Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-19 / 20. szám
6 MAGYAR FÖLDMIYELÖ B ISMERETEK TÁRA. B A kazlak köbtartalmának kiszámítása. «.— A leendő gazdák Is kiszámíthatják. — A gazdaságban gyakran előfordul, hogy tudnunk kell, hány métermázsa szénánk, szalmánk vagy egyéb szálas terményünk van. Ámde egész kazlakat lemázsálni bajos, de nem is szükséges. Elegendő azt tudnunk, hogy a kérdéses kazal hány köbméter és ha azt is tudjuk, hogy egy köbméter mennyit nyom, kiszámíthatjuk az egész súlyát. Mondjuk például hogy egy kazal szénáról van szó. Ha a kazal ház formájú, lemérjük a kazal hosz- szát, szélességét és magasságát. A hosszát szorozzuk a szélességei, ami kijön a magassággal és a végeredményből levonjuk az egésznek negyedét. Ha például a kazal hossza 10 m, szélessége 5 magassága 6 m. Lesz az egész köbtartalma: 10 X 5 X 6 = 300, ebből levonva a 300 negyedét (300 — 75), lesz az egész kazal 225 köbméter. Ha minden köbméterre egy métermázsa szénát számítunk, van a kazalban 225 mm széna. Ha friss rakás, csak 80—90 kiló széna van egy köbméterben; ha régi, ülepedett rakás 110 — 120 kiló. őszi szalmából 60 - 90 kiló, tavaszi szalmából 50—80 kiló, lőrékből 30 — 45 kiló, here, lucerna, baltacímből 80 — 100 kiló; zabosbükköny szénából 80—105, moharból 70—90 kiló fér el egy köbméterben. Mentői régibb rakás, vagyis mentői ülepedet- tebb a kazal, annál súlyosabb. A törek, vagyis a kazal alja mindig súlyosabb, mint a haj azat. Azt is kiszámíthatjuk ilyenformán, hogy egy asztagban hány kereszt gabona van Csak azt kell tudnunk, hogy az apróbb kévékből 15, a nagyob- bakból 13 fér el egy köbméterben. Ha a kévék középszerűek, 14 fér el egy köbméterben. Ha 14 kévés kereszteket számítunk, ebben az esetben éppen minden kereszt egy köbméter. Ha a kazal vagy aszlag csapott aljú, vagyis a fenék hossza kisebb, mint felül a hájazatnál, a kazal hosszának a középszerest vesszük. Az oldalfal hosz- szát nem az alapról (a földön) mérjük, hanem fél magasságban. ^ A boglyák vagyis a gömbölyű formájú rakások köbtartalmának kiszámítása már körülményesebb. Ha a boglya cukorsüveg (kúp) formájú, köbtartalma: a köralaku alap átmérőjének felét vagy is sugarát szorozzuk önmagával, ezt szorozzuk a boglya magasságával ezt 314 tizedesszámmal s az egészet elosztjuk 3-al. Ha a boglyának malomkő formájú (henger) alja van, külön számítjuk ki ennek a köbtartalmát és külön a süvegformáju hajazatét és a kettőt összeadjuk. A hengerforma köbtartalma: a sugár szorozva önmagával, szorozva a faimagasságai, szorozva 314-al. Ha a kazal csapott aljú (fordított csonka kúp), a sugarat nem a föld színén mérjük, hanem a fal közepén. István gazda. Akit a világ* körül kergettek. Amerikai titkosrendőrök a Niger-gőzösön elfogták Pitt newyorki szélhámost, aki egy ér előtt 500.000 dollár erejéig megkárosított egy bankot hamisított utalvány segélyével. A bank felfogadott két titkosrendőrt s azóta tart a hajsza Pitt után. — A szélhámos Newyorkból Londonba menekült, ott akadtak nyomára az amerikai titkosrendőrök, de már akkor a szélhámos kereket oldott. Követték Ausztráliába, onnan Spanyolországban, Marokkóba, végül Egyiptomba ismét sarkába jutottak. Az egyiptomi angol rendőrség fölismerte Pittet a körözőlevél alapján, de a szélhámos még idejekorán tovább menekült. A Niger hajóra szállott, a mely Konstantiná- polyba ment s véletlen adta kézre a szélhámost. A Dardanellák ugyanis el voltak zárva és a Niger-gőzhajó három napig vesztegelt a Bosporus torkolata előtt a nyilt tengeren, mikor pedig hiába várta, hogy szabad lesz az ut — Nápoly felé indult. Ez az időveszteség tette, hogy a két amerikai titkosrendőr utólérte a Niger-gőzöst s Pittet lefülelték. A szélhámost olasz kikötőben amerikai hajóra vitték s visszaszállították Newyorkba. A fák védelmét folyton folyvást hangoztatjuk. Iskolákban, könyvekben, újságokban minduntalan olvashatják a falusiak éppen úgy, mint a városiak, felnőtteket és gyermekeket meggyőzni akarunk arról, hogy mily barbárság az az kegyetlenség, emberiellen, de esztelen dolog is a fákat pusztítani, irtani és megrongálni. Bizony, arcpirulva Írjuk le, mindezzel a tanítással, kérelemmel, sőt fenyegetéssel édes keveset érünk el. Az országutak mentén alig marad épen egykét fa a barbár, kegyetlen kezektől, ügy látszik, hogy ez a szomorú pusztitási hajlam egyik öreg oka, hogy még ma sem sikerül Magyarországon az országiaknak fával való beszegélyezése. ügy van bizony, hogy itt nálunk még ma sem értük el a művelődésnek azt a fokát, mely a közbirtokot, a közhasznú dolgokat csak úgy tudja megbecsülni, mint a magánbirtokot és érdeket. Gyermekek, kocsisok és sokszor mások is szekerekkel, ostorral, kezekkel mennek neki a fáknak. És irgalom nélkül kárt tesznek bennük. De igy van ez a köztereken. A városokban. A falvakban, az utcákon. Még a fiatalos erdőkben is A ki a virágot szereti rossz ember nem lehet. De a ki a fákat pusztítja, tördeli, tépi az valóban érzéketlen, műveletlen, rossz ember. Annak bánásmódja hasonló az emberekkel szemben is. ügy látszik jobb lelkűiéire, nemesebb érzésre van szükségük gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, hogy fáinkat békében hagyják, megvédelmezhessük. Sőt ápolhassuk. Ebben a tekintetben a családok, a gondos és tisztes tűzhelyek legtöbbet tehetnek. Az iskolában való oktatás, a törvény tilalma nem sokat ér, ha a családban nem lát jó példát a gyermek, a szolga. És különösen gondos figyelemmel és utánjárással nincsenek rajta a szülők, hogy a fák védve legyenek. Mester. Megmagyarázta. Utazó: Ugyan atyafi, miért szól maguknál a harang olyan sokszor ? Atyafi: Mert a harangozó sokszor ráncigálja.
