Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-05-07 / 18. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ másokkal szemben való viselkedésedtől függ, hogy te mentői jobban, könyebben, tisztességesebben fentarsd a te családi életedet. És pedig mentői biztosabban. Mentői tovább. Mert ’iszen a te íorró vágyódásod, hogy a magad életét, a magad küzdelmét gyermekeidben, unokáidban, sőt a késő nemzedékeidben is biztosítva lásd. No, ládd-e, édes barátom, mindazon tetted, hogy te családot alapitottál, hogy te megköveteled, hogy munkádat tisztességesen folytathasd, mindazon vigyázatod, hogy téged be ne csapjanak, hogy élni tudj, hogy munkád bérét megkapjad, hogy gyermekeidet íelneveltethesd, hogy azokban örömöd teljen, hogy szerzeményed, küzdelmed eredményét gyermekeidben is lásd. . . egyszóval az a törekvésed, hogy a te családod anyagi és szellemi életét jól biztosítsd, sokáig biztosítsd ... az a te tudásod, a mivel ezt elérni akarod, eléred ... ez a te családi politikád. Jó vagy rossz politikád, az itt most nem kérdés. Csakhogy a te politikád. Még az is hozzá tartozik, a mi után jogosan, tisztességesen vágyódok a mit magadnak kicirkulá- zol ... az is a te családi politikádhoz tartozik ... No, most aztán a családi politikáról, az egyes család politikájáról szépen átballagunk annak a nagy családnak politikáján, melyet nemzetnek nevezünk. Május és a nők. Azt tartják, hogy a nők szépsége egyenes arányban áll az arcszinükkel. Ez a magyarázata annak, miért legszebbek a nők májusban. A nyár hősége és a tél nagy hidege egyaránt káros hatással van a finom, puha, fehér arcbőrre. A nagy forrőság különösen a szőkéknek ártalmas s midőn julius és augusztus leégeti és szeplőkkel tarkitja az arcot, a szépség álarc alá kerül. A barnáknak a hideg szél árt jobban; kicsipi és vörössé teszi a bőrt. De nemcsak a hideg árt télen. A folytonos szobalevegő is ártalmas, sápaszt, lehangolná tesz, úgy hogy tél végén a legszebb nő is rosszabb színben van, mint máskor. Nem kevésbbé ártalmas a színház és a bálterem. A fáradtság és éjszakázás legnagyobb ellensége a szépségnek s a fülledt báli levegő különben is káros az egészségre. Mikor azonban véget ér a farsang, meg a böjtje s kibújik az első ibolya, a nő arca néhány hét alatt csodás változáson megy át. Fiatalok, üdék, bájosak lettek a májusi levegőtől s egyúttal jobbkedvüek is. Ilyenkor nemcsak a napsugár meg a virág a legszebb, hanem a nő is. Tréfás számtani feladat. Egy földmivesnek volt 80 hektoliter bora. Minden hektoliter bor került átlag 15 frtba. Ő úgy okoskodott, hogy ebből a 80 hektoliter borból elad 30 hektolitert, még pedig olyan áron, mivel ez a 30 hektoliter jobb fajta bor, hogy az az 50 hektoliter, ami neki megmarad szükségleteinek fedezésére, ugyanannyiba kerüljön. Kérdés, hogy mily áron adta el a földmives a jobb fajta bor hektoliterét?! A gyermekek és a munka. No már meg azt akarják, hogy még a gyermek is munkálkodjék, dolgozzék. így fogtok felkiáltani jó szülők, mikor ennek a cikknek a címét olvassátok. Hát nem csudálkozom! A gyermek a játszásra való ugy-e bár és nem — a munkára! Az ő munkája a játék és éppen azért ebben a korban legboldogabb az ember. Azért mégis csak, a mondó vagyok, hogy bizony a szülőknek nagyon, de nagyon korán ügyet kell arra vetniök, hogy a gyermekeket a munkásságra előkészítsék. Persze, hogy ez a munkásság sem kapálás, se szántás, se favágásból nem fog ám állani. Játéka leszen ez a gyermeknek és mégis munkaszámba megy. Például felszedetik a gyermekekkel az elszórt babszemeket. Fát hozatnak be velük, ha mindjárt darabonként is. Ha valami leesik felvétetik velük. Egy általán ne akadályozzuk meg a gyermeket abban, ha ilyen féle »munkát« akarnak teljesíteni. Mert ezzel dologra szoknak, utálni fogják a tétlenséget, az unalmat nagyobb korukban is. Vannak szülők, a kik még az idősebb gyermekeket is igy utasítják rendre : — Eredj játszani, nem neked való a munka. Ez nincs rendén. Mert a gyermekben a munka után való vágyódás hamar kifejlődik. És igy benne — az ily eljárással — csak ezt a nemes vágyat öljük ki. A gyermek aztán még kamasz korában is a játékra gondol és később minden komoly foglalkozástól fázni fog. Régi közszólás, hogy a példa vonz!« A szülők tehát különösen jó példával járjanak elő a munkában is. A gyermek korán lássa, hogy apja mennyi fáradsággal keresi a mindennapi kenyeret. A mikor, csak teheti, vonja azt a gyermekeket munkája körébe. A földmives ember vigye ki a mezőre a fiút és engedje, hogy ott neki aprólékos dolgokban segítségére. legyen. Az anya is foglalkoztassa a kis leányt a tűzhelyen. Legyen példa előtte már korán, mennyi gondja, baja van a jó házi asszonynak. Mert amilyen az apa, olyan a fia, a milyen az anya, olyan a leánya. Nem messze esik az alma fájától. Megható példákat lehet olvasni arról, hogy különben kiskorú, gyenge gyermekek, mily munkásságot tudnak kifejteni. Ki nem olvasott arról a szép történetről, mikor a kis fiú beteg édes anyját egész télen — az erdőből hátán haza cepelt gályákkal látta el. Mikor a kis leány, anyjának már főzött és szobáját takarította. Igen, mert az élet korán rászoktatta a munkásságra. Azért szoktassuk reá mi is, ha mindjárt nem is az élet, a szegénység és nyomor visz a munkára. Mert hej, nem lesz annak a gyermeknek nagyobb kincse, nagyobb tőkéje a munka-szeretetnél. A vagyon, ha még oly nagy is, könnyen elpusztulhat. De ha valakinek nemcsak munkabíró két keze van, de munka kedve is: az ne féljen az élettől és annak terheitől. Midőn azonban arra figyelmeztetjük a szülőket, hogy gyermeküket korán szoktassák a munkás-
