogás is bírói figyelembe veendők. Légyfogó készítése otthon. Légyfogóenyvet nem mindenütt lehet készen kapni, azért jó tudni, hogy miképpen állíthatunk elő ilyet. Vesz az ember egy sulyrész terpentinolajat, ugyanannyi repceolajat és két sulyrész gyantát és ezeket fazékba tűzön ösz- szeolvasztja. Hozzákever aztán minden 1 és fél kiló mennyiséghez fél kiló cukorszirupot s kész az enyv. Ezt az enyvet ecset segélyével felkeni az ember süvegalaku papírzacskókra s elhelyezi azokat oly helyeken, ahol a legyek erősebben rajzanak. Olcsóbba kerül, ha kimustrált ujságpapirost kenünk így be s azokat akasszuk fel, például kifeszitett zsinórokra az istálóban. Ha megteltek, elégetjük s újakat akasz­tunk fel. Kitűnő szolgálatot tesz ez a lej kezelésnél a tejgyüjtő, tejszürőedények közelében. Petőfi és Báthy Imre. A fővárosi és vidéki lapok hirt adtak arról, hogy Bein tábornok egyik testőrtisztje, Báthy Imre 48-as főhadnagy, nyug kir. járásbiró szülővárosában, Felsőbányán, hol agg napjait élte, ezelőtt betekkel nyomtalanul eltűnt. Báthy Imre Bem oldala mellett a segesvári és fehéregyházi csatában, ahol Petőfi nyomtalanul örökre eltűnt, részt vett. Úgy lát­szik, Báthy is ezt a sorsot választotta, mert eltűnése óta mindeddig nem sikerült őt, a legszorgosabb kutatás dacára sem feltalálni. Pedig idáig Felsőbányán minden bányát, minden rejtett helyet felkutattak. Az öreg 84 éves harcos egyébként kijelentette több Ízben, hogy ő is úgy kíván el­tűnni, mint Petőfi Sándor. Az ő halála felelt ne legyen részvét és gyászoló gyülekezet. Tervét úgy látszik, keresztül is vitte. Felsőbányán, a magas bányahegy csúcsa közelében, van egy rég kiművelt bánya : a Hasadás. Valószínűleg en­nek üregébe ugrott be az öreg Báthy. Ezt a bányát választ­hatta az öreg honvéd temetőjének, örök sírjának. Ámde ez az üreg sokkal borzasztóbb, mint a vízaknai akna, melyben szintén a Bem honvédjei pihennek. E hánya tátongó üregé­nek szája 60 m. hosszú s 30 m. széles. Északi oldala függő, a déli fekszik, de olyan csúszós és réteges lapokból áll, hogy halálfia, aki a bányába ereszkedni próbál. Ha felül­ről nagy követ dobnak be, ezer kő gurul irtózatos robajjal utána a beláthatatlan mélységbe. Ezt tartják az öreg har­cos sírjának. S ha biztosabb adat eltűnésére nézve nem kerül, e bánya nyílását körül kerítik, annak közelébe alkal­mas helyre honvédemléket állítanak s arra rá vésik a segesvári csata hősei között életben maradt utolsó katoná­nak — Báthy Imre főhadnagynak nevét. Békés fordulat. — Európaszerte megkönnyebbülés. — A mi derék katonáink már marsra készen állot­tak. A főgenerálisok már megcsinálták a bevonulási tervet. — Mindenki várta, hogy egy reggelre az ágyuk bömböléséről és puskák ropogásáról száll a fekete hegyek felől a hir. Az utolsó pillanatban történt: Pál fordulása. Nikita montenegrói király és generálisai meg­gondolták a dolgot. Mégis... mégis nem jó leszen ebből. Meggondolták és nyomban meg is üzenték Londonban a hatalmak békéltető gyű­lésének, hogy : — Nyomban kikot- ródunk Szkutáriból és ezt a Montenegrónak már ki­kiáltott várost átadjuk az európai hatalomnak. Hát e’ már beszéd! Akár kinek adják át, kikotródnak onnan. Kikot­ródnak pedig azért, mert mi egy komolyabb moz­dulatot tettünk, a kard markolatát megfogtuk. Szkutári, mint mi akarjuk, Albániáé lesz. Ez a fő. Ez a lényeg. A szkutári kérdés tehát meg van oldva. * Hanem hát ott lóg még mindig a levegőben Albánia ügye. Mert a szkutári kérdés egyszerre át­alakult Albán, sőt egész délszláv kérdéssé. Eszád basa tette azzá, ki állítólag és a világnak bocsátott hirek szerint hős oroszlánként védte Szku- tárit. Most azonban tisztában van vele a világ, hogy a hős oroszlán egyszerre átvedlelt ravasz rókává. Nem igaz, hogy hősiesen védte Szkutárit. Hogy a montenegróiak, meg a szerbek bősz és véres csa­tával vették be. Szkutárit ez a ravasz Eszád basa elárulta. Oda csempészte az ellenségnek. Az orosz rendezése szerint. Az orosz ellenünk rendezte, hogy minket lehetetlenné tegyen az Adrián, a szláv fészek­ben. Hogy aztán minket tegyen a török betegágyába. Eszád basa kikiáltotta magát Albánia fejedel­mének, mint az ravaszul előre el volt rendezve. Bevonult Albániába 25 ezernyi segével. És most ő parancsol ott. ö rendelkezik. De nem sokáig. A londoni gyűlés majd kitessékeli onnan ezt a ravasz basát. Megbízza Ausztria-Magyarországot és Olaszországot, hogy tisztogassák meg Albániát és csináljanak ott rendet. Pár nap alatt eldől, hogy miként masérozunk be és masérozik az olasz hadsereg, hogy megadják a módját Albánia megrendszabálvozásának. * Minden jel odamutat, hogy az Albán kérdést is békésen fogjuk elintézni. Vér áldozat nélkül. Eszád pasa már már velünk tart és eszeágában sincs az albánkirályság. Krónikás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom