Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-25 / 8. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Egészség-ügy. Nátha ellen. Bármily náthát elmulaszt a következő szer: Egy fél liter forró vízbe legyünk 2—2 krajcár áru kámfort és ebből felszálló pára felé tartsuk fejünket, úgy, hogy a párát orrunkon felszívjuk. Az eljárást többször is lehet alkalmazni. * Köhögés ellen a legkitűnőbb szerek a következők: a) Jól mossunk meg lü —12 drb burgonyát s főzzük meg vízben annyira, mig csak meg nem puhultak. Ekkor öntsük le róluk óvatosan a vizet, a melyet megszűrvén, keverjünk hozzá szinmézet. Ebből a folyadékból vegyünk be reggel, délben egy evőkanállal. Miután a burgonyaviz kismértékben solanint tartalmaz, kellemesen kábitólag is hat. b) 1 font hagymát apróra felvágva, egynegyed font mézzel, egynegyed font nyers cukorral keverve, egynegyed gallon vízben ötnegyed óráig főzzük. Ebből a folyadékból vegyünk be naponta többször 1—1 theáskanállal. c) komlóval még nem kezelt malátacsirával 2 felnégyelt hagymát és egy pár darabka sárga cukrot elfőzünk és ezen szerből minden 3 órában 2 theáskanállal beveszünk. Ezt a szert ha igen tisztán főzetett, befőttes üvegekben jól elzárva, hosszabb időre is eltehetjük. Balzac — a nevetésről. Balzacnak egy Hugó Viktorhoz irt levelében érdekes megfigyelések vannak a nevetésről. »Az őszinte és bizalmas természetű ember nyílt' á-val nevet, az unalmas és az unatkozó é-vel vagy i-vel. Aki á-l és ó-t kever össze a nevetésben, az hetyke a szemérmetlenségig. Aki ó-val nevet, bőkezű, az u-val nevető ember fösvény és álnok. Jó házasságban fog élni az a pár ember, akik közűi az egyik á és ó magánhangzóval, a másik ó-val és i-vel nevet. Kövér, erős emberek hangosabban nevetnek, mint a soványak, akiknek a nevetése sokszor olyan, mint egy szaggatott köhögés. Rekedt ember nevetésében sokszor van valami vonitásszerü. Veszedelmes és bizalmat nem gerjesztő ember az, aki sohasem nevet. Az elfojtott nevetés rosszindulatot jelent s olyanforma, mint valami földalatti tűz izzása.» Ezeket mondja Balzac, de még az ő megfigyeléseinél is érdekesebb, hogy ő, aki igazán szeretetreméltó és szerény ember volt, ó-val és u-val nevetett, a fösvény és keserű Voltaira pedig nyílt á-val. Bácskai eset. A napokban a Bácskában hó esett. Az egyik — vidámságáról ismeretes járásorvoshoz beállított egy becsei föld- mives és igy szólt: — A mián a hó mián, ott az udvarban gyüttem vóna. Kihordanám! — Nem bánom ! — feleli az örökké vigkedélyü járásorvos. — Kihordhatja kend felibül ! Célozván ezzel az arrafelé divatos szokásra, hogy például a gazda szalmáját a szérűről behordja a fuvaros — feliből. Vagyis úgy, hogy egyik szekér szalma a gazdáé, másik a fuvarosé. Nagyot néz a mi emberünk a tréfás kijelentésre. De hamarosan föltalálja magát: — Azt se bánom, bele egyesülök! — feleli nyugodtan, de most sok a dolgom ! Majd úgy augusztusban visszakerülök s akkor kihordom felibül is. fl m MI ÚJSÁG-? II U ES9 Era Szemle. Nagy böjt. Nincs oly hosszú farsang, melynek vége el ne jöjjön. A farsangnak nagy böjt a következménye. Régi, öreg mondások, a melyeket a mai kor emberei alig ismernek és alig gyakorolnak. Lévén nekünk legtöbbször a böjt is farsang. Mig egyszer csak . . . következik az igazi nagyböjt. A lélek sivársága, Az anyagiakban való romlás. És »sose halunk meg«-féle egészségnek összeomlása. A nagy böjt azonban ma is jelentős időszak azokra nézve, a kik komolyan, öntudatosan és az élet értéket mérlegelő belátással hordozzák napjaikat. A meggondolás, a meghiggadás és az Ur félelmének csöndes, békés ideje. A kereszténység, a kath. egyház szinte kitárja karjait ez idő alatt, hogy szeretettel, vigasz- talásssl ölelje át az élet küzdelmeiben fáradt és már már csüggedő lelkeket. Templomait gyakrabban kinyitja. Felhangzanak a közös imádkozás és éuek hangjai. És a hívek, jobban, mint valaha, sietnek a kegyelem és malaszt forrásaihoz. * A politikai világban nem hogy a békesség galambja érkezett volna meg a nagyböjt csendes napjaira, hanem inkább most van már igazi forrongás, zajlás és harc. Egy-egy percre mintha kiderülne a politika elborult ege. A másikban azonban szinte rohannak a terhes fellegek. Mennydörög és villámlik. — Mikor lesz már béke, kérdezte egy vidéki tekintélyes ember a miniszterelnököt, mikor a napokban nála tisztelgett. — Elébb össze kell tűznünk, felelt mosolyogva a főminiszter. Aztán következik a béke. ügy látszik hát, hogy a harc csak most következik. Az ellenzék nem fogadta el a kormánytól felajánlott egyezkedési pontokat. Hát következik újra és újra ... Mi? Obstrukció, házszabályszigoritás, névszerint szavazási operettek ... válság ? — választás .. . provízió, alkotmány felfüggesztés . . . nyomor és szenvedés ... az ország ügyeinek sajnálatos meg- akasztása? Ezt a polgári ész kérdezi. Azt hisszük, hogy a politikus sem tudna rá megnyugtató feleletet adni. * Meghalt a külügyminiszier — éljen az uj miniszteri Azaz még csak halállal vívódott Aerenthal külügyminiszter, mikor már az ő aggódó és helyén álló lelkiismerete kineveztette utódát, az uj külügyminisztert gróf Berchtoldot. A külügyminiszter halála a monarchia gyásza. Őszinte, igaz gyásza. Európa részvéte és a magyar nemzet őszinte kegyelete. Nehéz időkben hatalmas szolgálatot teljesített a monarchiának. A magyar nemzet iránt pedig tagadhatlan rohonszenvvel viselkedett. A királyi kitüntető kegy még haldoklása közben is felkereste. Ravatalát, utolsó utján pedig a magyar nép lovagias hálája és igaz részvétele kisérte. * — Ahol nincsenek szegények. Fehértemplom iparosai és polgárai ünnepies farsangi-felvonulást rendeztek. Ez mindenesetre jó módra mutat, mert akinek nincs kenyere, az nem gondol ilyen költséges farsangi mulatságra. És tényleg, amilyen szegény Fehértemplom város maga, épen olyan jólétnek örvendenek a polgárai. Szegény ember nagyon kevés van, de ez aztán igazán szegény. A lakosság zöme függetlenül mindenkitől határozottan nem szorul senkire, de fösvény is a zsugoriság. Van a városban, amelynek lakossága alig 11.000, hat pénzintézet és ezekben 10 millió 700.000 koronájuk van betétként elhelyezve; részvénytőkéjük 2 millió korona, bekebelezett teher pedig csak circa 200.000 korona, ami elég bizonyíték a lakosság vagyonossága mellett.
