Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-21 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 5 Isineretek-tára. Mi is a kolera ? A kolera az orvosok szerint a legrettenetesebb vérbaj. A fertőzést a kolera bacillusa okozza, melyet Koch német tanár fedezett fel s alakja után elnevezte kommá (vessző) bacilusnak. A kolera-bacillus a vérbe bejutva veszedelmes elváltozásokat idéz elő. Nagy mértékben csökkent- heti a vérnek nedv-tartalmát, — ez az úgynevezett száraz-kolera. Ennek azután természetes következménye, hogy a vérsejtek nem hordhatják szét az élő szervezet minden részébe az éltető oxigént (élenyt, a légzés fölvételét) és emiatt az ember megfullad; ugyanoly jelenségek között következik be a halál perce, mint a fulladásnál. A komma-bacillus, miután a vért támadja meg, csak akkor veszedelmes, ha belejut az ember vérébe, és ott megkezdi pusztító munkáját; de ha nem jut a vérbe, akkor ártalmatlan lehet. Jórészt a gyomron fordul meg, hogy a kolera árt-e az embernek vagy sem, mert a gyomorsav megöli a bacillust. A kolera idején azért hirdetnek az orvosok mindig olyan rendszabályokat, melyeknek legfőbb célja a gyomornak rendben és jó erőben tartása. És ez magyarázza meg azt is, hogy mikor Koch tanár felfedezte a kolera bacillusát, Pettenkofer müncheni orvostanár, aki nem hitt Kochnak a bacillusaiban, valósággal felkanalazta és megette a bacillusokat anélkül, hogy a legcsekélyebb baja is lett volna a veszedelmes kísérlet után. Ugyanis Pettenkofernek rendben volt a gyomra és a gyomrában a savak megölték a bacillusokat, amelyek ennélfogva a gyomron át nem juthattak el a vérbe. * A kolera és a legyek. Egy eleven eszü kémikus (vegyész) már a múlt század derekán hirdette, hogy a legyek mindenféle anyagot, a mi lábaikra tapad igen nagy távolságra széthordanak. A mire rászállanak, azt ugyan befertőzik. Pedig még akkor a szabad szemmel nem látható élő baktériumokat, a ragályok okozóit nem ismertük. A vegyész kísérletet csinált. Kimutatta vele, hogy ha teljesen tiszta glicerint teszünk egy csészébe az ablakra, (úgy hogy csak az utcáról szállhatnak be a legyek...) a glicerinben egyebek közt az emberi bőrről származó felhámsejlek találhatók, ha a glicerinre legyek szállottak. Az a vegyész, — névszerint Kleczinszky, arra figyelmeztette a világot, hogy ez a körülmény nagy szerepet játszik például a himlőragály átvitelénél. Nem sokat törődtek az orvosok sem ezzel a tapasztalattal akkor tájban. Most már törődnek ám. Egy jelenleg berlini orvos (azelőtt boroszlói) Boroszlóban valóságos irtó háborút indított a legyek ellen. A városi tanács is támogatta. A kiállításokon pedig a közönség láthatta, személyes tapasztalatot szerezhetett arról az egészségügyi termekben, hogyan viszik ót a legyek a bacillusokat egyik helyről a másikra. Hogy szaporodnak, nőnek ki egyes bacillus-rajok a táptalajokon, ha érintkeznek a legyekkel. Mi természetesebb, mint az, hogy a kolera okozóját a kolerabacillust is széthordják ám a legyek. Mikor semmikép se lehet kimutatni, honnan is kaphatta valaki a kolerát, nem jogos-e a gyanú, hogy a légy annak okozója. Védekezni kell tehát a legyek ellen. A tápszereket, üzleteket, lakásokat amennyire csak lehet, meg kell óvni a legyektől. Q Háziasszony. A keményítő készítési módjáról. Nagyon olcsón s kitűnő jó keményítőt lehet készíteni a vadgesztenyéből, burgonyából, búzából. Különösen szép fényt ad a ruhának a vadgesztenye- keményitő, melyet igy készítünk: A vadgesztenyét héjjától megtisztítjuk, összezúzzuk, tiszta vizet öntünk rá és szorgalmasan kavargatjuk. Ha a vízben 12 óra hosszat állt, zacskóban szorítjuk s vízzel annyiszor öntjük fel, amig tisztára nem válik. Ha a zacskóból a viz tisztán csorog ki, ez annak a jele, hogy nincs benne több keményitőliszt. Ekkor az edényben a kivált lisztet szépen meghagyjuk ülepedni s a vizet 24 óra múlva vigyázva leöntjük róla. Ezt az eljárást egy párszor megismételjük, majd deszkára rakjuk és meg- száritjuk. Ugyanígy készítünk burgonya keményítőt is A burgonyát, meghámozva, megreszeljük s ötször- annyi vizet öntünk hozzá. Vászonruhán friss vízzel felöntve, egy párszor átnyomogatjnk, végül a napon megszáritjuk. Búzából pedig úgy készítünk keményítőt, hogy tisztára mosva dézsába tesszük, vizet öntünk rá s addig hagyjuk benne állni, mig meg nem duzzadt s meg nem puhult. Azután egy tiszta ruhába szorítva vizes dézsában mindaddig nyomkodjuk, mig a keményítő a dézsa fenekére nem ülepedett. A vizet leöntve róla, megszáritjuk s kész a finom jó buzakeményitő. Érdekes rovat. Mekkora hőséget bir ki az ember ? Erre a kérdésre a következőkben felelhetünk : A levegő legmagasabb hőmérsékletét belső Ausztrália pusztáin észlelték, ahol is a hőmérő higanya 67 Celsius fokig emelkedett ; — SO—60 Celsius foknyi hőség napsütésben azonban nem ritka jelenség. Árnyékban észlelt legnagyobb hőség 55 Celsius fok, de már a 45-50 fokos hőség is csak kivételesen fordul elő. — Nem ritka a magas hegyeken, Himalája némely vidékein 3000 méter magasságban 55 Celsius fok hőség a napsütésben, mi több : december hónapban, mig ugyanakkor árnyékban — 5 Celsius fokot mutat a hőmérő. Ily nagy szélsőségek azonban csak magas hegységek közt észlelhetők. Legperzselőbb a hőség a Perzsaöböl vidékein, de kiváltképen a Vörös-tenger partjain. Még a legmodernebb berendezésű tengerjáró hajók utasai is ezen -a tájon 50—60 Celsius foknyi hőség kellemetlenségeit kénytelenek elszenvedni, noha ezek a hajók a leghatásosabb szellőztető és hűtőkészülékekkel vannak fölszerelve. Különös, hogy a legtöbb utas általában jól tiiri ezt a nagy hőséget, pedig ezen a tengeri utón gyakori az eset, hogy, a kazánfűtőket a roppant hőség miatt hirtelen őrület fogja el. Különben a gőzfürdőkben végzett megfigyelések szerint ennél még magasabb hőmérsékletet is elbír az emberi szervezet, hogyha ez a hőség a levegő révén és nem közvetlen testi érintkezés által éri. Két angol tudósnak az az ötlete támadt, hogy fűtött kemencébe zárassa be magát, vajon mily hőséget képesek elviselni. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy 100 Celsius fokú hőségben egészségüket komoly veszedelem nem fenyegette. Ennek a jelenségnek pedig az a magyarázata, hogy a bőr kitünően tud védekezni a hőhatással szemben, még pedig úgy, hogy a hőt az átbocsátott izzadság elpárologtatására használja föl, vagyis leköti.
