Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-04-30 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 ■ B HÁZIASSZONY ■ B Konyhakerti magvak vetése. A vetőmag kezelésére nézve tudnunk kell, hogy a beszerzett, vagy gyűjtött magvakat mérsékelt és inkább hüvös-szellős, mint nedves és meleg helyen kell tartanunk. Utóbbi helyen a mag csírázásnak indulhat, megpállhat, megdohosodhat. Vannak továbbá magvak, melyeket vetés előtt áztatni, csíráztatni, csáváztatni kell. A vetésnél rendesen két hibát tapasztalhatunk : a túlságosan mély, vagy a túlságosan sekély vetést. Erre nézve nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy minden mag hossztengelye méretének háromszoros mélységére vettessék. Kivételt képeznek a melegágy vagy melegágyszerü helyekre vetendő, egyáltalán nem szabadföldi magvakon kívül azok, melyek még a babnál is nagyobb szeműek. A melegágyszerű helyeken rendesen sekélyebb, a szabadföldben pedig mélyebben vetünk. A mag vetése e szerint történhetik melegágyba, melegágyszerü helyre, edényekbe és történhetik szabadföldbe. A szabadföldbe való vetés a talaj megfelelő előkészítése után szórva, vagy sorba eshetik. Szórva csakis a vető- vagy palántanevelőágyakba vetünk; minden olyan veteményezés. amely helybe, a műveleti területre történik, sorba kell hogy essék. Szórva vetésnél a magot ritkásan és egyenletesen vessük, mert a sűrűn álló palánták felnyurgulnak, kipállanak, megdőlnek. A sorbavetésnél is szabály legyen az egyenletes és sohasem tulsürü vetés, a maggal való takarékosság és a növény zavartalan fejlődése érdekében egyaránt. Az apróbb, vagy összetapadó magvakat az egyenletesebb vetés biztosítása és a tulsürü, rendetlen vetés elkerülése végett homokkal vagy hamuval is szokták keverni, például a mákot s sárgarépát. A magvak csírázását és kikelését bizonytalanná teheti az is, ha túlságosan korán, vagy későn vetünk. Előbbi esetben hideg, nedves földbe jut a mag és elfekszik, utóbbi esetben a hőség miatt megpállik vagy kisül. Tudni kell továbbá, hogy a magvak csírázásának és kikelésének időtartama is különböző. Némelyek a vetés után mindjárt csíráznak, mások csak napok, hetek múlva. Az ilyen későn és nehezen csírázó magvakat, (például zeller) vetés előtt langyos vízben áztatni, csíráztatni kell. Helyes ez az eljárás még a szabadföldi ágyakba való vetésnél is, például a korai karottánál, sárgarépánál és petrezselyemnél. Vethetünk melegágyba is, szabadföldbe is, őszszel, tavasszal és az év minden más szakában. Őszi vetés után bevetett terület, a túlságos át- fagyástól megóvandó, apró trágyával beszórjuk (némely vetést tavasszal is), ezzel a gyors kiszáradást akadályozzuk meg. A tavasszal vetettek némely részét lehengerezzük, némelyiket meg állandóan öntözzük. Azokat, amelyeket a kikelés biztosítása végett öntözni kell, állandóan egyenletes nyirkosán, nedvesen kell tartanunk, mert a kiszáradás ezekre végzetes lehet. ■ B AMERIKA. B B Ötven magyarországi bányász tűzhalála. Az elmúlt pénteken — mint Newvorkból jelentik — súlyos bányakatasztrófa történt a közép- pennsylvaniai throopi szénbányában. A hatalmas szénbánya főbejáratnál a 750 láb mélységben fekvő gépházban tűz ütött ki s az óriási füst és kifejlődött széngáz a vak aknában dolgozó hatvannyolc munkást megfojtotta. Ezek közül hat magyar, ötven pedig magyarországi tót. A Brice-Pancoast Coal Company tulajdonátképezi a throopi bánya, melyben a katasztrófa idején négyszáz bányász dolgozott. A tüzet a gépház környékén dolgozó munkás vette észre, aki nyomban vészjellel figyelmeztette a munkásokat a menekülésre, maga pedig a vakaknában dolgozó munkások mentésére szaladt. Alig haladt néhány lépést, a gyilkos gázoktól és füsttől megszédült, úgy, hogy alig volt képes visszavánszorogni a főbejárathoz, ahol ájultan esett össze. A bánya előtt a vészhirre mint- egy ötszáz ember csoportosult s csakhamar megérkeztek a munkások rémesen jajveszékelő feleségei és gyermekei is. Joseph Birthley bányaszuperintendens néhány önfeláldozó magyar bányászszal behatolt a tűzoltóság élén a bányába, de a tűz lokalizálása nem sikerült. Nemsokára megérkezett Wilkes Barreból az állami bányász-mentőcsapat s a mentők oxigén tartályokkal és oxigén sisakokkal lehatoltak a bányába. Mindjárt a leégett gépház közelében két felnőtt férfi és egy fiú holttestére akadtak. Mind a háromnak az arca a nedves szénporba volt temetve, ami azt bizonyítja, hogy a gyilkos gázok elől a földre borulva igyekeztek menekülni. Ennek a három holttestnek a helyzetéből a mentők azonnal következtethették, hogy egyetlen ember sem maradt életben a bányában Csakhamar meg is találták a szerencsétlen megfuladt bányászokat egy csoportban, egymás hátán. A holttesteket védett helyre hordották s csak éjjel szállították fel a hevenyében összeállított tetemnézőbe. A mentési munkálatok kö- zepéte Joseph Evans, az állami mentőcsapat segéd- formanja megfuladt s egy másik mentőt is csak nagynehezen sikerült ájult állapotából életre kelteni. Az elpusztult bányászok neveit a bányaigazgatóság még nem tette közzé. A kivándorlók pénze. Újbányáról Írják : A város rendőrkapitányánál megjelent Francz Károly földműves és elpanaszolta, hogy a nemrég megbukott Rovniananek-féle bank egy megbízottja miként fosztotta ki Amerikában keservesen megtakarított pénzéből. Minthogy valószínű, hogy sok szegény kivándorló járt éppen úgy, mint Francz Károly, a jellemző panaszt a következőkben közöljük : A múlt év december 28-án Junitán, pennszil- vániai városban vonatra ült, hogy a megváltott hajójegyével hazájába visszatérjen. A hajójegyet a P. V. Rovnianek és társa bank junitáni fiókjánál váltotta meg azzal az utasítással, hogy a jegyet ugyanennek a cégnek newyorki bankházánál kell felülbélyegeztetni, a hol az utazásra vonatkozó részletesebb fölvilágositást is megkapja. Newyorkba érve, már a pályaudvaron várta Rovnianeknek K. Sztraka nevfi
