Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-21 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 földmives, gazda, gazdasági munkás, vagy gazdasági cseléd, hogy jó volna a gondtalan, vagy legalább könnyebben viselhető aggkorról is gondoskodni, min­denkor beléphet. Nyugdijat csak az kaphat az uj törvény értel­mében, aki legaláb tiz évig volt a segélypénztár tagja. Ez különben minden más állásnál igy van; tiz évnél hamarabb sehol sem lehet nyugdijat sze­rezni. A teljes nyugdíjhoz, évi 240 koronához, annak van joga, aki 40 évig volt tag és hogy ha a 65-ik születésnapját elérte, akkor kijár neki ez a teljes összeg, még ha kifogástalan is az egészsége. Ez kü­lönben nagyon emberséges intézkedése a törvény­nek. Ha valaki csak 30 évig volt befizető tag, csak 180 koronát, ha 20 évig, akkor csak 120, s ha 10 évig, akkor csak 60 koronát kap élte fogytáig. Más nyugdíj intézetnél is úgy van, hogy aki tovább szol­gált, tovább volt be fizető tag. az nagyobb nyugdijat is húz. Amikor a segélypénztári tag meghal, családja még egyszer egy egész évi nyugdijat kap egy összegben. Ha 10 évi tagsági időn belül hal meg, családja a befizetett tagsági dijak felét kapja segélyül. Ha maradt a tag után serdületlen (14 éven aluli) árva, akkor két évi tagság után is kap a család le­galább 100 korona segélyt. A segélypénztár tagja egyben baleset elleni biztosítást is élvez külön ráfizetés nélkül. Ha bal­eset éri, ingyen gyógyítják és ha a baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen, munkaképtelen­sége idejére, legfeljebb 70 napon át minden napra 1 korona segélyt kap. Aki 70 napon túl sem épül fel, ha teljesen nyomorék maradt, évenkint 240 ko­rona nyugdijat kap. Ha tud valamit dolgozni, akkor aránylagosan kevesebbet. Aki a baleset miatt meg­hal, annak családja kap 400 korona segélyt, de ha kettőnél több 14 éven aluli árvája maradt, a segély a harmadik árvától kezdve 100 koronájával számítva 800 koronáig emelkedik. Mindezekért a beiratáskor egyszer 1 koronát, azontúl pedig tagsági díjban évenkint 10 koronát kell fizetni. Ez igazán oly csekély összeg, hogy azt minden jóravaló magyar földmives úgyszólván a korcsmától elvont filléreitől is félreteheti. És a be­fizető még üzleti szempontból is előnyös kötést csi­nál. Mondjuk valaki belép 25 éves korában. 40 évig fizet évi 10 koronát azaz összes 400 koronát. Átlag számítsunk csak 10 évet, ameddig élvezheti a nyug­dijat; (de némelyik ember 20—25 évig is húzhatja majd a nyugdijat!) Tiz év alatt az ő négyszáz ko­ronájáért kap a pénztártól 2400 koronát s ha tiz év múlva meghal, családja még kap egy évi összeget 240 koronát, összesen 2640 koronát. Ha kevesebb ideig volt tag, kevesebbet kap de kevesebbet is fizet be. Épen azért azt diktálja a józan előrelátás, hogy használja föl minden ember a törvény által nyújtotta önsegélyezésre az alkalmat s az öreg kor­ban oly igen jóleső nyugdijat mennél előbb igye­kezzék biztosítani magának. Aki pedig eddig vala­mely más pénztárnak vöt a tagja, jelentkezzék a községi elüljáróságnál, olt ingyen kicserélik tagsági könyvét és megfelelően be is számítják eddigi tagságát. Keressük a vértetüt! A gyümölcsfáinkat fenye­gető vértelű úgy ismerhető fel legkönnyebben, hogy a megtámadott fa ágairól fehér vattaszerü cafatok lógnak le, melyeket ha eltávolítunk és a helyét megdörzsöljük, ujjunk olyan lesz mintha vörös tin­tába mártottuk volna. A vértetű pusztítása gyümölcs­fáinknál a szőlő filloxera veszedelmével vetekedik. Azért ne vegye senki tréfára a dolgot, s ha véríetüre akad, jelentse azt rögtön a községi elöljáróságnak, hogy az irtást hivatalosan végezzék. * Kisgazdaképző tanfolyamok. A kisgazdaképző tanfolyam célja a vidék kisebb birtokossainak tulaj- donassait vagy bérlőit az ilyen birtokok okszerű kezelésére tanítani. A tanfolyamra tehát csakis kis­birtokosoknak, kisbirtokok bérlőinek, vagy bérlő­szövetkezetek tagjainak fiait veszik fel. Kisgazda­képző tanfolyamokat most a kecskeméti, jászberényi és a nagykállói földmivesiskoláknál tartanak és f. évi október 1-től már az adai, békéscsabai, hód­mezővásárhelyi, nagyszentmiklósi és karcagi föld­mivesiskoláknál is tartanak ilyen tanfolyamokat. A tanfolyam minden év október 1-től a következő év március hó 31-ig tart. Felvételért az illető iskola igazgatóságához címzett kérvényben kell folya­modni. A kérvényhez csatolni kell: a) iskolai bizonyítványt, mely az Írni, olvasni s a négy alapművelettel való számolni tudást igazolja. b) születési bizonyítványt, mely a 17. évet be­töltött életkort igazolja; c) községi és erkölcsi bizonyítványt, mely fo­lyamodó szüleinek foglalkozását és vagyoni állapo­tát tünteti ki; d) orvosi bizonyítványt arról, hogy folyamodó erős, egészséges, munkabíró testalkatú, ragályos be­tegségben és szervi hibában nem szenved s hogy himlő ellen újra oltalott. A kérvényeket legkésőbb aug. hó 31-ig az igaz­gatónak kell személyesen átadni. A felvett tanulók az iskolában laknak, hol teljesen ingyenes oktatás­ban és ellátásban részesülnek; csak azon könyvek beszerzésére kell a tényleges jelentkezéskor 10 ko­ronát az iskola pénztárába befizetni, melyek a tanu­lást megkönyitik; e könyveket a tanulók a tanfo­lyam befejezése után hazavihetik s azokat otthon is bármikor használhatják. Bejárók csak kivételes ese­tekben vétetnek fel. * Jó burgonyavetőgumó közvetítés. — Az ország­ban sok helyen fellépett és elhatalmasodott bur­gonyabetegségek, különösen a levélsodrósodás el­kerülhetetlenné tette a külföldi vetőgumóbehoza­talt. Tekintettel arra, hogy külföldi beszerzés úgy­szólván elháríthatatlan nehézségekben ütközik, a földművelésügyi kormány a gazdák által előjegyzett mennyiséget szakközegei közreműködésével Német országban szerezte be. Megbízottai most teljesitik a rendelt mennyiség átvételét, a szállítás lebonyolítása azonban az ottani késői fagyok és esőzések miatt még nem nyerhetett befejezést. Tanácsadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom