Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-09 / 23. szám

4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Tanácsadó. ■ GAZDÁK VILÁGA. 9 Aratási szabadságolás. A közös hadsereg tényleges állományú legénységét, amennyiben a katonai szolgálat, kiképzés és a véderő érdekei meg­engedik a csapatok parancsnokságai a gabona le- aratására, a takarmány lekaszálására és behordá- sára, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret és kukoricatörés, valamint a selyemhernyótenyésztés különleges munkálatainak idjére 3 hétre szabad­ságolni fogják. Az aratási szabadságot az illető katonának személyesen, kihallgatáson rendszerint legalább egy hónappal a szabadság megkezdése előtt kell kérel­meznie. A később előterjesztett kérelmet csak kü­lönös méltánylást érdemlő esetekben veszik figye­lembe. * Hol helyezhető el a méhes ? A belügy­miniszter nemrégiben fontos elvi jelentőséggel biró határozatot hozott arra nézve, hogy a birtokos a méhészetéhez tartozó kaptárakat és méhesét a bir­toka határain belül hol helyezheti el. Egy városi hatóság ugyanis mint mezőrendőri ügyekben elsőfokú hatóság, arra utasított egy bir­tokost, hogy méhesét a jelenlegi helyről 60 méter­rel tovább helyezze el, mert a méhes mai helyén a méhek a szomszédnak alkalmatlanságot okoznak. Az ügyet, amely felülvizsgálatra a földművelésügyi mi­niszterhez és onnan a belügyminiszterhez került, ez utóbbi akként intézte el, hogy a közigazgatásilag hozott határozatot megsemmisítette illetékesség hiá­nya miatt. A megokolásban kimondja a miniszter, hogy a birtokát a törvény korlátái között mindenki sza­badon használhatja. A méhtartás pedig a rendes birtok használati joghoz tartozik, amelynek az ér­vényesítésével másoknak okozott károk csak magán­jogi utón bíróságok előtt, érvényesíthetők. A köz- igazgatási hatóság tehát akkor, amikor a méhes el­távolítását elrendelte, hatáskörét túllépte. Szerződések az aratómunkásokkal. A csanádmegyei nagybirtoko­sok most kötik meg a szerző­déseket az arató munkásokkal. Az aratóbérek mintegy 15 százalékkal magasabbak, mint a múlt évben. A nagybirto­kosok által szervezett aratógépszövetkezet az idén felosz­lott, mert a nagybirtokosok inkább méltányosan megegyez­nek munkásaikkal. A kisgazdák ellenszegülnek a bérfeleme­lésnek. A földművelésügyi kormány úgy mint eddig, az idén is nagyobbszámu munkástartalékot szervez Mezőhegye­sen esetleges arató sztrájkok ellensúlyozására. A munkás­viszonyok különben is Csanádmegyében igen rosszak, mert nagy a munkáshiány. A kisgazdák abban reménykednek, hogy aratógépeknek tömeges beszerzésével sikerülni fog a munkásokkal a régi árakon a szerződéseket megkötni. Nyugodtságot, okosságot ajánlunk az aratómunká­soknak. A biztos munka már magában többet ér, mint a bizonytalanság gyötrelmei. Apja fia. Tanító: Ha egy méter szövet 1 frt 75 kr és te eladsz 18 métert 2 frt 25 krajcárjával, mennyi lesz a nyereséged ? Dolfika : Othul fügh, hugy mérekh I Középtermés. — Jelentés a vetések állásáról. — A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudó­sítóktól május 27-ig beérkezett jelentések alapján az alábbi jelentést teszi közzé: A legutóbbi néhány száraz naptól eltekintve, május hó második felében majdnem minden nap országos esőzések voltak, melyek az ország egyes részein zivataroktól kisért fethőszakadásszerü zápor­esők alakjában a patakok és folyók vizét annyira megduzzasztották, hogy főleg a hegyes vidékek völ­gyeit kisebb-nagyobb mértékben elárasztották. Az esőzések nyomán járó áradások helyenkint lényeges károkat okoztak. így a Temes folyó tölté­sének Csebza mellett történt átszakadása folytán mintegy 50.000 kát. hold gazdasági terület került viz alá, a Béga, Maros, Berettyó, Szamos, Olt, Túr és számos hegyi patak töltés által nem védett völ­gyeiben pedig mintegy 150.000 kát. hold területet öntött el az áradás. Ezenkívül a Duna és Tisza, valamint mellékfolyóinak hullámteréből szintén mintegy 100.000 kát. hold legelő és részben rét került viz alá. Ezen áradások nagy része gyorsan lefutott, úgy hogy kisebb mérvű eliszaposodásnál egyéb kárt nem okozott, az elöntött terület kisebb része azon­ban még mindig viz alatt áll. A bőséges esőzés és az utóbbi hetekben eny­hébbre fordult, bár még mindig nem elég meleg időjárás hatása alatt minden termék dúsan, sőt helyenként tulbuján fejlődik. Áll ez különösen a kalászosokra nézve, a me­lyeket további csapadékos időjárás esetén a meg­dőléstől féltenek a gazdák. A laposabb vizállásos helyeken már most is látni megdőlt vetést, a mely főként azért ad aggodalomra okot, mert több he­lyen a levélrozsda is föllépett és a mostani időjárás nemcsak a vetés erőteljesebb fejlődésének, hanem a rozsda terjedésének is kedvez. Mindazáltal megállapítható, hogy a kalászosok az utóbbi két hét alatt ismét javultak, úgy hogy az ország terméskilátása általában elég jónak mondható. Ezt bizonyítják a négy főkalászos ez idő szerinti állását minősítő számadatok. Ezek szerint a búza 53 vármegyében jó, 10 vármegyében közepes és jóközepes; a rozs 36 vár­megyében jó, 27 vármegyében közepes és jóköze­pes; az árpa 40 vármegyében jó, 21 vármegyében közepes és jóközepes, két vármegyében gyenge közepes; a zab 22 vármegyében jó, 38 vármegyé­ben közepes és jóközepes és 3 vármegyében gyenge, vagy gyenge közepes. Ezen számadatok szerint tehát ez idő szerint legjobban áll a búza és leggyengébben a zab. * Sok a hernyó! A dunántúli, de más várme­gyékben is panaszkodnak, hogy sok a hernyó s veszedelemmel fenyegeti és pusztítja azt a kevés gyümölcsöt is, amit a fagy és dér meghagyott. Álta­lános a panasz és elkeseredés, hogy a helyi ható-

Next

/
Oldalképek
Tartalom