Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-03-12 / 10. szám
MAGYAR EÖLDMIVELO 6 A pestis Európában. Odesszából Írják, hogy az egész városban óriási a megdöbbenés, mert kétségtelenül megállapították, hogy oda is behurcolták már a félelmetes fekete halált. Szombat éjjel pestisben meghalt két utas, aki Ázsiából jött egy gőzösön. A kikötő hatósága sürgősen megtette a legszigorúbb intézkedéseket, a kikötőt lezáratta és az összes hajókat tíznapos vesztegzár alá vétette. A lakosság körében óriási a rémület. Attól tartanak, hogy a szörnyű járványt nem kerülheti el a város. Az orosz parasztság ünnepe. Oroszországban megünnepelték a jobbágyok felszabadításának félszázados évfordulóját. A szabaditó cár, II. Sándor emlékezetének volt szentelve az ünnep és a jobbágyok utódai, a kik most a dumában ülnek, hogy törvényt hozzanak és beleszóljanak az ország sorsának irányításába, ott voltak a szabaditó cár utódjánál vendégségben. Az egész országban emlékfüzeteket terjesztettek, a parasztok adakozásából állított szobrokat lepleztek le, hálaadó istentiszteletet tartottak és mindenütt hirdették a szeretetet az uralkodó iránt. ÉrdekeB fogadás. Egy bácskai hentes fogadott, hogy 6 és még valaki egy fél óra alatt egy véka burgonyát meg fog enni és fogadását meg is nyerte. Az a még valaki ugyanis egy disznó volt. ■ H H AZIASSZONY. B B Tojások eltevése. Tavasszal meg nyáron legtöbbet tojnak a tyúkok. ilyenkor legolcsóbbak a tojások, mert van bőven. Ámde télen nincs tojás, olyankor nem jut a piacra. A tavaszi és nyári tojásokat tehát el kell tenni télire. Többféle mód van használatban, például zsírba ágyazzák a tojásokat. Ez drága eljárás, meg az a baj, hogy a zsir megavasodik s ennek az izét átveszi a kényes természetű tojás is. Mások gabona, hamu, só, korpa közé tették, de ennek az eljárásnak az a nagy hátránya, hogy az anyag, amibe a tojásokat tesszük, nagyon száraz és elvonja a tojásoktól a nedvességet. A tojás túlságosan beapad, levegő mégis csak férhet hozzá a szemcsék között, behatol a tojáshéj likacsain és úgy a fehérje, mind a sárgája elkezd lassanként bomlani, rothadni, mig végre hasznavehetetlen lesz a tojás. Ismét mások mésztejbe teszik el a tojásokat. Ez nem lenne rossz eljárás, csak az a baj, hogy a messzes viz behatol a tojás likacsain s megrontja az izét, mészízű lesz a tojás, úgy hogy éppen csak főzési célokra lehet a tojásokat használni. A kereskedelem meg is különbözteti ezeket a többiektől és »meszes tojás«-oknak nevezi. Azt tudja mindenki, hogy a tojást jó állapotban csak hideg helyen lehet eltenni, mert a rothadás, a bomlás ilyen helyen nem áll be. Ezért nagyban a kereskedők hütőházakban tartják el a tojásokat. Kicsinyben ezt persze csak jégveremben, jégszekrényben lehetne utáuozni, de ez igen körülményes volna. Kicsinyben legjobb a vizüveggel való eltevése a tojásokra, mely abban áll, hogy a friss tojásokat naponta összeszedjük, lemossuk és olyan sürü anjrag- ban elraktározzuk, amelynek se ize, se szaga nincs, amiből tehát sem hatolhat be a tojáshéjon s amely levegőt egyáltalában nem enged a tojáshoz. Ilyen anyag a vizüveg, amely minden drogériában és patikában kapható. Ára literenkint 120—150 korona s egy literből lehet tiz liter keveréket készíteni. A vizet felforxaljuk és azután lehűtjük, hogy teljesen tiszta legyen. Azután valamely tiszta edénybe, de legjobb a kőkorsóba, vagy ha nagyobb mennyiséget akarnónk eltenni, akkor hordókban a keveréket megcsináljuk. Jól megjegyzendő, hogy a hordókat két háromszor ki kell forrázni, hogy feltétlenül tiszták legyenek. Azután minden edényben külön-külön megcsi- ixáljuk a keveréket, nehogy az átöntésnél egyikmásik edénybe higabb folyadék kerüljön. Az arány a következő: kilenc rész viz és egy rész vizüveg jól összekavarva egyöntetű folyadékká. A tojásokat azután ebbe helyezzük és vigyázzunk arra, hogy ne legyen egy törött sem köztük. Evégből a tojásokat gyengén összeütjük, ha finom csengést hallunk, ép a tojás, ha nem, akkor tegyük félre, mert valami baja van. Ezeket az edényeket azután pincében vagy olyan helyen tesszük el, hol egyenletes a meleg, pince vagy jó hűvös kamra a legjobb. Deszkákkal befedjük s más dolgunk nincs velük tovább, mint időnként vizet utána tölteni, hogy a párolgást pótoljuk. A tojások igy háiom-négy évig is eltarthatok. Használat előtt a vizüveget lemossuk s látni fogjuk, hogy nem különbözik az ize a friss tojástól, csak két-három év el- j múltával le?z a fehérje rózsaszínű, de ize ekkor sem változik és épugy megolvad mint a fi’iss fehérje. A megfagyott gyümölcsöt hasztalan engeszteljük fel, nem lesz az már jó, hanem befőttet igenis majdnem olyan jót lehet belőle csinálni, mintha meg se fagyott volna. E célra a fagyott gyümölcsöt anélkül, hogy előbb felengeszteltük volna, megfőzzük s azután ugv bánunk el vele, mint a befőttek készítésénél szokás. Olajpecsétes posztó. Az olaj- vagy festékpecséteket legcélszerűbben úgy tisztítjuk ki sötét posztó ruhákból, hogy a ruhát asztalra, vagy deszkára kiterítjük és a pecsét helyét tisztított terpen- tinszesszel (nem olajjal) megnedvesitjük, aztán itatós papirossal többször ledörzsöljük a foltot. A levegőn szárítjuk a tisztított a ruhát, hol az erős szag is elpárolog és jól megkeféljük szőrmentén. Tejmelegités. Ha a tejet közvetlen a tűz fölött melegítik meg, legbecsesebb tulajdonságait elveszti, azért kell a tejet tartalmazó edényt forró vízben megmelegiteni. A Lecithin az az értékes anyag, mely oly fontos a gyermektáplálásnál; ebből 28 százalék vész el, ha közvetlen a tűzhelyen melegítik meg, de csak 12 százalék párolog el, ha vízgőzben történik a melegítés. Csak munka és szorgalom szerez kényelmet, jólétet és közbecsülést. « Szorgalmas gazdánál nincs rest cseléd; a tunya vagy megjavul, vagy megszökik.
