Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-04 / 5. szám
MAGYAR FÓLDMIVELŐ 7 betegségének lefolyását. Ma már túl van a veszedelmen és a magyar nép őszinte öröme közt tért vissza családja körébe. — Mailáth József gróf a nökérdésröl. A Kath. Tisztviselők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak egyesületében, Budapesten Mailáth József gróf nagy beszédet mondott a nőkérdésről. Alapos és nagy készültséggel világított be a nagyjelentőségű kérdés velejébe. És gyönyörűen fejtegette, hogy a nő társadalmi helyzetén nem segítünk azzal, ha az úgynevezett feminizmus szélsőséges elveit be- visszűk a gyakorlati életbe Ha a nőt kivesszük a természetes hivatása és egyénisége köréből. A kereszténység elvei nem mozdulatlanok ám a nőnek mai helyzetével szemben. Erő és élet van ezekben az elvekben mai is. És ha le nem térünk az útról, melyet ezek az mutatnak, a nőkérdés megoldásának legnagyobb támasztékai. A nő csak úgy lesz boldog a családban és családon kívül, ha megtartva természetes egyéniségét, ezzel együtt segítünk rajta és helyzetén. A tudós grófot a hallgatóság tüntetőén tapsolta. — Jegyváltás. Dr. Jékey László földbirtokos jegyet váltott Bartóky Magdával, dr. Bartóky Jószef föld- mivelésügyi államtitkár szépséges leányával. — Gazdasági újítások a székelyek között. A székelyföldi miniszteri kirendeltség az idén fokozott buzgalommal folytatja sikeres tevékenységét. Számos erdélyi községben iskolai kerteket létesít a növendékek kertészeti oktatása céljából. Nagyon helyesen a zöldségtermelésre fektet fősulyt. Több községben kenderáztatót is állítottak, amivel viszont a háziipar föllenditését akarja a kirendeltség előmozdítani. Eddig ugyanis a kendertermelés és földolgozás akadálya az áztatók hiánya volt. — Ahol nincs adóhátralék. Erdélyben, Alsó- fehérmegye marosujvári járásában, Maroscsucs, Maroskop- pánd és Gábod községek ezek az irigylésreméltó helyek. Az ember hajlandó yolua azt hinni, hogy a község lakóit valami kivételes szerencse érte. Talán nagy hagyatékhoz jutottak, vagy valami erdő tulajdonjoga szállt át rájuk örökségképpen, vagy a disznó volt tulszapora és egészséges? A valóság pedig az, hogy az adófizetés szükségességét magánúton is elmagyarázták nekik. Nem hivatalos adóintésekkel ijesztgették a jámbor lakoszágot, hanem megfigyelte a jegyző, hogy kinek-kinek mikor folyt be pénze eladott jószágért vagy miegyébért, s akkor figyelmeztették élőszóval, amit megért, s nem hivatalos írással, amelynek kibetü- zése nem kenyere, hogy jó lesz, ha az adójára is gondol, így lassan-lassan befolytak az adók, s igy jut osztályrészül annak a három kis erdélyi községnek az a kiváltságos helyzet az országban, hogy nincs adóhátralékos lakosa és nem veri fel országúba csendjét a kincstár szekerének zaja. — Fájdalmas emlék. Pécsen a napokban meghalt Spiess János kanonok, a városnak mindenkitől ismert tipikus alakja, akit a fájdalmas emlék kisért élete végéig. O volt az, aki a nyolcvanas évek elejen, amikor még paksi plébános volt, húsvéti zarándoklatot rendezett Kalocsára. Az ájtatos bucsusokkal tutajokon akart átkelni a Dunán. Mikor aztán a gyenge jármű a nagy teherrel a folyam közepén járt, felbillent s százhuszlolnai férfi, asszony, gyerek a Dunába veszett. A plébános tömcdmagá- val megmenekült. — Kolumbusz keresztelő-helyének pusztulása. Génuában »Madonna della Guardia«-temp- lom, amelyet három év óta elzárták a közönség elől, összedőlt. Az összeomlott templom romjai megrongálták a szomszédban levő Szent István