Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-04-23 / 16. szám
7 MAGYAR FŐLDMIYELÖ bi mi ujsáo? mm — Apponyi Albert és a visszavándorló. Mikor gróf Apponyi Albert amerikai útjáról hazatérőben volt, a hajón a III. osztályú utasok között egy féllábu magyart látott, kivel beszédbe egyeledett. A féllábu magyar, akinek Dénes László a neve elmondotta, hogy a szatmár- vármegyei Szamosszeg községből való, Amerikából jön haza, ott egy bányában dolgozott és munkaközben szerencsétlenség érte, aminek következtében egyik lábát amputálni kellett. A bányatársulat minden kárpótlás nélkül elbocsátotta. Apponyi megszánta a szerencsétlen embert, gyűjtést rendezett számára a hajó utasai között. Össze is gyűlt 144 márka, amit Apponyi egy brémai bankház utján a mátészalkai főszolgabíróhoz juttatott el, ki az összeget aztán Dénes Lászlónak átadta. — Péter király Budapesten. Péter szerb király május folyamán Budapesten a király vendége lesz. Azt jelentik Bécsből, hogy a látogatás, amely ma már bizonyos, május tizediké és tizenötödike között lesz, mert a szerb királynak május 22-éu már Párisban kell lennie, közben pedig még a berlini udvart is meg akarja látogatni. — A leghosszabb magyar alagút. Az elmúlt év júniusában és szeptemberében, mint ismeretes, a krassó-szörényi árvizek az orsovai vonal pályatestét rettenetesen tönkretették. Emberfeletti munkát igényel a pálya helyreállítása. Amig ezzel elkészülnek, a vonatok csigalassúsággal közlekedhetnek az ideiglenes fahidon, melyek az elpusztított és útra felépítendő vashidakat helyettesítik. Szakértők véleménye szerint Mehádia és Jabloncza között több hatalmas hidat és óriási kőtöltéseket kellene építeni, ha a jövőben megismétlődhető árvizek rombolásától meg akarnák kímélni a pályatestet. Éppen azért sokkal célravezetőbbnek és eredményesebb befektetésnek vélik a mérnökök, ha ehelyett a feutemlitelt két állomás közt uj alagutat fúrnának. Ez az alagút az eddigiek között a leghosz- szabb volna hazánkban, mert hossza 1000 métert meghaladná. A javaslat véleményezésére kiküldött szakbizottság április 20-án száll ki a helyszínére, hogy felülbírálja a terveket, és véleményét az illetékes fórum elé terjessze. — Száj- és körömfájás az emberek között. A száj- és körömfájás Vasmegye területén is feliépet és nagy erővel dühöngött. Akadtak lelkiismeretlen gazdák, a kik a beteg állatok termékeit, 'a tejet, vajat és túrót árusították. Ennek eredménye az lett, hogy több ember megbetegedett szájfájásban, de a megbetegedést ezideig titokban tartották. A minap egyik tekintélyes ügyvéd, Dénes dr. kapta meg a száj- és körömfájást. A beteg ügyvéd szigorú vizsgálat elrendelését kérte, a mit Markovics Sándor dr. vármegyei tisztiorvos vezet. Több más betegen is gyanús tünetek mutatkoznak. — Öreg cseléd jutalmazása. Molnár István gazdasági cseléd 4.'i éve szolgál már tisztességgel és becsülettel Széchenyi Viktor gróf sárpentelei gazdaságában. A mezőgazdasági munkának ősz veteránját kenyéradója a folyó évben teljes járandósággal nyugdíjazta, a földmive- lésügyi miniszter pedig diszéremmel és száz koronával tüntette ki. — Óriási vihar volt a Balatonon. Azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékeznek tán olyan szeszélyes időjárásra, mint a mostani volt. Vihar, hóförgeteg, kánikulai meleg, havas ólmos eső váltotta fel egymást jóformán óráról-órára. A Balaton partján, óriási vihar dúlt. Havazott s valóságos fergetegek keletkeztek, majd órákig süt a nap. A vihar oly erős volt, hogy a vonatok e miatt késéseket szenvedtek. — Medve vadászat. Máramarosszigetről írják: Egy vadásztársaság Csiszár Lajos aknasugatagi bányafőnök vadászterületén vadászott. A hajtás közben egy hatalmas medve jött elő, melyet hosszas küzdelem után sikerült leteriteni. A medve hossza több mint két méter volt s a téli fogyasztó kúra dacára majdnem négyszáz kilót nyomott. A ritka vadászzsákmányt a Nemzeti muzeum állattárának fogják felajánlani. — A dánosi haramiák