Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-04-06 / 6. szám

2 MAGYAR FÖLDMIVELÖ kell hozni, annyi bizonyos. Lehet, hogy erre megdobban a népek szive. És azt fogják mondani: belepusztulunk ebbe a rengeteg kiadásba. Lehet. De megsegít az Isten. Mint meg- segitte azokat a népeket, melyek áldozatuk dacára élnek és élni fognak. Ám, egy bizonyos! Bizonyosabb ez a pusztulás, biztosabban belepusztulunk, ha még most sem vonjuk le a tanulságot. Ha nem látjuk be, miként ná­lunknál már hatalmasabb nemzetek belátják és cselekszik, hogy a rémitő tanulság ordit. Ordítja, hogy a hadseregnek meg kell adni a mi a hadseregé. Különben felfalnak minket az éhes farkasok. Köröttünk — mögöttünk létszámot emelnek, hajókat építenek és ké­szülnek a készenlétre. Arra a nagy tanulságra: ha békében akarsz élni, készülj a háborúra. Mester. Apai tanács. — Azt vettem észre fiam, hogy gyakran hazudsz. Ez csúnya bűn; mindig igazat kell mondani, még ha kellemet­lenségünk származik is belőle. — Értem atyám. Valaki csönget az ajtón. — Eredj fiam, nézd meg ki csönget s ha valaki en­gem keres, mondd neki, hogy nem vagyok idehaza. A taifun legyőzője. Híréből általánosan ismert az a rettenetes szél­vihar, amely Kínának, Japánnak és az egész Fillipini szigetcsoportnak valóságos átka. Aki azonban nem látta ennek a rémes elemi tom- bolásnak pusztításait, annak fogalma sem lehet annak szörnyű erejéről. Mi éppen az elmúlt héten irtuk le egy ilyen forgószélnek, ciklonnak rettenetes pusztítását, a mely most husvét harmadnapján sepert végig Ameriká­ban s a Missouri állam Ohama városát teljesen elpusztí­totta. Jelen számunk Mi újság ? rovatában ismét Írunk róla, érdekes adatokat közlünk a rettenetes szélvész pusztító munkájáról. Tízezrekre megy minden esztendőben azoknak az emberáldozatoknak a száma, a melyeket a rettenetes szél­vihar pusztít el. Egész templomokat, hatalmas házsorokat felforgat ez a szörnyű ciklon, amellyel szemben minden emberi erő tehetetlen. Vagyis !... Az erő igen. De nem az emberi szellem. Egy egyszerű spanyol pap, névszerint páter Jose Algue lett a megfékezője ennek az istencsapásának. A tudós páter egy tudományos műszert készített, a mely három-négy nappal előre megjósolja a taifun érkezé­sét és igy lehetővé teszi az ellene való védekezést. Amióta Algue páter készüléke megvan, azóta jelentékenyen csök­kent is a ciklon emberáldozatainak száma. Ma már a Filip- pini szigeteken mindenütt viharjelző állomások vannak, a melyek állandó összeköttetésben állanak Algue páter ma- nillai állomásával. Kina és Japán szintén egymásután sze­reli fel az ilyen állomásokat, sőt a taifun pusztításainak körébe eső vidékeken a tengeri hajókat is mind fölszerelik az Algue-készülékkel. Meg kell még említenünk azt is, hogy a készülék nem csak a ciklon érkezését jelzi előre, hanem az irányát is. Ez az egyszerű lelkész tehát, a kit ez idő szerint Londonban ünnepelnek az angol tudósok, az emberiség egyik leg­nagyobb jótevőjének tekinthető. A sötét lelkű csuhás. Szövetkezzünk! A Szövetkezetek nagygyűlése. A mi szövet­kezeteinkről van szó. És ezt mindig jól és erősen hangsúlyozni kell. A szövetkezetek szövetsége a hét elején tartotta kongresszusát a fővárosban. A köz­gyűlést a megjelenésben akadályozott Mailáth József gróf helyett Bernát István dr. vezette. Schandl Károly dr. titkár, terjesztette elő a szövetség múlt évi mű­ködéséről szóló beszámolót, a mely szerint a meg­lévő szövetkezetek megerősödése egyre biztosabb alapokat teremt a szövetkezeti eszmének különösen a földmivelő nép körében. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag jóváhagyta ugyanígy az előterjesztett számadásokat is. Megállapította ezután a jövő évi költségvetést, végül az alapszabály szerint kilépő választmányi tagokat újból megválasztotta. Ezt köve- tőleg tartották szokásos évi kongresszusukat Pestmegye székházának nagytermében az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek. A kongresszus elnökévé Bánffy György gróf indít­ványára egyhangúlag Siedl Ambrust választották meg, a ki megnyitó beszédében vázolta az 1912. évi nehéz pénzügyi, kül- és belpolitikai helyzetet. Horváth János dr. terjesztette ezután elő a gróf Károlyi Sándor-segély- alap kezelő-bizottságának évi jelentését. A bizottság újabban is több szövetkezeti alkalmazott gyermekei részére Ítélt meg ösztöndíjat. A bizottsági jelentést Melkó Bertalan, Kögl Béla felszólalása és Korányi Frigyes dr. báró vezérigazgató felvilágosításai után tudomásul vették. Horváth János dr. jelentést tett a szövetkezeti tisztviselők nyugdíjügyéről, a melyet Kögl Béla (Écska), Kiss Sándor (Poklostelek) és Korányi Frigyes dr. báró felszólalása után tudomá­sul vettek. Bernát István dr. tartott azután nagy figyelemmel hallgatott előadást arról, hogy a külföld mily elismerésben részesíti a magyar szövetkezeti ügyet. Az előadást élénk tetszéssel fogadták. A hitelszövetkezetek 1912-ben. Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága most teszi közzé a szövetkezet 1912. évi mérlegét s úgy az intézet, mint a kötelékébe tartozó falusi hitelszövet­kezetek elmúlt esztendei munkásságát ismertető részletes beszámolót. A szövetkezet az elmúlt eszten­dőt megrázkódtatás nélkül és minden tekintetben kielégítő módon élte keresztül. Amig ugyanis a múlt évben a többi pénzintézetek beszüntették a kölcsön­nyújtást, sőt kölcsönfelmondásokra is kényszerülve voltak, addig az Országos Központi Hitelszövetkezet az elmúlt évben jelentékenyen több kölcsönt bocsá­tott a hitelszövetkezetekbe tömörült kisgazdák és kisiparosok rendelkezésére. Az Országos Központi Hitelszövetkezetek kötetékébe az elmúlt év végén 2412 szövetkezet tartozott, a melyeknek maga a központ 100,033244 korona hitelt engedélyezett, vagyis 11 millióval többet, mint az előző évben. Az elmúlt év folyamán 101 uj szövetkezet alakult. Egy- egy szövetkezetnek átlag 276 tagja van, úgy, hogy a hitelszövetkezeti tagok száma megközelíti a 700.000-ret. A szövetkezetek túlnyomó része mezőgazdasági jel­legű, de ma már 226 ipari jellegű szövetkezet is tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet köte­lékébe. Ez utóbbiak áruforgalma tiz millió koroná­ról tizenkét millió koronára emelkedett. Váltóköl- csönt 45,669.727 koronát, kötelezvény alapj án 54,204.564 koronát, jelzálogos kölcsönt pedig 41,536.102 koronát folyósított a múlt évben, összesen tehát 141,569.346 koronát. A szövetkezeteknél elhelyezett takarékbeté­tek értéke a múlt évben 119,381.000 korona volt. Az elmúlt üzletév tiszta fölöslege 401.470 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom