Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-11 / 6. szám
MAGYAR FŐLDMIVELŐ 5 csípőben vagy a térdben, mert ez többnyire csuzos természetű, ami pedig olyan gyermekeknél fordul elő leginkább, kiknek szülei is ilyen betegségben szenvedtek. Minden esetre előnyös, hogy ha a gyermek tagjaiban fájdalmat érez, néhány napig ágyban marad, mértékletes táplálkozásban részesül, igy rövid idő alatt még a legmakacsabb fájdalom is megszűnik. Ahol pedig öröklött bajról vau szó, ott különösen nagy elővigyázat szükséges, mind az életmódban, mind pedig a táplálkozásban. Furcsa kérdés. No cigány, mit eszel inkább, turót-e, tepertőt-e vagy galuskát ‘? kérdi a szakácsné morétól. — Nem bánom én, nagyságos sakácsné ifjason; ha esse keveri is, mint a disnóknak sokás. ■ GAZDAK világa. h ina iroa esi Miket nem lehet lefoglalni ? I. Sokszor érkezik hozzánk kérdés erről a dologról. Feleltünk is már reá elégszer; — de még sem annyiszor, hogy mindenki megtudta volna. Azért most megismételjük azt külön. Azt nem soroljuk most fel, hogy általánosságban miket nem lehet lefoglalni, mert nagyon hosz- szas dolog lenne, s nem is tartozik lapunk minden olvasójára: hanem csak azokat mondjuk el, amelyek a nép-polgárságra tartoznak. De olvassák el ezt bírák uraimék is, még akkor is, ha cserepes házban laknak, s három csapat igásjószág jár is ki az udvarukról. Miért? Azért, hogy a végrehajtások alkalmával figyelembe vegyék. Mert gyakran megtörténik, hogy az adó és más apró végrehajtásoknál nem sokat törődnek némelyek azzal, hogy a szegény embertől miket nem lehet lefoglalni, hanem lefoglalnak mindent, ami kezük ügyébe akad, s aztán mikor árverésre kerülne a dolog, a lefoglalt tárgyak nincsenek meg s a végrehajtást szenvedő embert feljelentik sikkasztásért és meghurcolják a bíróságnál — ok nélkül. Mert a lefoglalt tárgyaknak felhasználása, vagy elidegenítése csak akkor képez sikkasztást, ha a foglalás vagy végrehajtás mindenben megfelel a törvénynek. Már pedig, ha olyan tárgyak foglaltatnak le, amelyeknek lefoglalását a törvény tiltja: az nem törvényes foglalás, s ilyen esetben nincs sikkasztás, s a bevádolt embert felmenti a bíróság. Halljuk csak, mit mond az újabb végrehajtási törvény, vagyis az 1908. évi XLI. törvénycikk (t. c.) 23. §-a: »A végrehajtás alól ki vannak véve és ennélfogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem foglalhatók le : 10. p. »A végrehajtást szenvedőnek és háznépé nek a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútor, edények, főző és evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- és fehérnemű.« 13. p. »A kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek.« 14. p. »Kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari (gyári) munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézi munkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek és állatok, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészlete százötven korona érték erejéig.« 15. p. »A végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi, tüzelő és világitó szerek, ennek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg.« 16. p. »Annyi készpénz, amennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakásbére egy negyedévre fedezhető.« 17. p. »A végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehén, vagy négy juh, vagy négy kecske, vagy négy sertés, — úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, szalma, alom, — ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg.« 18. p. »Mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általuk miveit, vagy miveltetett, de legfeljebb 12 kataszteri holdnyi szántóföld miveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, félévre szükséges takarmány, szalma és alom, továbbá gazdasági eszköz, trágya, vetőmag hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg ...« * K. Nagy Sándor. — Tokajhegyalja múlt évi termése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének kimutatása szerint Tokajhegyalja lejtőin összesen 8628 katasztrális hold terület van ezidőszerint szőlővel beültetve. — E területen 1911-ben összesen 126.000 hektoliter bor termett. A termett bor értéke, 80 korona átlagárban számítva, körülbelül 10 millió koronát tesz ki. Ebből az összegből a nyári munkára és szüreti költségre 5—6 millió korona esik. így a szőlőbirtokosoknak folyó évi tiszta jövedelme közel 5 millió koronát tesz ki. Ha az 1909. és 1910. évi hozamot az utóbbi év hozamával összevetjük, körülbelül 8—9 millió koronára tehető az a kár, amit harmadéve a peroroszpora s múlt évben a jégverés Tokajhegyaljának okozott. Legtöbb bor termett tavaly a Tályán (21.340 hektoliter). Utána Tolcsva 15.180, Mád 12.550, Erdöbénye 11.100, Olaszliszka 9000, Sátoraljaújhely 8700, Tokaj 6640, Sárospatak 6110 hektoliterrel. Idegen borok behozatalára adott engedélyek a következőkép oszlottak meg: fehérborból 775’27, vörösborból 7773 és pezsgőből 35'43 hektolitert vittek be a zárt területre. A tarcali vincellériskola igazgatójának 299 hektoliter bor behozatala iránti kérését visszautasították. — Földbérlö-szövetkezetek a primási birtokon. Esztergom-, Pozsony- és Nyitramegyék azon községeinek, melyek primaciális birtokokon fekszenek, keresztényszocialista egyesületei dr. Baránski Gyula, a keresztényszocialista egyesületek országos szövetségének alelnöke, fővárosi bizottsági tag vezetésével küldöttségileg tisztelegtek dr. Kohl Medárd felszentelt püspöknél, kit arra kértek, hogy hasson oda, miszerint a primaciális birtokokon keresztényszocialista földbérlö szövetkezeteknek bérleteket adjanak. Kohl Medárd püspök szívesen fogadta a küldöttséget és hangoztatta azt, hogy a primási birtokokon a bérletkiadásoknál elsősorban mindig a község lakosságának érdekeit tartják szem előtt, amennyire ezt a birtok kötött természete megengedi.
