Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-04 / 5. szám

MAGYAR FÓLDMIVELŐ 7 betegségének lefolyását. Ma már túl van a veszedelmen és a magyar nép őszinte öröme közt tért vissza családja körébe. — Mailáth József gróf a nökérdésröl. A Kath. Tisztviselők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak egyesületében, Budapesten Mailáth József gróf nagy beszédet mondott a nőkérdésről. Alapos és nagy készültséggel vilá­gított be a nagyjelentőségű kérdés velejébe. És gyönyörűen fejtegette, hogy a nő társadalmi helyzetén nem segítünk azzal, ha az úgynevezett feminizmus szélsőséges elveit be- visszűk a gyakorlati életbe Ha a nőt kivesszük a termé­szetes hivatása és egyénisége köréből. A kereszténység elvei nem mozdulatlanok ám a nőnek mai helyzetével szemben. Erő és élet van ezekben az elvekben mai is. És ha le nem térünk az útról, melyet ezek az mutatnak, a nőkérdés meg­oldásának legnagyobb támasztékai. A nő csak úgy lesz bol­dog a családban és családon kívül, ha megtartva természetes egyéniségét, ezzel együtt segítünk rajta és helyzetén. A tudós grófot a hallgatóság tüntetőén tapsolta. — Jegyváltás. Dr. Jékey László földbirtokos jegyet váltott Bartóky Magdával, dr. Bartóky Jószef föld- mivelésügyi államtitkár szépséges leányával. — Gazdasági újítások a székelyek között. A székelyföldi miniszteri kirendeltség az idén fokozott buz­galommal folytatja sikeres tevékenységét. Számos erdélyi községben iskolai kerteket létesít a növendékek kertészeti oktatása céljából. Nagyon helyesen a zöldségtermelésre fektet fősulyt. Több községben kenderáztatót is állítottak, amivel viszont a háziipar föllenditését akarja a kirendelt­ség előmozdítani. Eddig ugyanis a kendertermelés és föl­dolgozás akadálya az áztatók hiánya volt. — Ahol nincs adóhátralék. Erdélyben, Alsó- fehérmegye marosujvári járásában, Maroscsucs, Maroskop- pánd és Gábod községek ezek az irigylésreméltó helyek. Az ember hajlandó yolua azt hinni, hogy a község lakóit valami kivételes szerencse érte. Talán nagy hagyatékhoz jutottak, vagy valami erdő tulajdonjoga szállt át rájuk örökségképpen, vagy a disznó volt tulszapora és egészséges? A valóság pedig az, hogy az adófizetés szükségességét magánúton is elmagyarázták nekik. Nem hivatalos adóinté­sekkel ijesztgették a jámbor lakoszágot, hanem megfigyelte a jegyző, hogy kinek-kinek mikor folyt be pénze eladott jószágért vagy miegyébért, s akkor figyelmeztették élőszó­val, amit megért, s nem hivatalos írással, amelynek kibetü- zése nem kenyere, hogy jó lesz, ha az adójára is gondol, így lassan-lassan befolytak az adók, s igy jut osztályrészül annak a három kis erdélyi községnek az a kiváltságos helyzet az országban, hogy nincs adóhátralékos lakosa és nem veri fel országúba csendjét a kincstár szekerének zaja. — Fájdalmas emlék. Pécsen a napokban meghalt Spiess János kanonok, a városnak mindenkitől is­mert tipikus alakja, akit a fájdalmas emlék kisért élete végéig. O volt az, aki a nyolcvanas évek elejen, amikor még paksi plébános volt, húsvéti zarándoklatot rendezett Kalocsára. Az ájtatos bucsusokkal tutajokon akart át­kelni a Dunán. Mikor aztán a gyenge jármű a nagy teher­rel a folyam közepén járt, felbillent s százhuszlolnai férfi, asszony, gyerek a Dunába veszett. A plébános tömcdmagá- val megmenekült. — Kolumbusz keresztelő-helyének pusz­tulása. Génuában »Madonna della Guardia«-temp- lom, amelyet három év óta elzárták a közönség elől, össze­dőlt. Az összeomlott templom romjai megrongálták a szom­szédban levő Szent István templomot is, amelyben