templomot is, amelyben ötödfél évszázaddal ezelőtt Kolumbus Kristófot megkeresztelték. — Az olasz-török háború. A múlt héten a törökök léptek fel támadólag. És kiverték az olaszokat Gar- garesből. Olaszországban pedig az olaszok győzelméről érkezett hir. Ki tud most eligazodni: mi történt hát? Márkét Ízben sült ki, hogy a támadásoknál mégis csak az olaszok voltak a vesztesek? Mint rendesen ... ez is csak egy-két hét után tisztázódik a világ előtt. Az olasz katonák Rómába azt Írják, hogy a török fogságban igen jó dolguk van. Tehát mégis csak vannak olasz foglyok. Pedig ezt a taliánok mindig tagadják. A talián igen jól ért — a letagadáshoz. Törökországi korcsmák. Egy világcsavargó rajzoló művész: Csörgey Zoltán Akmed, aki keresztény emberből mozlimmé, magyar polgárból törökké lett s a ki volt Üszkül- ben akadémiai rajztanár, majd a határrendőrségben kapitány, majd bandavezér, akit Abdul Hamid dicsőséges uralkodása alatt kétszer is elitéltek kötél általi halálra, de aki mind a kétszer a felmagasztal- tatás elől sikeresen megugrott, nemrégiben itthon járt Magyarországon. Igazhivő izlám ellenére a bort, a sört éppen úgy megissza, mint ifjú éveiben, igazhitű keresztény korában. Erre a hajlandóságra való tekintettel megkérdezték tőle, hogy miképp vannak mostanában a vendéglői és korcsmái viszonyok Törökországban, különös tekintettel Konstantiná- polyra, a hajdani Isztambulra, melynek falai közt hajdan bort tartani nem lehetett s a hol a részegséget halállal büntették, tehát korcsmát nyitni egyáltalán nem lehetett. A magyarból lett török erre a következő felvilágosítást adta: — Akármint tiltotta el Mohamed próféta, s az italos embereket akárhogy büntették, a török abort mindenkor megitta. Megitták már akkor is, mikor Magyarországon jártak. Eger például törökül azt jelenti, hogy görbe. S Egert azért nevezték el törökül görbének, mert ott néha a török pasák is csaptak a kitűnő egri borok mellett egy-egy görbe napot vagy hetet. Hanem ha a török bort ivott is hajdan, üvegből sohasem ivott, hanem mindig cserép vagy kőcsészékből. Ezt azért tette, mert azt tanította, hogy Allah ekkor nem látja meg, hogy mit iszik s nem éri bántódás a másik világon, a Paradicsomnak kertjében, hol a hurik gyönyörűsége vár reá ölelő karokkal s a mennyei ambra. A török ember azonban azt sohasem akadályozta meg, hogy keresztény ember ne igya meg nyilvánosan is a bort vagy a sört. Vannak is már századok óta korcsmák Konstantinápolyban, melyekben kitűnő kisázsiai és egyiptomi borokat mérnek. Hanem a részeg emberen, ha keresztény is, meg- botránkozik most is nagyon a török. Ha török ember italozik a tántorodásig, azt ma is becsukják, sőt nádpálcával még alaposan el is talpalják. Törökországban s fővárosában, Konstantinápolyban, a mint mindenki nyílhat oklevél nélkül patikát, úgy nyílhat korcsmát is mindenki, mert e tekintetben ott a legnagyobb iparszabadság van. A kisebb korcsmák azért szaporodtak el a legutóbbi időben. Van több magyar korcsmáros is, különösen Galalában, a kinél azután kintlevő honfitársaink összejönnek. Azt mondja különben Akmed, hogy minél inkább terjed a műveltség, annál inkább terjed a bor és sörfogyasztás is Törökországban. Ma már igen szép, fényes, előkelő szállók, vendéglők vannak Konstantinápolyban, melyekben már kapható jófajta magyar bor is, de melyek legnagyobb részében budapesti sört mérnek. Attól függ, mire kell. Kupec: Lovagold ezt a lovat az ur előtt Laci. Laci (titkon a kupechez): Hogy lovagoljam? EfW sra vagy vételre ?
