Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-09 / 23. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Tanácsadó. ■ GAZDÁK VILÁGA. 9 Aratási szabadságolás. A közös hadsereg tényleges állományú legénységét, amennyiben a katonai szolgálat, kiképzés és a véderő érdekei megengedik a csapatok parancsnokságai a gabona le- aratására, a takarmány lekaszálására és behordá- sára, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret és kukoricatörés, valamint a selyemhernyótenyésztés különleges munkálatainak idjére 3 hétre szabadságolni fogják. Az aratási szabadságot az illető katonának személyesen, kihallgatáson rendszerint legalább egy hónappal a szabadság megkezdése előtt kell kérelmeznie. A később előterjesztett kérelmet csak különös méltánylást érdemlő esetekben veszik figyelembe. * Hol helyezhető el a méhes ? A belügyminiszter nemrégiben fontos elvi jelentőséggel biró határozatot hozott arra nézve, hogy a birtokos a méhészetéhez tartozó kaptárakat és méhesét a birtoka határain belül hol helyezheti el. Egy városi hatóság ugyanis mint mezőrendőri ügyekben elsőfokú hatóság, arra utasított egy birtokost, hogy méhesét a jelenlegi helyről 60 méterrel tovább helyezze el, mert a méhes mai helyén a méhek a szomszédnak alkalmatlanságot okoznak. Az ügyet, amely felülvizsgálatra a földművelésügyi miniszterhez és onnan a belügyminiszterhez került, ez utóbbi akként intézte el, hogy a közigazgatásilag hozott határozatot megsemmisítette illetékesség hiánya miatt. A megokolásban kimondja a miniszter, hogy a birtokát a törvény korlátái között mindenki szabadon használhatja. A méhtartás pedig a rendes birtok használati joghoz tartozik, amelynek az érvényesítésével másoknak okozott károk csak magánjogi utón bíróságok előtt, érvényesíthetők. A köz- igazgatási hatóság tehát akkor, amikor a méhes eltávolítását elrendelte, hatáskörét túllépte. Szerződések az aratómunkásokkal. A csanádmegyei nagybirtokosok most kötik meg a szerződéseket az arató munkásokkal. Az aratóbérek mintegy 15 százalékkal magasabbak, mint a múlt évben. A nagybirtokosok által szervezett aratógépszövetkezet az idén feloszlott, mert a nagybirtokosok inkább méltányosan megegyeznek munkásaikkal. A kisgazdák ellenszegülnek a bérfelemelésnek. A földművelésügyi kormány úgy mint eddig, az idén is nagyobbszámu munkástartalékot szervez Mezőhegyesen esetleges arató sztrájkok ellensúlyozására. A munkásviszonyok különben is Csanádmegyében igen rosszak, mert nagy a munkáshiány. A kisgazdák abban reménykednek, hogy aratógépeknek tömeges beszerzésével sikerülni fog a munkásokkal a régi árakon a szerződéseket megkötni. Nyugodtságot, okosságot ajánlunk az aratómunkásoknak. A biztos munka már magában többet ér, mint a bizonytalanság gyötrelmei. Apja fia. Tanító: Ha egy méter szövet 1 frt 75 kr és te eladsz 18 métert 2 frt 25 krajcárjával, mennyi lesz a nyereséged ? Dolfika : Othul fügh, hugy mérekh I Középtermés. — Jelentés a vetések állásáról. — A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudósítóktól május 27-ig beérkezett jelentések alapján az alábbi jelentést teszi közzé: A legutóbbi néhány száraz naptól eltekintve, május hó második felében majdnem minden nap országos esőzések voltak, melyek az ország egyes részein zivataroktól kisért fethőszakadásszerü záporesők alakjában a patakok és folyók vizét annyira megduzzasztották, hogy főleg a hegyes vidékek völgyeit kisebb-nagyobb mértékben elárasztották. Az esőzések nyomán járó áradások helyenkint lényeges károkat okoztak. így a Temes folyó töltésének Csebza mellett történt átszakadása folytán mintegy 50.000 kát. hold gazdasági terület került viz alá, a Béga, Maros, Berettyó, Szamos, Olt, Túr és számos hegyi patak töltés által nem védett völgyeiben pedig mintegy 150.000 kát. hold területet öntött el az áradás. Ezenkívül a Duna és Tisza, valamint mellékfolyóinak hullámteréből szintén mintegy 100.000 kát. hold legelő és részben rét került viz alá. Ezen áradások nagy része gyorsan lefutott, úgy hogy kisebb mérvű eliszaposodásnál egyéb kárt nem okozott, az elöntött terület kisebb része azonban még mindig viz alatt áll. A bőséges esőzés és az utóbbi hetekben enyhébbre fordult, bár még mindig nem elég meleg időjárás hatása alatt minden termék dúsan, sőt helyenként tulbuján fejlődik. Áll ez különösen a kalászosokra nézve, a melyeket további csapadékos időjárás esetén a megdőléstől féltenek a gazdák. A laposabb vizállásos helyeken már most is látni megdőlt vetést, a mely főként azért ad aggodalomra okot, mert több helyen a levélrozsda is föllépett és a mostani időjárás nemcsak a vetés erőteljesebb fejlődésének, hanem a rozsda terjedésének is kedvez. Mindazáltal megállapítható, hogy a kalászosok az utóbbi két hét alatt ismét javultak, úgy hogy az ország terméskilátása általában elég jónak mondható. Ezt bizonyítják a négy főkalászos ez idő szerinti állását minősítő számadatok. Ezek szerint a búza 53 vármegyében jó, 10 vármegyében közepes és jóközepes; a rozs 36 vármegyében jó, 27 vármegyében közepes és jóközepes; az árpa 40 vármegyében jó, 21 vármegyében közepes és jóközepes, két vármegyében gyenge közepes; a zab 22 vármegyében jó, 38 vármegyében közepes és jóközepes és 3 vármegyében gyenge, vagy gyenge közepes. Ezen számadatok szerint tehát ez idő szerint legjobban áll a búza és leggyengébben a zab. * Sok a hernyó! A dunántúli, de más vármegyékben is panaszkodnak, hogy sok a hernyó s veszedelemmel fenyegeti és pusztítja azt a kevés gyümölcsöt is, amit a fagy és dér meghagyott. Általános a panasz és elkeseredés, hogy a helyi ható-