ötödfél évszázaddal ezelőtt Kolumbus Kristófot megkeresztelték. — Az olasz-török háború. A múlt héten a törökök léptek fel támadólag. És kiverték az olaszokat Gar- garesből. Olaszországban pedig az olaszok győzelméről ér­kezett hir. Ki tud most eligazodni: mi történt hát? Márkét Ízben sült ki, hogy a támadásoknál mégis csak az olaszok voltak a vesztesek? Mint rendesen ... ez is csak egy-két hét után tisztázódik a világ előtt. Az olasz katonák Rómába azt Írják, hogy a török fogságban igen jó dolguk van. Tehát mégis csak vannak olasz foglyok. Pedig ezt a taliánok min­dig tagadják. A talián igen jól ért — a letagadáshoz. Törökországi korcsmák. Egy világcsavargó rajzoló művész: Csörgey Zoltán Akmed, aki keresztény emberből mozlimmé, magyar polgárból törökké lett s a ki volt Üszkül- ben akadémiai rajztanár, majd a határrendőrségben kapitány, majd bandavezér, akit Abdul Hamid dicső­séges uralkodása alatt kétszer is elitéltek kötél általi halálra, de aki mind a kétszer a felmagasztal- tatás elől sikeresen megugrott, nemrégiben itthon járt Magyarországon. Igazhivő izlám ellenére a bort, a sört éppen úgy megissza, mint ifjú éveiben, igaz­hitű keresztény korában. Erre a hajlandóságra való tekintettel megkérdezték tőle, hogy miképp vannak mostanában a vendéglői és korcsmái viszonyok Törökországban, különös tekintettel Konstantiná- polyra, a hajdani Isztambulra, melynek falai közt hajdan bort tartani nem lehetett s a hol a részeg­séget halállal büntették, tehát korcsmát nyitni egyáltalán nem lehetett. A magyarból lett török erre a következő felvilágosítást adta: — Akármint tiltotta el Mohamed próféta, s az italos embereket akárhogy büntették, a török abort mindenkor megitta. Megitták már akkor is, mikor Magyarországon jártak. Eger például törökül azt je­lenti, hogy görbe. S Egert azért nevezték el törökül görbének, mert ott néha a török pasák is csaptak a kitűnő egri borok mellett egy-egy görbe napot vagy hetet. Hanem ha a török bort ivott is hajdan, üvegből sohasem ivott, hanem mindig cserép vagy kőcsészékből. Ezt azért tette, mert azt tanította, hogy Allah ekkor nem látja meg, hogy mit iszik s nem éri bántódás a másik világon, a Paradicsom­nak kertjében, hol a hurik gyönyörűsége vár reá ölelő karokkal s a mennyei ambra. A török ember azonban azt sohasem akadá­lyozta meg, hogy keresztény ember ne igya meg nyilvánosan is a bort vagy a sört. Vannak is már századok óta korcsmák Konstantinápolyban, melyek­ben kitűnő kisázsiai és egyiptomi borokat mérnek. Hanem a részeg emberen, ha keresztény is, meg- botránkozik most is nagyon a török. Ha török ember italozik a tántorodásig, azt ma is becsukják, sőt nádpálcával még alaposan el is talpalják. Törökországban s fővárosában, Konstantiná­polyban, a mint mindenki nyílhat oklevél nélkül patikát, úgy nyílhat korcsmát is mindenki, mert e tekintetben ott a legnagyobb iparszabadság van. A kisebb korcsmák azért szaporodtak el a legutóbbi időben. Van több magyar korcsmáros is, különösen Galalában, a kinél azután kintlevő honfitársaink összejönnek. Azt mondja különben Akmed, hogy minél in­kább terjed a műveltség, annál inkább terjed a bor és sörfogyasztás is Törökországban. Ma már igen szép, fényes, előkelő szállók, vendéglők vannak Konstantinápolyban, melyekben már kapható jó­fajta magyar bor is, de melyek legnagyobb részében budapesti sört mérnek. Attól függ, mire kell. Kupec: Lovagold ezt a lovat az ur előtt Laci. Laci (titkon a kupechez): Hogy lovagoljam? EfW sra vagy vételre ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom