Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-05-07 / 18. szám

2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ másokkal szemben való viselkedésedtől függ, hogy te mentői jobban, könyebben, tisztes­ségesebben fentarsd a te családi életedet. És pedig mentői biztosabban. Mentői tovább. Mert ’iszen a te íorró vágyódásod, hogy a magad életét, a magad küzdelmét gyermeke­idben, unokáidban, sőt a késő nemzedékeid­ben is biztosítva lásd. No, ládd-e, édes barátom, mindazon tet­ted, hogy te családot alapitottál, hogy te megköveteled, hogy munkádat tisztességesen folytathasd, mindazon vigyázatod, hogy téged be ne csapjanak, hogy élni tudj, hogy mun­kád bérét megkapjad, hogy gyermekeidet íelneveltethesd, hogy azokban örömöd teljen, hogy szerzeményed, küzdelmed eredményét gyermekeidben is lásd. . . egyszóval az a törekvésed, hogy a te családod anyagi és szellemi életét jól biztosítsd, sokáig bizto­sítsd ... az a te tudásod, a mivel ezt elérni akarod, eléred ... ez a te családi politikád. Jó vagy rossz politikád, az itt most nem kérdés. Csakhogy a te politikád. Még az is hozzá tartozik, a mi után jogosan, tisztessé­gesen vágyódok a mit magadnak kicirkulá- zol ... az is a te családi politikádhoz tar­tozik ... No, most aztán a családi politikáról, az egyes család politikájáról szépen átballagunk annak a nagy családnak politikáján, melyet nemzetnek nevezünk. Május és a nők. Azt tartják, hogy a nők szép­sége egyenes arányban áll az arcszinükkel. Ez a magyará­zata annak, miért legszebbek a nők májusban. A nyár hő­sége és a tél nagy hidege egyaránt káros hatással van a finom, puha, fehér arcbőrre. A nagy forrőság különösen a szőkéknek ártalmas s midőn julius és augusztus leégeti és szeplőkkel tarkitja az arcot, a szépség álarc alá kerül. A barnáknak a hideg szél árt jobban; kicsipi és vörössé teszi a bőrt. De nemcsak a hideg árt télen. A folytonos szoba­levegő is ártalmas, sápaszt, lehangolná tesz, úgy hogy tél végén a legszebb nő is rosszabb színben van, mint máskor. Nem kevésbbé ártalmas a színház és a bálterem. A fáradt­ság és éjszakázás legnagyobb ellensége a szépségnek s a fülledt báli levegő különben is káros az egészségre. Mikor azonban véget ér a farsang, meg a böjtje s kibújik az első ibolya, a nő arca néhány hét alatt csodás változáson megy át. Fiatalok, üdék, bájosak lettek a májusi levegőtől s egyúttal jobbkedvüek is. Ilyenkor nemcsak a napsugár meg a virág a legszebb, hanem a nő is. Tréfás számtani feladat. Egy földmivesnek volt 80 hektoliter bora. Minden hektoliter bor került átlag 15 frtba. Ő úgy okoskodott, hogy ebből a 80 hektoliter borból elad 30 hektolitert, még pedig olyan áron, mivel ez a 30 hektoliter jobb fajta bor, hogy az az 50 hektoliter, ami neki megmarad szükségleteinek fedezésére, ugyanannyiba kerüljön. Kérdés, hogy mily áron adta el a földmives a jobb fajta bor hektoliterét?! A gyermekek és a munka. No már meg azt akarják, hogy még a gyer­mek is munkálkodjék, dolgozzék. így fogtok felkiáltani jó szülők, mikor ennek a cikknek a címét olvassátok. Hát nem csudálkozom! A gyermek a játszásra való ugy-e bár és nem — a munkára! Az ő munkája a játék és éppen azért ebben a korban legboldogabb az ember. Azért mégis csak, a mondó vagyok, hogy bi­zony a szülőknek nagyon, de nagyon korán ügyet kell arra vetniök, hogy a gyermekeket a munkás­ságra előkészítsék. Persze, hogy ez a munkásság sem kapálás, se szántás, se favágásból nem fog ám állani. Játéka le­szen ez a gyermeknek és mégis munkaszámba megy. Például felszedetik a gyermekekkel az elszórt babszemeket. Fát hozatnak be velük, ha mindjárt darabonként is. Ha valami leesik felvétetik velük. Egy általán ne akadályozzuk meg a gyerme­ket abban, ha ilyen féle »munkát« akarnak teljesí­teni. Mert ezzel dologra szoknak, utálni fogják a tétlenséget, az unalmat nagyobb korukban is. Vannak szülők, a kik még az idősebb gyer­mekeket is igy utasítják rendre : — Eredj játszani, nem neked való a munka. Ez nincs rendén. Mert a gyermekben a munka után való vágyódás hamar kifejlődik. És igy benne — az ily eljárással — csak ezt a nemes vágyat öljük ki. A gyermek aztán még kamasz korában is a játékra gondol és később minden komoly fog­lalkozástól fázni fog. Régi közszólás, hogy a példa vonz!« A szülők tehát különösen jó példával járjanak elő a munká­ban is. A gyermek korán lássa, hogy apja mennyi fáradsággal keresi a mindennapi kenyeret. A mikor, csak teheti, vonja azt a gyermekeket munkája kö­rébe. A földmives ember vigye ki a mezőre a fiút és engedje, hogy ott neki aprólékos dolgokban se­gítségére. legyen. Az anya is foglalkoztassa a kis leányt a tűzhelyen. Legyen példa előtte már korán, mennyi gondja, baja van a jó házi asszonynak. Mert amilyen az apa, olyan a fia, a milyen az anya, olyan a leánya. Nem messze esik az alma fájától. Megható példákat lehet olvasni arról, hogy kü­lönben kiskorú, gyenge gyermekek, mily munkássá­got tudnak kifejteni. Ki nem olvasott arról a szép történetről, mikor a kis fiú beteg édes anyját egész télen — az erdőből hátán haza cepelt gályákkal látta el. Mikor a kis leány, anyjának már főzött és szobáját takarította. Igen, mert az élet korán rászoktatta a mun­kásságra. Azért szoktassuk reá mi is, ha mindjárt nem is az élet, a szegénység és nyomor visz a munkára. Mert hej, nem lesz annak a gyermeknek na­gyobb kincse, nagyobb tőkéje a munka-szeretetnél. A vagyon, ha még oly nagy is, könnyen el­pusztulhat. De ha valakinek nemcsak munkabíró két keze van, de munka kedve is: az ne féljen az élet­től és annak terheitől. Midőn azonban arra figyelmeztetjük a szülő­ket, hogy gyermeküket korán szoktassák a munkás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom