Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-30 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 7 Hatalom méltósága kivánja azonban, hogy várunk. Adjunk időt és alkalmat ennek a kis hencegőnek, hogy kialudja mámorát és észrevegye, hogy a medve ugratja az egérkét, az orosz kétszínűén biztatja, de cserben hagyja. Ha pedig a mámort nem bírja, nem akarja kialudni Montenegro, úgy ... a rakoncátlan, éretlen gyereket móresre kell tanítani. * Montenegró — megretirált. Montenegro kettős monarkiánk komoly jegyzékére, intésére meggondolta magát, mint a rakoncátlan kölyök. Lejebb adja. Megígér mindent. De nem azért, mert mi parancsoljuk, hanem mert az emberszeretet kivánja. Meg a nagyhatalmak együttesen. Hát jó. Legyen úgy, a mint ő hiszi. De a hencegő pulyát mi tanítottuk meg ember szer etetve. * JJrinápoly elesett ! Bevették , a bolgárok. A törökök a várost felperzselték. És a hős pasa megadta magát. Bulgária a győzelem mámorában úszik. Tói ls:Iols:ta.t^7-a<Tanár — (a kópéskodó kis diákhoz): Hanem te fiú, jó pipa vagy ám ! Kisdiák: Kérem, még csak cigaretta vagyok. Mi újság1? A húsvéti ünnepek régen nem tapasztalt bensőséggel és látható külső megnyilatkozásokkal teltek el. Ünnepek, keresztény ünnepek voltak a szeretet napjai a szó legteljesebb értelmében. A természet is kedvesen és graciózusan bontotta ki szárnyait, szinte megelőzte, felülmúlta magát a kedvességben, a napfényes bontakozásban, a csalogató himességben. Virágokat fakasztott. A hóvirág fehérebb, tisztább, fejlettebb volt, mint valaha. A kis ibolyák szinte megfeledkeztek szerénységükről, oly ellenállhatlan kedvességgel siettek az emberek szivéhez, leikéhez. Feltámadni látszott minden! A feltámadás gondolatát, eszméjét, hitét szolgálta a kiderült és gyönyörű kékruhájába öltözött nagy égbolt. Kigyult napjával, ezüstös napfényével és csillagos szép estéivel. Az emberek, a társadalom nyomott kedélye felemelkedett. Feledni látszott a mi fáj itt benn, a haza földjén, a nemzet szivén. És elfordította arcát onnan a külföldről, a szomszédságtól, honnan még mindig komor fellegek tornyosulnak és gyülemlenek napról-napra más és más zord, ádáz alakokban. A templomok ajtai megnyíltak. Alig bírták Isten házai befogadni a hívőket. Igen... a hívőket! Valami felemelő, valami biztató, a jobb, a szebb jövőnek kibontakozó képei tárultak elénk a hívők, az emberek hitében, buzgóságában, imádságaiban. Keresik a templomokat! Keresik a régi és mindig uj igéket! Keresik a megnyugvást nyugtalanságukban is. Keresik az Istent! A Megváltó feltámadásának hitébe vetik az emberek a maguk, az emberek, a társadalom és — a nemzet feltámadásának erős hitét és bizodalmát... Mi ez? Mi ez, ha nem csuda? Csudálatos újra születése az emberi lelkeknek. Abban az időben, mikor egyesek már már a hit, a vallás, az Egyház elmúlását kiabálták... A kiabálásoktól elfordulnak a lelkek... és egy szent, egy nagy, egy mélységes nagy csendességben ...meglelik, megtalálják a maguk lelkét. Lelkűk feltámadását! — Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége április elsején tartja közgyűlését, amely igazán kongresszus, nagygyűlés számba is vehető. Ezen a gyűlésen ugyanis képviselve lesz hazánk minden szövetkezete, — szövetkezeti munkásainak bajnokai. Az erő, az összetartás, amely nehéz időkben és