Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-16 / 24. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ csinyán bánjunk ám ételben és aludtejben is. Meg aztán a főzelékekbe se zúdítsunk annyi zsírt, mint télen szoktunk. Ott is ügyeljünk arra, hogy a vastagételt mint nevezni szoktuk ne úsztassuk, fulassztas- suk bele a zsírba. És ne is kanalazhassuk róla. — Hiszen igy elpusztul a munkás ember jó uram. — De hogy pusztul. Sokkal fürgébb, elevenebb lesz. És jobb kedvű a munkára. Igen! Még a salátát se öntsük le zsírral. Se olajjal. Miér’ mer’ akkor ott leszünk, a hol a mádi izraelita. A hús során. A szapora zsir, olaj egészségtelen a gyomornak a salátán. Az elhunyt. Egy özvegy hat hónappal felesége halála után elvette annak testvérét. Egy barátja, ki hosszú útról jött vissza, rokonszenvvel kérdi, hogy kit gyászol ? — A sógornőmet! — volt a sóhajtelt válasz. ■ GAZDÁK VILÁGÁ. B ómra Hogyan hizlaljuk a sertést burgonyával és árpadarával? Kevés falusi ember van, aki tudná, hogy hogyan kell okosan és helyesen hizlalni a sertést; eteti-eteti, de biz annak nincs semmi látszatja sem! A burgonya és árpadara éppen olyan folytos és mondhatni jó takarmány, mint más, csak helyesen kell adagolni. Legtöbb gazdaember már ott hibázza el a dolgot, hogy sok főtt burgonyán és kevés árpadarán kezdi a hizlalást s azután pedig a burgonyát lassanként csökkenti, a darát pedig emelik. Pedig ez nagyon helytelen eljárás! A hízóba fogott sertés a hizlalás első felében: 2—3 hónapig gyarapszik legjobban, ilyenkor van legjobb hizóké- pességében, ekkor kell a legjobban, a legjobb minőségű takarmánnyal etetni; amikor már később az étvágy hanyatlik, a hizó kevesebbet eszik, ha a takarmány ugyanolyan jó is, kevesebb tápláló értékű anyagot vesz föl. Ezt a hizlalási módot sokan kiprólták s a tapasztalat az volt, hogy a hízók szépen gyarapodtak; igen ajánlatos az olyan árpadara és burgonyakeverék, melyben a kétféle takarmány egyformán van összekeverve; jó az olyan keverék is, amelyben egy rész darára két rész főtt burgonya esik. A keverék jó falós moslék legyen, kicsit sózzuk meg és kétszer etessük vele naponként. Hogy a fent említett arányok közül melyik módozatot akarja a gazda használni, attól függ, hogy több vagy kevesebb burgonyát akar-e feletetni. Egy darab 100 kilogramm körüli súlyú sertés meg tud enni 6 kilogramm keveréket, vagyis 3 kilogramm darát és kilogramm burgonyát; vagy 2 és fél kilogramm és 5 kilogramm burgonyát és igy a hizlalást ilyen súlyú sertéssel ennek a felével kell elkezdeni s az adagot naponként fokozatosan úgy kell emelni, hogy az egész adagra mintegy három hét múlva kerüljön a sor. Aki tudja azt, hogy 100 kilogrammos disznó mennyit bir megenni egy nap alatt, az könnyen hozzá vethet ahhoz, hogy ennél nagyobb vagy kisebb sertés részére mennyit kell számítani. Fontos tudni, hogy amig a sertés a nagy adagot szívesen eszi, annyit kell adni, de amint étvágya csökken, fokozatosan apasztani kell az adagot, de mindig úgy kell összekeverni, ahogyan megkezdettük; aki igy hizlal, annak gyönyörűsége fog telni munkájában s nem hiába adta ki pénzét, mert busásan meg fog térülni. p. e. * Kinek kell ló ? A gyalogsági géppuska osztagnál levő szabadságos lovak, melyek a lovaglásra, hajtásra és málha hordásra alkalmasak, magánosoknak használatára kiadatnak. A használatra vevő ez által magának különböző kedvezményeket biztosit, melyeknek legfontosabbja az, hogy három évi tartás után a ló a használatra vevőnek tulajdonává válik. Ily lovaknak használatra való átvétele iránt kérelmezni lehet az eperjesi 5., losonczi 25., kassai 34., egri 60., miskolczi 65., ungvári 66., lőcsei 85. gyalogezred parancsnokságánál. Takarmányazükaég Németországban. Hamburgi jelentés szerint az ottani piacon igen élénk kereslet mutatkozik a takarmánycikkek iránt, igy a korpa, rizskorpa, tengericsutka liszt és mindennemű műtakarmány iránt. Egy hamburgi magyar cég be is jelentette a Kereskedelmi Múzeumnak, hogy bármily nagy mennyiséget el tudna helyezni ezekből a cikkekből. A kereskedő címét a Muzeum igazgatóságánál (V., Akadémia-utca 3. sz.) lehet megtudni.______________________________________ V éleményváltozás. — Milyen szép derekat viselsz ma. ügy néz ki mint a selyem. — Az is. — Mit *? Selyem! Azt hittem, hogy vászon. Háziasszony. A szárnymegcsonkitás káros következményei tyúkoknál. Baromfiudvarok közelébe eső veteményes kertjeinket régi szokás szerint úgy szoktuk megvédeni a kerítésen átrepülő tyúkok kártétele ellen, hogy a merészebben repülők szárnyait megcsonkitjuk s ezáltal minden további bejutási kísérletük lehetetlenné válik. Az ilyen szárnymegcsonkitások további következményeit már nem szoktuk megfigyelni, pedig a végrehajtott művelet után rendszerint a leghasznosabb tyúkjaink hagyják abban hosszú időre a tojást. Szinte úgy látszik, mintha az erőszakra ők is erőszakkal felelnének és szó nélkül kimondanák a sztrájkot. A tojás abbanhagvásának azonban komolyabb élettani magyarázata van, mely röviden abban foglalható össze, hogy a szárnyon ejtett sebek gyógyulásához a test egyéb részeiből épen a tojásképződés szükséges fehérjenemü anyagok vonatnak el nagyobb mennyiségben, minek következtében a megsebzett tyúkok nemcsak a tojást hagyják abban, hanem fejlődésükben is visszamaradnak és rendszerint leromlanak.
