Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-01-08 / 1. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ B GAZDÁK VILÁGA. D Az istálók téli szellőztetésének fortélya. Gyakran halljuk a gazdát panaszkodni, hogy istállóját télen át nem tudja kellőleg szellőztetni. Ennek oka rendszerint abban rejlik, hogy a szellőztetés céljából vágott ablakok az istállónak egy és ugyanazon a falán vannak alkalmazva s nem úgy, hogy az oldal- vagy átellenes falon is legyen nyílás. Az istálló azonban gyakran jobbról-balról tűzfallal van a szomszédos épületektől elválasztva, hátsó falával pedig a szomszédos házhoz támaszkodik, úgy hogy ablaknyilást rajta csak az előrészen vághatunk. Ilyenkor csakis szellőztető kéménnyel segíthetünk a bajon, a melyet lehetőleg a bejáró ajtóval szemben, a hátsó fal közelében alkalmazunk s amely rendszerint egész éven át kitünően működik és csak igen hideg téli napokon tagadja meg némely istállóban a szolgálatot, holott épen ilyenkor legfülledtebb az istálló levegője. Ennek oka nagyon egyszerű, ugyanis ilyen helyen a szellőztető kémény hideg, üres padláson vezet keresztül s rendszerint túlságos magasan nyúlik ki a tető fölött. A hideg padláson keresztülvezető és a tető fölé nyúló kéményrészben ugyanis, kivált ha a kémény fala csak vékony deszkából vagy vaslemezből készült, a beletóduló és fölfelé törekvő meleg levegő hamarosan lehűl és úgy megül a kéményben, hogy onnan erőszakkal kell eltávo- litanunk. Ügyelnünk kell tehát mindenféle szellőztető kéménynél arra, hogy ne legyen sokkal magasabb a tetőnél s legalább is tömör deszkából készüljön, vagy pedig védjük egyébként a padláson keresztül- huzódó részt a hideg ellen és pedig legalkalmasabban úgy, hogy télre szalmába burkoljuk, mint a kutat, vagy pedig szénát, szalmát halmozunk föl mellette a padláson. Megfelel a célnak az is, ha a szellőztető kémény alsó nyílására kis szélkereket alkalmazunk s ha a kéményben a légáramlat télen megáll, akkor a kereket mesterségesen megforgatjuk és megindítjuk vele a légáramlatot. Lovak itatása. A lovakat rendszerint háromszor napjában itatják Némelyek etetés előtt, mások etetés után vagy közben itatnak. A vélelem az, hogy mindegyik eljárás megfelelő, ha már azt a ló megszokta. Az etetés előtt vagy közben való itatás nem ajánlatos, mert az emésztést megnehezíti. Egy ismert folyóirat leghelyesebbnek tartja, ha a lovak a száraz takarmány vagy szecska után és a zabadagolás előtt kapnak vizet és utólag másodszor is egy keveset. Nehezen emészthető abrakfélék, pl. hüvelyes vete- mények etetése esetében az itatás körül nagy elővigyázat szükséges, mert az említett anyagok gyakran veszélyessé válható felfúvódást idéznek elő. A mondott tápszerek etetésénél ajánlatos az etetés előtt való itatás, etetés után pedig legalább 2 óráig ne itassunk. Trágyakezelés. Hogy a trágya felbomlásának folyamata szabályozható legyen, nem szabad azt egy méternél magasabbra rakni. Ha magasabb a rakás, a felbomlás folyamata túlságos gyors. Hasonló módon, ha a trágyának állatokkal való tapostatása valamint a trágyának naponként való bőséges öntözése trágyalével. Az ekként való kezelés a felbomlást a szükséges mértékre korlátozza. E folyamattal egyidejűleg képződő illó nitrogént alkalmas anyaggal le kell kötni. E célra legalkalmasabb a gipsz vagy a szuperfoszfatok, melyek azonkívül a rothadást is késleltetik. Hasonló hatása van a kainitnak is. Ebből a trágyakonzerváló szerből minden nagymarha után mintegy fél kg. kell naponként. A trágyakonzerválásra már az almozásnál kell figyelemmel lenni. Az elegendő minnyiségü jó alom fel fogja a folyékony exkrementumokat és ezzel szabályozza a felbomlás folyamatát. A szalmát felszívó képesség tekintetében felülmúlja a turfa, amelynek az a képessége is megvan, hogy az illó anyagokat leköti. ■ Q HÁZIASSZONY, db Párolt káposzta borral. A káposzta külső leveleit és bordáit kiszedve finomra gyaluljuk és megsózzuk, aztán egy fejre 7 deka zsirt számítva, abban kevés hagymát és egy evőkanálnyi cukrot barnára pirítunk, beletesszük a káposztát, fél pohár ecetet és ugyanannyi fehér bort öntünk rá és puhára párolyuk, közben megforgatva. Ha a leve elfogy, kevés huslevet öntünk rá, tiz perccel a tálalás előtt kis lisztet hintünk rá és azzal is párolyuk. Angol mustár hurkaféléhez. Tiz deka finom angol mustárliszthez 8 deka porcukrot veszünk és annyi borecetet töltünk hozzá, hogy sürü pép legyen. Ezüst kanállal negyedóráig kevergetjük és ha nagyon sürü, mégfelhigitjuk egy-egy kanál ecettel. Bekötve, üvegekben évekig eláll. Lehet hozzá tárkonyos ecetet is venni. A tüzdelésről A szalonnával való tüzdelés (spékelés) célja főleg arra irányul, hogy a hús ezáltal puhább és levesebb legyen. A szép, egyenletes tüzdeléshez Ízlés és türelem kell, de szép is a rendesen tűzdelt pecsenye és baromfi. Acél- vagy réztü kell hozzá, mely alul be van hasítva és felül hegyes, hogy a szalonnametélt köanyen becsusztatható legyen. A tűzdelő tüt igen tisztán kell tartani, hogy rézrozsdás ne legyen. Minden nagyságban kaphatók e tűk a konyhaszerkereskedésekben. Keménynek és sűrűnek kell a szalonnának lenni, az alsó rész legalkalmasabb a tüzdeléshez, a felső részt vékony lapokra vágva a baromfi és vad becsavarásához használják. Éles, hosszú késsel kell a szalonnát vágni és közben a kést hideg vízbe mártogatni, hogy a szalonna oda ne ragadjon. Kisujnyi hoszu vékony metéltekre kell a szalonnát vágni, aztán a tűbe dugva egyenletes távolságban megtűzdelni vele a húst. A második sort úgy alkalmazzuk, hogy a szalonnadarabok a felső közzé jussanak. Nem szabad kiálaniok a húsból, hanem csak épen kilátszaniok. Jóska és Miska. Jóska: Be fáj a gyomrom. Miska: És mivel rontottad el ? Jóska: Habos süteménynyel. Miska : Milyen jó neked ! Én is elrontottam a gyomromat, de csak káposztával.