ellenhatások dacára is utat vágott magának a néphez, az ország gondolkozásához, szivéhez és akaratához. Amely erővel és kiáltó eredményével ma már számolnia kell nemcsak a kormánynak, nemcsak eddig és talán még most is ellenséges irányzatoknak, de számolnia kell és értékelni magának a nemzetnek is. — A Magyar Földhitelintézet jubileuma. A Magyar Földhitelintézet az idén ünnepeli fennállásának 50 éves fordulóját s ebből az alkalomból az intézet alapitói folyó hó 17-én díszközgyűlést tartottak. — Mátyás király hollófája. Rákoscsabán a Rákospatak partján van egy öreg rezgő nyárfa, melyet a néprege Mátj’ás király hollőfájának nevez. A monda szerint e fának egyik ágáról lőtték le hollós Mátyás hires madarát, mikor károgásával figyelmeztette a nemzetet, hogy hízelgéssel tőrbe ejtik a magyart. A lelőtt holló megátkozta a nyárfa ágát. Azóta két ág egymásra hajolva, Bécs felöl jövő nyugati csendes szélben erős károgó hangot hallat. Összedörzsölődik. Rákoscsaba közönsége március 15-ikén érctáblával jelölte meg a károgó hollófát. Szép ünnep keretében nagy babérkoszorúval díszítették fel és fel is lobogózták a hires fát. A szép szabadságünnepet Balogh Pál dr. orvos és Korsós László rektor rendezték. Péterffy Tamás »A holló ^ fája« című legendát szavalta el. — A görög királyt nemzete őszinte gyásza közt temették el. Az uj király, fia XII. Konstantin név alatt átvette az uralkodást. A királygyilkosról annyit megállapítottak, hogy anarkista bandának a tagja. De nem lehetetlen hogy a görög király meggyilkolásában bolgár-kéz is közreműködött. — Elpusztult városok. Az Egyesült-Államok északkeleti államaiban husvét vasárnapjának éjszakáján rettenetes forgószél pusztított. A pusztulás a délkeleti részeken volt a legszörnyübb és Missouri állam északi vidékén, ahol a ciklon következtében a Missouri folyó is kiöntött, Omaha városát a forgószél teljesen megsemmisítette. Négy óra hosszat dühöngött a szélvihar és elszakgatta a táviró- vonalakat; az első jelentések ezért nem számolnak be teljes részletességgel a katasztrófáról. Omahában volt legnagyobb a pusztulás. A lakosságot álmában lepte meg a dühöngő ciklon. Utcasorok dűltek romba. Növelte a veszedelmet, hogy éjjel két óra felé a város közepében tűz ütött ki és a nagy orkánban a tűzvész rémes gyorsasággal terjedt. Már egész városrészek hevertek romokban, amikor hajnal felé záporeső kerekedett s eloltotta a tüzet, hajnalban pedig lecsillapodott a forgószél. Először a táviró- és telefonhivatal palotájában támadt a tűz és az épület vasfedele a rajta lévő táviró és telefon vasrudakkal beszakadt. Százhúsz hivatalnok és hivatalnoknő volt a pusztulás idején a palotában, akik szolgálatot tartottak s ezek közöl alig valaki menekült sértetlenül. — Éhenhalt óvónő. Özv. Szily Dénesné Farkas Irén ipolynyéki óvónő különös viselkedése miatt már két év óta fel volt függesztve állásától s ellene fegyelmi eljárást is indítottak, mert a reábizott gyermekekkel durván bánt. Az óvónő az utóbbi időben hetek óta elzárkózott lakásába, mire az alispán utasitótta Kovács Sebestyén Endre főorvost, hogy vizsgálja meg az óvónő elmebeli állapotát. A főorvos meg is jelent az óvónő lakásán, azonban oda az elzárt ajtók miatt csak a csendőrség segítségével tudott behatolni. Amikor a főorvos belépett Szilyné lakásába hal-