közül hárman meghaltak. A borzalmas emlékű dánosi rablóg)’il- kosság tetteseit, mint ismeretes, a pestvidéki törvényszék, súlyos fegyházbüntetéssel sújtotta. A szabadsághoz szokott cigányokat a fegyházak levegői roppant megviselték s valamennyien betegek lettek. Legelsőnek a legfiatalabb legény : Kolompár Balog Tuta pusztult el. A hatalmas szép szál fiúval a tüdővész végzett. Utána Lakatos Lajos Dolla halt meg ugyancsak tüdővészben az illavai fegyházban, ahol életfogytiglan tartó fegyházbüntetését szenvedte el. Most pedig Surányi Csoroszlya halt meg a Mária-Nosztrai fegyházban. Ezt is a tüdővész ölte meg. — Bűnbánó tolvaj. Nagyváradról írják, hogy néhány nap elölt Pollacsek Zsigmond, ottani ékszerész üzletéből egy értékes brilliánsgyürü titokzatos módon eltűnt és a károsult ékszerész akkor a rendőrségen panaszt emelt és kijelentette, hogy aznap csak két úri asszony és egy háztulajdonos voltak mint vevők az üzletben. A rendőrség megindította a nyomozást, kérdőre vonta a meggyanúsított uriasszonyokat is, de azok méltatlankodva tiltakoztak a gyanúsítás ellen. Aztán váratlan fordulat történt a rejtélyes ügyben. Megkerült a gyűrű. A tolvaj visszaküldte és mentegetőző levelet irt, mondván, hogy ártatlanokat nem akar bajban hagyni. A levelet és a gyűrűt tegnap reggel az üzlet redőnye alá dugva találta meg Pollacsek Zsigmond. SS A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA sss B @ GS Szőlősgazda. Ki tudná azt megmondani'! Nem csak mi, de még a földm. miniszter ur sem. Annyit azonban tanácsolhatunk, hogy már csak várja meg »a fagyos szentek«-et. Igaz, hogy azt írja: »nekem már két hét is drága idő«. Egy perc is drága 1 De már csak nyugodjék bele. Gondolja azt, a mit az egyszeri darai pap mondott az esperesének. Úgy történt, hogy az öreg ur beteg lett, már mint a darai pap. És két hét óta nyomta az ágyat. Se harangozás, se’ templom ... és a többi. Jött az esperes ur. És óbégatva mondja: De az Isten szerelmére, ’iszén már két hete, hogy az igét éhezik és szomjuhozzák ezek a a hívek« Két hét, két hét, hümmögött a beteg pap, két hót. Mi az 2 Két hét. Én ötven esztendeje minden nap, minden vasárnap hittam őket. És ők rendesen elmaradtak. Hát akkor ez a két hét utána mehet nyomtatéknak. — R. S. tv Nem lehet. »Nem eresztenek ezek a láncok«. Jókai Munkácsi rab c. elbeszélésében megtalálhatja. — Csaba. Feltétlenül orvoshoz kell mennie. Egy percig se’ késen. — Falusi leány. Bizony, hogy zavarba hoz igazán kedvesen gyermekded és mégis felette érdekes kérdéseivel. Kiváncsi leány 1 Évának késő utóda. Úgy tetszik nekem ez a kérdése, hogy nem sajnálom se’ az időt, se’ a helyet. Azt kiváncsiskodja, hogy miként lehetséges, mely szerint a szerkesztő is, meg »mester« is egyszer úgy ir, mintha paraszti számba született vón. Aztán mintha az aratók közt aratna. Aztán mintha munkás lenne, mikor fizetnek szombaton. A minapában úgy irt, mintha »jász«-nak születik. Cigányokról, bányászokról . , . még rólunk is — falusi leányokról. De hogy ! mikéntha az ajtóban hallgatódzott volna. No fülemile nóta-nóta, mit és hogyan is kelljen mindezekre felelni ? Megtrópáljuk. Hát ez úgy történhetik lelkem-szentem, hogy bizony a szerkesztő is, meg »mester« is (megsúgom, hogy ezek egyek és ugyanazok), ha nem is született ennek vagy annak, ha nem is volt arató vagy munkás, ha nem is volt cigány, jász vagy ez ami, de bizony ott járt-kélt a falusiak közt sokszor-többször. Figyelte életüket, leste-jegyezte szavaikat. Valójában ott volt, mikor a munkásokat pl. fizették. Bement közéjük, mikor vásároltak, bement a vásári sátorba, mikor csigánypecsenyét ettek és hozzája muzsikáltattak, élt a bányászok közt egy teljes esztendeig. Ott volt pl. egy augusztus 15-én a jászberényi hires vásáros-bucsun, evett, ivott a jászokkal. Mikor fát vágat, órákig elbeszélget a szegény favágóval. Megszólítja a munkásembert, kikérdezi és meghallgatja baját- sorát. Beül a III. oszt. kupéba a nép közé és hallgatja, mi
