Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-30 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 5 Gazdák világfa. Országos tenyészállatvásár. Mint minden évben, úgy az idén is, nagyobb tenyészállatvásárt rendezett Budapesten az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Háromezer tenyészállatot mutatattak be ezen a mostani vásáron. Ezt a gazdag kiállítást minden gazdának legalább leírásból meg kell ismernie. A szarvasmarhák csoportjában a magyar szarvas- marha kisebb számban volt képviselve, ami azt bizonyítja, hogy az ősi hazai fajta folyton csökken számban. Amit láttunk, azon is meglátszik tenyésztőiknek az a törekvése, hogy állataik gyors fejlődésére nagysulyt fektetnek. És ez igen helyes, mert a magyar szarvasmarha csak úgy menekülhet meg a végpusztulástól, ha gyorsabban fejlődővé válik. Erdélyi jellegű marha nem volt kiállítva. A piros-tarka szarvasmarhák közül a telivér szimentáli nemcsak igen nagy számmal, de olyan elsőranguakkal volt képviselve, aminőt ilyen nagy számban még nem láttunk együtt, amely körülmény annak a bizonysága, hogy ez az a szarvasmarhafajta az, amely a mi belterjesebb gazdaságainkban leginkább megfelel. Láttuk és tapasztaltuk azt hogy a szarvasmarha évről-évre jelentékenyen javul s a kiállításon igen nagy számban voltak olyanok, amelyek a fejlődés legmagasabb fokán álltak. Azt is örömmel tapasztaltuk, hogy tenyésztőink most már nagy súlyt helyeznek ennek a szarvasmarhának tejelőképességére is és gondosan megválasztják a tenyészbikákat nemcsak a test külseje után. hanem leszármazása után is s többre értékelik az olyanokat, amelyeket jól tejelő anyáktól származnak. Igen nagy számban voltak kiállítva berni szarvas- marhák is, amelyek hatalmas csontalapzatukkal s nagy tejelőképességre valló jelleggel bírtak. Ezeknél is szembe ötlő a javulás és fejlődés, s úgy látlátszik a szimentáli mellett ez a szarvasmarha az, amely a mi hegyvidékeinken s kevésbé belterjesen kezelt gazdaságokban a legmegfelelőbb s ez eredményezheti azt is, hogy az állam ujjabban azokon a vidékeken, ahol eddig a pinzgaui tenyésztését segítette, a berniek tenyésztésére tér át. Igen szépek voltak a szimentáli keresztezésből származó pirostarka tájfajták, amelyek jórészt kissebb tenyésztők állítottak ki, s amelyeken egyetlen év alatt is kétségtelenül nagy haladás észlelhető. Voltak még egyéb szarvasmarhafajták is, nevezetesen borzderesek, short- hornok, lapályfajták stb. kiállítva, ezek azonban országos jelentőséggel nem bírnak. Juh is nagyon sok volt kiállítva, amelyek közül kétségtelenül első helyen a posztó- és szövet gyapjas merinók említendők, amelyekből gyönyörű példányokat állított ki egynéhány uradalom, amelyeknek juhászata gyapjufinomság tekintetében nemcsak Magyarországon, de az egész világon páratlan. Nagy számban voltak kiállítva a francia fésűs juhok és a hazai fésűsök is, de ezek mellett úgy látszik mégis a husmerinó az, mely terjedőben van hazánkban, ami nem is csoda, mert ezek hatalmas nagy test mellett, nagyon finom gyapjút szolgáltatnak. Rendkívül érdekesek voltak a karakül-juhok is amelynek a fényes fekete szőrrel ellátott bárányait sokan csodálták és bámulták. A legnagyobb volt kétségkívül a sertéskiállitás, különösen a mangalicasertések száma, amelyekből nem kevesebb mint közel 700 darab volt kiállítva, s amelyeken szintén meglátszott a tenyésztőknek az a törekvése, hogy gyorsabban fejlődővé tegyék e sertéseket. Ezek mellett igen nagy számmal voltak kiállítva lincolnshirei-mangalica keresztezések is közel 200 drb és pedig mindenféle korú, amelyek azt bizonyították, hogy fejlődésük kétségtelenül gyorsabb a közönséges mangalica fejlődésénél. Igen szépek voltak a telivér lincolnshireik is; a yorkshireiből is nagyon elsőrangú anyag volt együtt, sőt egy újonnan hozott kraonné francia hússertés is ki volt állítva. Ez az uj fajta sertés rendkívül hosszú törzsével vonja magára a figyelmet. Cukor fürészporból. Manapság úgy látszik nincsen lehetetlenség. Erre ad bizonyságot a cukorkészités legújabb módja. Nincs sző kevesebbről, mint arról, hogy ezentúl fürészporból is tudnak cukrot csinálni. A fürészelésnél elhulló faanyag huszonöt százalék cukrot tartalmaz. Ámde a fürészelés egyéb melléktermékeket is létrehoz, a melyek még nagyobb mértékben érdemelnek figyelmet. Ugyanis ha a fából nyert cukrot összekeverik cukor- üledékekkel, akkor kitűnő állattáplálékot és magasfoku spirituszt gyárthatnak belőle. Hetenként 200 tonna fürész- por felhasználásával évenként 1-10.000 hektoliter magasfoku spirituszt lehet készíteni. Háziasszony. Gyulladt tőgy. Gyakori dolog, hogy fejős teheneink tőgye meggyullad, ami abban nyilvánul, hogy a tehén kevés tejet ad, hogy a tej túrós és véres is, és hogy a tőgy dagadt, forró, az állat pedig lázas és nincsen étvágya sem. Ennek a bajnak megszüntetésére mindenekelőtt az első teendő az, hogy a tőgyet gyakran fejjük ki és könnyebb esetekben fürösszük is meg langyos vízben vagy tejben. Erősebb gyulladásos esetekben és nagyobb lázasság esetén a tőgyet ecetes agyaggal kenjük be, ezt a bekenést gyakrabban mossuk meg. Ha a tehénnek nagy fájdalma volna, tanácsos a tőgyet virágolajjal is bekenni. A pulyka, mint kotló. A jérce pulykát még mielőtt a tojást megkezdte volna, rá lehet bírni az elkotlásra, a minek rendkívüli előnye az, hogy igy igen korán keltethetünk csirkéket, akkor, midőn a tyúkok még egyáltalán nem kotlának. Ezenkívül azt állítják, hogy a pulyka által keltett csibék teljesen mentesek a férgektől, amit pedig máskép a legnagyobb gondosság mellett sem érhetünk el. Baj azonban a pulykánál az, hogy nem jó csibevezető. Hanem ezen meg úgy lehet segíteni, hogy a kikelt csibéket kappan alá csapjuk, a mi igen könnyen megy az általánosan ismeretes fogás segítségével, hogy t. i. a kappant pálinkás kenyérrel lerészegitjük s ez állapotban a csibéket alá tesszük. S a mint a kappan kijózanodik, oly hűségesen fogja vezetgetni a csibéket, mint a legjobb keltőtyuk.
