Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-21 / 16. szám

XV. évfolyam. Szatmár, 1912 április 21. 16-ik szám.

Megjelenik minden vasárnapSzerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám.

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS :

BODNÁR GÁSPÁR

Előfizetési árak:

Egész évre . . .

Fél évre ....

. . . 2 .

Negyed évre . .

. . . 1

mire jó — a mozi ?

— Kivándorlásra csábító mozgóképek. —

A mi újságunk tizenötödik esztendeje, hogy nemcsak hirdeti, de bizonyította is és bizonyítja minden egyes alkalmatossággal, hogy a kivándorlók óriási többségét mesterséges módon küldik a tengeren túlra.

Még a hivatalos bizalomra is méltatlan és most már néhai Hajóirodákról is kimutattuk, hogy azok törvénnyel megpecsételt kivándorlási masinák. És hogy e masinák nemcsak egyeseket kövéritenek, de emberhajcsárokat termelnek, a kik aztán gondoskodnak arról, hogy ezeknek a hajózási iro- j dáknak dolguk legyen.

Az óceánon járó hajótársaságok pedig nemcsak a társadalom, a városok, a szenvedélyek hajótöröttéit szedik fel, de hajótörötteket csinálnak a mi édes hazánk száraz földjén élő és dolgozó békés emberekből, munkásokból is. És viszik azokat is, a kiknek soha eszük ágában sem volt és nincs, hogy Magyarországon már nem lehet megélni.

Azzal tehát tisztában voltunk, hogy mesterséges eszközökkel, csábitó lépvesszőkkel állunk szemben. Hanem azt még sem hittük, hogy ez a mesterség művészetté fejlődjék. Nem csak kóklerek, de magukat doktorokká, egyetemi tanárokká és tudományos férfiakká csinált svindlerek — tudományos szempontokból és a nép ismereteinek gyarapítása cége alatt — szívják vipera módra a magyar nemzet életerejét és vérét.

Pedig megtörtént!

Egy pincérből, ügynökből, a világrendőrei- I

tői ki és bepotozolt svindlerből amerikai doktorrá és egyetemi tanárrá vedlett Bolgár- Lessing-Schlesinger nevű és változatú ur, hivatalos engedelemmel „mozi“-t rögtönzött a fővárosban, a régi képviselőházban. És a mozgófényképek varázsával, művészetével kezdette nemcsak álomban, déli bábok futása nyomán bemutatni, hogy ott Amerikában mennyi és mily bőséges a szűz föld. Hogy ott az oregoni földeken nyakig-fejig gázolnak az emberek az aranykalászok tengerében és még gázolhat ezer és ezer magyar.

Ezekkel a tüneményes képekkel aztán végig akarta járni az országot — Kárpátoktól — Adriáig. Hirdetni és meggyőzni az embereket, hogy ha üstökön akarják kapni a boldogságot, hát —.csak hajórai Ki, el a tengeren túlra. Az oregoni földekre.

Szerencse, hogy a tudós urat leleplezték. Nyakon csíplek. Elég későn, elég szégyenletes körültekintés nélküliség után. De nyakon csípték, mert már különben kereste a bécsi rendőrség is a jó madarat. Itt is baja akadt csalásért és más apróságokért.

A vizsgálat meg kiderítette és elfogta a neki, címére érkező pénzeket, melyekből világos, hogy közönséges, illetőleg művészi emberhajcsár, csaló, a ki a hajóstársaságoknak és konzorciomoknak hajtja a magyar népet. Hogy ennek a munkás, itthon is boldogulni tudó népnek kényeiből és véréből hizlalja a hajótársaságokat és lelketlen kupec- ségével ezreket és ezreket a kétségbeesés karjaiba ragadjon.

Hát igazán, mire is lesz még jó — az a mozi. Ez a brekegő kis ördög. A mely