Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-05-28 / 21. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 DB TANÁCSADÓ. D B eb sas ras Kihágást követ el és 100 koronáig büntet­hető az az .anyaállat-tulajdonos, aki másnak tenyész- igazolvánnyal el nem látott apaállatját tenyésztésre használja; és ugyan csak kihágást követ el az apa­állat-tulajdonos is, aki tenyészigazolvánnyal el nem látott apaállatot szaporítás céljaira átengedi. A vakond tulajdonképpen hasznos állat, mert csakis a tőidben tanyázó kártékony férgeket, álcákot, bábokat irtja. Amint e.zeket keresi, túrja össze­vissza a földet. Magát a vakondot nem is szokás irtani, csupán túrásait kell a réten, vagy legelőn elegyengetni. Ha azonban valahol nagyon elszapo­rodik a vakond, járataiba helyezett petroleum-kóccal elűzhető. Kertekből, ahol minden hasznos volta mellett is káros lehet, igy szokták a vakondot ki­zavarni. A járványos száj- és körömfájás gyógyí­tása. Egy vidéki bérgazdaságban, hol az állomány 60 fejőstehénből és 60 jármosökörből áll, dacára az óvóintézkedéseknek, kiütött a száj- és körömfájás. Az állatok gyógyításához láttak. A gyógyszer a spiritusz (szesz) volt. Az állatok derekát spirituszszal bekenték. A paták közé spirituszszal megitatott kócot húztak s ezt még háromszor le is öntötték. Az állatok szájába naponta háromszor 4%-os pálin­kát öntöttek. 2—3 nap múlva az állatok teljesen ki­gyógyultak, jó étvágygyal ettek, a tejelés csak na­gyon keveset apadt. Állat nem pusztult el. Most van a borjazás s a borjuk mind életképes, szép állatok. A tőgyeket langyos vízzel mosták és vazelinnel kenték. A baj ily gyors lefolyása csakis a gyógy­kezelésnek köszönhető, mert a szomszédoknál, ahol a vész épp oly mértékben lépett fel, mint ott, a teljes gyógyulás 10—20 napig is eltartott. A gyümölcsfák hernyózása. Alig hogy tavasszal a gyümölcsfák felöltik virágos díszruhá­jukat, a hernyók már meg is kezdik romboló mű­ködésüket. Nem felesleges tehát az e pusztítás ellen való működésnek módozatait minél gyakrabban emlékezetébe hozni a gyümülcstenyésztőknek. Ezek pedig a következők: Szorgalmas összegyűjtése és megsemmisítése az ágak hegyein mutatkozó hernyó­fészkeknek, gyürüalakulag az ágakra lerakott tojá­soknak, a fákon maradt száraz leveleknek, melyek szintén tenyészhelyei többféle hernyófajoknak. A hernyófészkek és tojások után való szorgalmas kutatással nem szabad csupán gyümölcsfákra szo­rítkozni, hanem ki kell azt terjeszteni a kert körül ápolt eleven sövényre és díszfákra is. A hibásan ütő óra. Megkésett a férjem uram, nem a hivatalban, hanem a vendégfogadóban és éjfél után ment haza. Mikor belé­pett a lakásába, mérgesen rárivalt a felesége: — Hát most kell haza jönni“? Ezt Ígérted? — Bocsáss meg, — kérlelte a férje, — hiszen még csak tíz óra van. — Az ám, tiz óra, éppen most verte el az egyet! — De kérlek szépen, az egy mellé a nullát csak nem ütheti ki. ISMEEETEK-TÁRA. B BH Bl Ahol a leány a kérő. Általában az a szokás az egész világon, hogy a férfi kéri meg a választottja kezét. De némely helyen mégis eltérnek tőle s a leány adja tudtára a kiszemeltjének, hogy bizony hajlandó volna férjéül fogadni. Morvaországban a cigányoknál soha sem merne udvarolni a férfi a lánynak, ha nem kapna tőle bátorítást. Ott a cigányleány kalácsot süt, amelybe pénzdarabot dagaszt. Ezt a kalácsot éjjel elhelyezi a kiválasztott kunyhója előtt. A le­gény, ha a fiatal leány hívását elfogadja, megeszi a kalácsot, ha nem, ott hagyja. De ha egyszer el­fogyasztotta a nászkalácsot, akkor testestől-lelkestől a leányé lett s jaj neki, ha hűtlenségen érik. A ha­gyomány szerint különös módon büntetik az ilyen hűtlenséget. Először felszólítják a feledékeny sze­retőt, hogy térjen vissza menyasszonyához. Ha ellen­kezik, a lábába és karjába golyót repítenek. A mi cigányaink azt is megengedik a megcsalt lánynak, hogy jelen legyen a büntetés végrehajtásánál. Bíró­sághoz e miatt sohasem mennek, s ezért van, hogy erről a kegyetlen szokásról alig tudunk valamit. Montenegróban a fiatal leány, mihelyt megvarrta kelengyéjét, az ablakba állítja a szerelem lámpáját. Kis tükör segítségével, amelyet fényirányitónak hasz­nál, arra a legényre veti a lámpa fényét, akit férjéül kíván. Az andaluziai szépek meg szivük választott­jának fél citromot küldenek. Ha a férfi megeszi a citromot, beleegyezik a házasságba, ha nem, a fiatal leány vissza kapja a fél citromot, amellyel azután addig próbál szerencsét, mig az igazira rá nem akadt. Spanyolország déli részén a parasztleány a bajszalagját küldi el a legénynek; ha a legény a következő vasárnap ezzel a szallaggal a kalapján jelenik meg a bikaviadalon, akkor a frigy meg van kötve. Különös az a szokás, amely Mexikó ben- szülöttei között terjedt el. Mikor a fiatal leány tizen­ötödik életévét befejezte, körülnéz a legények sorá­ban s kiszemeli a neki valót. Választása után leg­főbb törekvése, hogy a fiatal ember figyelmét fel- költse. S hogy ezt elérje, táncol előtte, de tánc köz­ben hátat fordít neki. Tánc után a földre teríti széles köpenyegét, letelepedik rá s mélabús nótába kezd. Ha a legény nem akarja a közeledést elég gyorsan észrevenni, apró kavicsokkal megdobálja a leány. Ha a legény a kavicsokat visszadobja, rendben van minden. A fiatal leány felemelkedik helyéről, odanyujtja kezét a férfinak. Ettől a perc­től fogva nyilvánosan el vannak egymásnak jegyezve. A világ legkövérebb embere. Mint Berlin­ből jelentik komlyan, a világ legkövérebb embere egy ottani panoptikumban látható. Az illető, aki Magde­burg vidékérél való, teherszállító vasúti kocsiban érkezett Berlinbe, mert a rendes személyszállító vasúti kocsiba nem fért be. A vasúti állomásról a panoptikumig egy butorszállitó kocsiban ment, amelyre külön létra segítségével szállt fel. A világ legkövérebb embere, aki Colossrs néven szerepel, 1.87 méter magas, 27 éves és 302 kilogrammot nyom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom