Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-07-30 / 30. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELÖ B B OLVASÓ KÖR. B B A Bandi-gyerek. Elbeszélés. — Irta: Bodnár Gáspár. — (Folytatás.) Napok teltek. A ház, Karikás Dániel háza üres és kietlen vala. A galambok szomorúan turbékoltak a dúczon, mintha a kissebbik gazda távozását siratnák. Trézsi asszony nem leli helyét. Sir és minduntalan sir. Nem szeret otthon sem lenni. Naponként elmegy Krajczá- rékhoz sott úgy elmondogatja Piroskának: »Ember lesz már az ő bandijából is. Aztán majd, ha haza jő, műhelyt nyit, egy kis feleséget csak ad neki is az Isten.« Piroska mosolygott, mintha részt venne az anya örömében. Karikás Dánielt meg othon nem fogja a dolog. Ki-kimegy az udvarra, megnézi a galambokat. — Hej, — igy sóhajt — milyen üres is ez az udvar, mióta az a fiú elment. Történt pedig egy kor reggel, hogy az udvaron a galambok és szárnyasok közt nagy riadalom támadt. — Apjuk, eredj már ki, bizonyosan héja kerülgeti a szárnyasokat. Az apjuk kimegy az udvarra. Uramfia, mikép Írjam le ezt a jelenetet? A szomszéd fia kővel hajigálja a galambokat és — — — — Bandi, kiáltván hangosan a szomszéd fiának: — Ne volnék csak vándorolni, majd megtanítanálak én téged! Dániel urat mintha menykő ütötte volna le. Szólni sem birt, befordult a szobába és leverten igy szólott az anyjuknak: — Na feleség, eregy ki, aztán nézd meg, hogy a fiad milyen galambok után jár. Eredj kérd meg számára Krajczár Piroskát. Az anya nagy nehezen lecsalta a fiút, ki elmondotta hogy a szomszéd faluig elment, ott gondolt egyet és aztán vissszafordult. A kert kerítésén bejött, felment a padlásra s mig a tarisznya tartott — vándorolt. * Piroskának volt esze megbecsülni a derék legényt s kezét nyujtá Mihálynak. Ma tekintélyes, derék iparos. A jó isten csakugyan megsegítette. * / És Bandi!? Általánosan ismert X . .. ben. Karikás Dániel bánatában korán elköltözött az árnyékvilágból. Trézsinek meg ki kellett költözni a házból, mert tönkre mentek. Mig ő él, csak meg menti fiát attól hogy valahol az árokszélén találják. De ha meghal, a Bandinak utoljára is ez lesz sorsa. (Vége.) Ki találta fel a repülőgépet? A repülőgép feltalálásának dicsősége a franciáké. Alphone Penaud- nak hívták a tudós mérnököt. Ő előtte a repülés kérdését még egészen más — és lehetetlen — utakon iparkodtak megoldani azok, akik a »levegőnél súlyosabb« elv hívei voltak. Kísérleteztek a helikopterrel, mások a madarak repülését próbálták utánozni, de minden eredmény nélkül. Pénaud volt az első, aki az aeroplánokra (repülőgépekre) irányította a figyelmet s az ő fejtegetései és számításai után mindenki a sárkány- repülésben látta a kérdés megoldásának egyedüli lehetőségét. 1871-ben szerkesztette meg első repülőgépjét, amelyet motorra szerelt és a kis minta gép repült is. Penaud 1877-ben meg is kapta rá a szabadalmat, amelynek leírását az »Aeronauto« cimü francia szaklap 1877. évi október havi füzetében lehet olvasni. Ez a szabadalom csaknem szó szerint ráillik a mostani repülőgépekre. Nagyban nem lehetett megépíteni, mert akkor még nem volt megfelelő motor, (hajtóerő) amely a repülőgépet levegőbe emelhette volna. Penaud azonban a motor tökéletesítésén is dolgozott, de erre a tervére már nem volt elég ideje és pénze. A párizsi községtanácshoz most indítványt terjesztettek be, hogy örökítsék meg Penaud nevét, aki a repülési tudománynak a megteremtője és — első mestere volt. A borbély olyan, mint az újságíró. Ő is ollóval dolgozik. Eddig tréfa a dolog. Ezután azonban komolyra változott. Karikás Dániel elkomorodott és inni kezdett. Iszonyúan csalódva mesterségét hanyagolni kezdette. Semmivel sem törődött. Bandi urfi lett kit anyja öltöztetett s anyja tanított — a világban forgolódni. Csakugyan flaszterkoptató lett, kinek senki semmi hasznát nem vette. Tétlen életet élt s később korcsmáról korcsmára járt. * Pár év múlva Mihály hazajött. Gyönyörű szál legény let belőle. A nefelejtset megőrizte s ezzel kezében lépte át Krajczár Piros- káék küszöbét. SZERKESZTŐSÉG — TELEFONJA. Szatmári. Hagyjuk. Már úgy sem segithetünk rajta. Való igaz, hogy még a nemzeti kiállítás sem tudott szabadulni a kiállításnak bérbeadásától. És hogy a bérbeadásnak is akként kellett történni, a mint történt. Kár lenne cikkével az ünnepi hangot most megzavarni. Hanem mi nem fogunk ám attól tartózkodni, hogy a magunkét ki és megmondjuk — annak idejében. — Gazdakör. Csak türelem. Szét nem szakíthatjuk magunkat. Meglesz. — Előfizető. Politikával lapunk nem foglalkozik. — Olvasó. A hátralékos előfizetőkkel, illetőleg után sem fizetőkkel majd csak elbánunk. Mi megrendelés nélkül senki nyakára nem küldjük lapunkat. — Hű olvasó. Elárulhatjuk. A »Téli Esték« eredeti regénye készen van. Cime: »Itthon-otthon. írója: a szerkesztő, ügy érezzük, hog> érdekes lesz és az olvasók várva-várják majd a részletedet. MORVA! JANOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁSO:
