Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-05-28 / 21. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

3

Utána küldtek az apjának.

Belépett egy aggastyán könnyen, mankó nélkül, szeme fénylett, szinte beszélt. Okával-fokával megnézte a buzaszemet.

— Jaj be régen nem láttam ilyet, kiáltott örömmel.

Leharapott belőle egy kis darabot, kóstolgatta, aztán igy szólt :

— Ez az!

— Mondd csak nagyapó, mikor termett ilyen búza és hol?

— Mindenütt az én időmben, — válaszolt az öreg. — Ilyen búzából sütöttünk akkor kenyeret. Akkor még bűnnek tartottuk pénzért adni vagy venni a kenyeret, a pénznek hire sem volt, de kenyér, az volt elég.

— Két kérdésre felelj nekem most, szólt a cár. Először is hogy van az, hogy most már nem terem ilyen búza? Másodszor pedig, hogy lehet az, hogy az unokád már két mankón jár, a fiad egyen, te pedig mankó nélkül vígan jársz, a fogad mind meg van, a szemed fénylik, mint egy fiatal emberé, a hangod erős ?

— Először is azért nem terem most ilyen búza, mert az emberek nem elégszenek meg a magukéval, megkívánják a másét is. Másodszor pedig az emberek nem élnek úgy, mint ezelőtt. Nem szeretik az Istent, lépten-nyomon megbántják, sőt káromolják.

Tolsztoy Leo után Dr. Bodnár Virgil.

Régi olcsó élet. Ha manap két ember beszélni kezd, öt perc múlva kétségtelenül rátér a drágaságra, viszakivánva a régi időt, amikor sokkal olcsóbb volt minden.

Alább közlünk néhány kivonatot egy régi hivatalos Írásból, melyenek címe a következő: 1813-dik esztendei böjt más hava 19-dik és következő napjaiban Szegvár helységében tartatott tekintetes nemes Csongrád Vármegyénekközgyülése alkalmatosságával a’ céhbeli mesteremberek. Kézi műveik és munkáik ára szegődött cselédek, szolgák, és napszámosok bére.

A’ vendég fogadósokra nézve reguláris árszabály :

Egy portió leves, bármelly féle légyen is 2 kr.

Tehénhús a’ hozzá valóval együtt 4 kr.

Egy portió bár mily néven nevezendő főzelék 5 kr., detto be tsinált ide értvén a boti eleséget is 8 kr., detto tésztás étel 8 kr., rostélyos petsenye, a’ vagy vese petsenye 4 kr., dettó sertéshús 8 kr.

Egy fertál csibe petsenye 8 kr.

Egy fertál liba vagy kácsa petsenye 8 kr.

Egy portió pujka vagy borjú hús petsenye 12 kr.

Egy portió Sült halnak bár melly neme 12 kr.

Megjegyzés: Bár melly Petsenyéhez a’ fentebb kitett taksák mellett salátát is kötelesek adni a kortsmárosok.

Ha pedig egy társaságban többen esznek, ezen esetben 3 tál ételért fog fizetni minden személy 10 krt.

Azon esetre, ha a’ 3 tál ételen kívül pecsenye is adatik, 1(5 krt.

Hat tál ételért, ide nem értvén a’ bort és a’ kenyeret, 30 krt.

... De jó lenne az ilyen olcsó helyre ma — traktába menni.

B világa, b

A gabonafélék megdőlése.

Minden jel arra mutat, hogyha csak rendkívüli szárazság közbe nem jön, az idén jó aratásunk lesz. Országos átlagban is jó középtermésre van kilátásunk, helyenként pedig olyan jók a vetések, hogy különösen esősesebb idő esetén megdőléstől lehet tartani. A megdőlés nem tett ugyan még senkit sem koldussá, mindamellett rendkívül nagy károkat okozhat, mert megrothad, nem képez szemet az olyan vetés, amelyik jóval aratás előtt roskadt meg. Védekezni kell tehát a megdőlés ellen, amely védekezésnek két módja van: a vetés előtti és a tavaszi védekezés.

A vetés alkalmával kevés gazda gondol arra, hogy az esetleges megdőlés ellen védekezzen. Pedig a védekezést már ez alkalommal kellene megkezdeni. A vetés olyan talajban szokott megdőlni, amely nitrogénban dús. Az istállótrágyában ugyanis nagyon sok nitrogén van, amely nitrogén a vetések buja fejlődését eredményezi ugyan, de nem lévén azok szárrésze elég vastag és erőteljes, megdőlést eredményez. Nem szabad tehát a kalászosok alá közvetlenül istállótrágyát használni; de istálótrágya nélkül is megdőlés keletkezhetik az olyan talajban, amely természe'től fogva nitrogénban dús s ilyenek a fekete szinű talajok szoktak lenni.

Mig azonban a talajok nitrogéndús volta elősegíti a gabonafélék megdőlését, addig azok magas foszfor tartalma akadályozza a megdőlést. Ha búza alá szuperfoszfáttal, tehát ezen foszfor tartalmú műtrágyával trágyázunk, akkor a megdőlés elé gátat vetünk és egyszersmind nagyobb termést biztosítunk még abban az esetben is, ha a talaj akár természettől, akár az alkalmazott istállótrágyázástól nitrogéndús. A nitrogén ugyanis csak addig okoz megdőlést, mig a talajban megfoglaltatik vele arányos mennyiségű foszfor. Pedig a talaj foszformennyisége rendesen csekély azért, mert a növények aránytalanul nagyobb mennyiségű foszfort vonnak el a talajtól, mint a mennyi az istálótrágyában oda visszakerül. így tehát, ha nem alkalmazunk foszfortartalmú műtrágyákat, gyakran állhat be megdőlés, ellenben ha alkalmazunk ilyeneket, úgy csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem fog megdőlni gabonánk.

Ha tavasszal mutatkozik a megdőlés veszélye, akkor a gzdák többnyire lelegeltetni szokták a vetést. Ez azonban nem helyes eljárás, mert a legeltetés több kárt okozhat, mint hasznot. Leghelyesebb eljárás ilyenkor a hengerezés, amidőn tehát hengerrel járatván meg a vetéseket, megtörjük annak szárát és pedig ahol bujább, ott jobban összetöri a henger, mint ahol ritkább s igy 1—2 héttel fejlődésében visszavetjük és megakadályozzuk a megdőlést. A hengerezésnek legjobb ideje akkor van, amikor a vetés szárba indulni kezd.

A megdőlést legjobban akadályozza tehát egyrészt a szuperfoszfát műtrágya használata, másrészt a hengerezés.

A lovak tisztítása. Néha tapasztaljuk, hogy valamely ló addig dörzsölődzik valami kemény tárgyhoz, mig a farka szőre is lekopik. Ennek az