Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-04-27 / 9. szám

MAGYAR FÓLDMIVELO 5 Gazdák világfa. Magyarország kenyere. Magyarországban magyar földön dolgoznak leg- éberebben. Leglegényesebben. Mert ember kell a földre. Az ekéhez. A kapához. A kenyérnek barázdájához. A magyar földmivelési minisztériumban dolgoz­nak Európában legserényebben. A már bizonyos. Egész Európában végig sivitott, rontott a csapás. De ime a magyar földmivelésügyi minisztérium az első, a ki hű képet ad Magyarország kenyeréről. Úgyszólván a villámnak, a szárnyaknak sebes­ségével szedte össze a csapásoktól sújtott területek adatait, hogy lelkiismeretes képét adja, nyújtsa az országnak: hogyan, miképpen vagyunk hát a levi- harzott napokkal. A megfagyott reményekkel. Óriási munkának rajza, jelentése fekszik előt­tünk. Sajnáljuk, hogy kis lapunk zártának utolsó pillanataiban. Hogy igy nem közölhetünk bőséges és részletes kimutatást mi is, hol, milyen mértékben és milyen irányban érte az ország kenyerét a csapás. így csak rövid, sommás sorokban vigasztalhat­juk meg mi olvasóinkat abban, hogy a csapás nem oly rémes, nem olyan lesújtó, mint azt a dermesztő percek első rémületeiben bizony hinni lehetett. Kár van! Óriási, nagy károk, külünösen egyes területe­ken, vidékeken. De a jó Isten keze még sem sújtotta az orszá­got úgy, mint gondoltuk. A szerencsétlenségben volt és jött szerencse is. Az időjárás változataiban volt valami kedvező is, a mi a bekövetkező nagyobb csapásoknak ellenállt. Megnyugvással konstatálja a páratlan gondos­sággal készült jelentés pl. hogy a kalászosokat arány­lag kevésbbé viselte meg a kiszámithatlan idő, a mihez fogható régen nem volt. A szőlőket is meg­kímélte sok helyen, bár bizony teljesen elpusztult a gyümölcs, a mesterséges takarmány, répa, hüvelyes. Isten a legjobb gazda. Benne bízunk. Ha mi igyekszünk, az ő áldása nem marad el, O­* A felfúvódott szarvasmarha kezelése. A kérődzőknél a hirtelen beálló gázképződés a kendő­ben felfúvódást okoz. A felfúvódás többnyire zöld takarmánynak, különösen fiatal, még el nem virág­zott herének túlságos mértékben való élvezése idézi elő, de káposzta- vagy répalevél és nyers burgonya is okozhatja. A felfúvódás jele : a bendő erős fel- püffedése, a marha vékonyának kidudorodása, félénk tekintet, lassú rövid lélegzés, hosszas sóhajtás és gyakori ganaj- és hugyürités. Legjobb ellenszere 1 liter vízben 20 gr. szalmiákszesz és 200 gramm petróleumból álló keverek. Ha a hatás azonnal nem mutatkozik, ugyanaz a keverék 15 perc múlva újból adagolandó. Jó szer az oltatlan mész is, melyből egy evőkanálnyit vízben jó felrázva adagoljunk. Ennek a szernek az az előnye, hogyha az állatot mégis le kellene vágni, a húsa élvezhető marad, mig a szalmiák­szesz azt élvezhetlenné teszi. Ha az említett szerek­nek hatása 30 perc alatt nem mutatkozik, az állat kezelését állatorvosra kell bízni. Háziasszony. A kappanozásról. A baromfitenyésztésben nincs szükség sok ka­kasra. A sok kakas háborúskodást, veszeke- kedést kelt a baromfiudvaron s marakodásukkal a tyúkokat is elvadítják. Le kell ölni őket ugy-e? Ámde a kakas húsa a tyúkénál keményebb. Ezen úgy segít a gazdasszony, hogy a kakast kappanozza, kiheréli. A kappan gyorsan hízik, húsa ízletes. A piacon kapós és jó ára van. Nálunk a piacokon aránylag kevés kappant látunk, nyilván a kappano- zást nem értik, pedig ez nagyon könnyű mesterség. A kappanozáshoz két személy szükséges. Egyik a kakast fogja és egy alacsony, kukoricamorzsoló széken ül. A herélő a kakas csontjai között a vég­béltől a mellcsontig lefosztja a kakas tollát, úgy, hogy ott, hol a metszést végzi, toll ne maradjon. Azu­tán a végbéltől egy ujjnyira egy tűvel a bőrt fel­emali és egy éles kis késsel azon olyan nyílást vág, amelyen a herélő mutató ujja belefér. A herélő ezek- után eljut a hashártyáig, amikor is nagyon vigyáz, hogy a beleket meg ne sértse, Az ujj a belek mel­let lemegy a kakas hátáig, hol megkeresi a heréket. Előbb az egyik herét tapintjuk meg s lassú egyen­letes nyomkodással válasszuk el egymástól, vigyázva, hogy el ne fakadjon. Ha ez megtörtént, a levált herétt a hasüregből kitoljuk. Ugyanígy járunk el a másik herével is, mely után a nyílást bevarrjuk és a sebet egy kis karboros vízzel megmossuk. Jó ha a varrási helyen a kappant sótalan zsírral bekenjük és fahamuval kissé meghintjük. A műtétnél nagyon vigyázzunk: hogy a belet a bőrhöz ne varrjuk s toll vagy piszok a sebbe ne kerüljön, mert akkor az állat ebbe bele döglik. Kappanozásnál az ollót mellőzzük, jobb az éles kés, mert kisebb sebet ejt. A herélendő kakas kappanozás előtt 12 órá­val s kappanozás után 12 óráig se enni, se inni nem kap. Herélés után sötét helyre tegyük s nézzünk utánna, hogy ülőrudhoz egy hétig ne jussanak, ne­hogy a seb felszakadjon. A bágyadtság nem baj, a vergődés már az. A kukorékolást a kappan elhagyja, a megkülönböztetés miatt használatos tarajmetszés fölösleges tehát, mert ez állatkínzás. A fiatal kap­pan eledele a lágyra főit takarmány. b. Adám büntetése. Hittan óra alatt kérdezgeti a tanító a kis nebulót: — Mikép vétkezett Ádám a paradicsomban ? — Á-ádám u-ugy vétkezett a paradicsomban, ho-ho- hogy me-me-meg-ette az almát, pedig az Isten megtiltotta neki — énekli a gyermek. — Nagyon helyes! De hát ki vitte Ádámot a bűnre? — Ádámot a bü-bünre Éva vitte ró. — No-no, fiacskám, inkább e kígyó, nemde ? És mi­vel büntette meg Isten Ádámot ? — I-Isten Ádámot azzal bü-bü-bü-bün-bün ... — No mivel ? — segíti az akadozót a tanító. — I-I-I-Isten ... — a fiú elkezd pityeregni. Belesült. — Megmondom én, — ugrik fel egy kis fruska. — Én tudom. — No mondd meg te. — Hát azzal, — mondja büszkén a kis lány — hogy el kellett vennie Évát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom