Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-17 / 11. szám
MAGYAR FÓLDMIVELŐ 5 kint 10 korona, vagyis félévenkint 5 korona. No, hát ez olyan kevés, hogy ennyit minden jóravaló magyar földmives egy-egy félévben úgyszólván a kocsmától elvont fillérekből megtakaríthat. Lássuk ezt egy-két példából: Ha valaki ma belép 25 éves korában, az 40 év múlva éri meg a hatvanötödik születésnapját; ez befizet tagsági díjban a 40 év alatt 10 koronájával számítva 400 koronát. Ha megérte 65-ik évét, nem lehet józanul azt feltenni, hogy utána azonnal meghal, hanem az ilyen ember elélhet még akár 10—20 évig is. Ha csak 10 évig él, akkor a 10 alatt nyugdíjban évi 240 koronájával számitva kap 2400 koronát, s halálakor családja még egy összegben 240 koronát vagyis együttvéve a befizetett 400 koronával 2640 korona biztos pénzt biztosított az ilyen ember magának és családjának. Vegyünk, hogy az ember 45 éves korában lép be, az félanyi idő alatt félannyit fizet, de csak félannyit is kap érte. Aki pedig már csak ötvenöt éves korában lép be, az már éppen negyedennyi iedig: negyven évig fizet csak, de negyedannyit kap is érte. Az előbb elmondott példa szerint a 2640 koronának negyedrésze is még elég szép pénz összesen 100 korona befizetésért. Persze, aki ma 25 évesnél öregebb az már a teljes 240 koronás nyugdijat el nem érheti, hanem például, aki ma 40 éves, az, ha mindjárt belép, akkor 65 éves korától haláláig még mindig éven- kinti 150 korona nyugdijat kap. Igaz, hogy akit ma az uj törvény már 55 éves, vagy még ennél is idősebb korában talált, az ha ma belép, csak évi 60 koronás nyugdijat érhet el, de ez is a maga emberségéből megszerzett tisztességes segítsége lesz öreg korára és 10 évi tagság után feltétlenül kijár neki. De hát magára vessen az, aki fiatalabb korában eddig be nem lépett. Eleget figyelmeztettünk erre mindenkit tizenkét esztendő óta. Meg lett volna rá az alkalom bőven. Most az uj törvény kimondja, hogy aki már ezelőtt is akármelyik fajta rendes tagja volt a pénztárnak, annak — ha kéri — ingyen kicserélik a tagsági könyvét az uj nyugdijcsoportbeli tagsági könyvre és megfelelően be is számítják addigi tagságát. Figyelmeztetünk tehát mindenkit, hogy aki már eddig is tag volt, az lépjen át, aki pedig még nem tag, az ne mulaszszon egy napot sem, hanem lépjen be a nyugdíj csoportba, hogy öreg korára minél nagyobb nyugdijat szerezzen. N—p. Duplán. A koronaszámitás behozatala ugyancsak megzavarta azoknak a fejét, a kik nem igen állanak barátságos lábon a számokkal, Annyira előveszi őket a buzgalom, hogy nem csak a pénzt számítják duplán, hanem minden más meny- nyiséget is. így például, mikor a tárgyaláson a biró a vádlott korát kérdezte, az nyugodtan válaszolta: — Hetvennyolc. — A biró meglepetve nézett végig a külsőleg javakorabeli emberen. — Ugyan, ez lehetelen. Azaz bocsánat! Tévedésből koronákban számítottam Csak harminckilenc éves vagyok. A pulykatenyésztés kettős tízparancsolata. 1. A pulykatenyésztéshez legelő szükségeltetik. 2. A pulykaól déli fekvésű és nyitott (dróthálóval ellátott) legyen. Az ól északi és keleti szelek ellen megóvandó. 3. A tenyészállatok ha egészségesek, fényes tollazatuak. Kövérek sohasem és tulfiatalok ne legyenek. A combok izmosak és a csontozat erős, a mellcsont erős és egyenes, a mell telt. 4. A pulykaszülők egyszeri párosodása az egy idényben napvilágot látó tojások megtermékenyítésére kihat. Egy kakas tehát sok tojóra elegendő. 5. A kakas, mely 2—4 éves lehet, külön tartandó és a kifutójába egyenként bocsájtandó a tyuk hozzá. 6. Nagy kakashoz csak nagy tojók használhatók. Kis tojókhoz nagy kakas nem való. 7. A kakas és tojók lehetőleg ugyanazon korúak (két évesek) legyenek, de helyes az is, öregebb tojókhoz fiatalabb kakast használni. De ennek meg- forditottja is helyes. A kakas ne tulnehéz, de a tojó jól kifejlett legyen. 8. A jó tenyészanya öregkoráig megtartandó. 9. A tojókat ne tartsuk zárt helyen, hanem hagyjuk fészküket kedvük szerint felkeresni, melyeket azonban szemmel tartsunk. 10. A vedlés időszakában ajánlatos a tenyészállatoknak némi kender- vagy napraforgó magot a lágyeleséghez adni, mely a vedlést és a tojóképességet elősegiti. 11. Ültessük meg a tojót, ha már kitojta magát. A pulykatojásokat sohase keltessük ki tyúkokkal. 12. A keltetés 27—29 napig tart. 13. A kikelt pipék 24 óráig eleséget nem kapnak; száraz homokalomon tartandók. 14. A keltetés után az első teendőnk közé tartozik a kis pulykákat a tetvektől mentesíteni. A tenyésztő kölönös megfigyelés tárgyává tegye a fejet és kétszer hetenként úgy az anyát, mint a csibéket tetvek ellen kezelje. Az összes pulykafiókok 9/10-része a tetvességben hull el. 15. A fiókák nedvességtől megóvandók. 16. Az etetőhely naponként változtatandó. Grit (éles kavics) és ásványi anyagokról és homokfürdőről gondoskodni kell. Penészes vagy állott eleség hamar megöli a fiókákat. Naponként háromszor tejjel vagy vízzel, de csak oly edényekből, amelyekben csak csőrük nedvesíthetik be, itatandók meg. Az első két hét elesége áll: kemény tojásból, hagyma, saláta stb. vagy más zöldeleségből és 2—2 óránként adagolandó. Az első két hét után némi búza-, kukoricaliszt vagy áztatott zab adandó az előbbi kikezdés alatti eleség lassankénti megvonásával. 17. 14 nap után az anya száraz és napos helyen sétáltassa meg a fiókákat. A fiókák, mig jól megtol- lasodtak, nagy gondozásban részesitendők. 18. A kis fiókok vedlésének kezdetén némi paprika és cukor keveréke adandó az eleséghez s Háziasszony.
