Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-03-13 / 10. szám

8 MAGYAR FÖLDMIVELÖ ISKEaETEE-TÁRA. A levegő meghódítása. — Egy pár szó a repülő gépekről. — I. Az ember mindig irigyelte a madárt, mikor az magasan felszáll — a levegőbe. Mikor látja, hogy a királyi sas hatalmas szár­nyaival a fellegekkel versenyzik: bizony elfogja a vágy és érzi a kicsiségét lenn a földön, ahonnan alig tud felemelkedni. Régi, régi idők hagyománya, hogy az ember vágyódott arra, hogy a magasba repülhessen. Iszen már az ókorban volt egy Ikarusz nevű ember, aki szárnyakat csinált magának. Csak az a kár, hogy ezeket a szárnyakat viaszkból csinálta. És nem elégedett meg valamelyes magassággal, ha­nem mindig feljebb és feljebb vágyódott. Merészsé­gét meg is fizette. Közel ért a naphoz. Viaszkszár- nyai olvadozni kezdenek. És ő csalódva zuhan vissza a földre. Ki nem látott már gyermekeket, mikor a sár­kányt feleresztik. Mily büszkén, jóleső örömmel, dagadó kebellel nézi a gyermek papír sárkányát, ha az úgyszólván kicsiny ponttá leszen a nagy tá­volságban, a magas légürben. És hogy szeretne vele felrepülni ő is. A léghajó gondolata és megtestesítése is régi. Időről időre bízva bízott az ember abban, hogy a léghajóval éri el a levegő meghódítását. Nagyot is haladt a léghajó tökéletesítésével. Iszen ma már Németország majdnem markában tartja a levegőnek léghajóval való meghódítását. A francia, az angol is kancsal szemekkel nézi, várja a maga sikereit. A léghajó hőse Zeppelin azonban már az utolsó percekben vall kudarcot, ügy jár, mint a bábeli toronnyal jártak. Összedől, roncsokká lesz reménysége. Mer’ itt a levegő makacskodik, áll ellen, zavarja és dönti halomra a legszebb, a va­lóra vált reményeket. Most aztán elérkeztünk a repülő gépek kor­szakához. Az emberek a repülő gépekről is régen-régen álmodoznak. De minő régen. Sok tudós remélt, hitt... és beleőrült találmányába. Tőle várták sokan világhírnevüket, gazdagságukat. Mindhiába. Egyszer csak előáll egy Blériot nevű francia mérnök. Első Ízben repüli át gépjével az Anglia és Franciaország közt levő tengerszorost. És nevét immár világhírűvé tette. A világhírű francia, mint annak idején mi is leírtuk bőségesen, eljött hozzánk is. Elsőben jött. És bemutatta Rákosmezőn az első repülő gépet tel­jes működésében. Természetesen óriási érdeklődést keltett. Nem csak a nyüzsgő, hullámzó főváros közönsége vonult ki teljes számban Rákosmezőre. De az egész ország­ban megkezdődött a valóságos népvándorlás. Messze vidékről, áldozatokat hozva sereglettek a csuda lá­tására a társadalom minden rétegéből. Kora reggel igyekezett elfoglalni minden ha­landó a maga helyét. És késő éjtszaka volt, mikor az a rengeteg tömeg visszavergődött a fővárosba. De lássunk hozzá a repülőgép ismertetéséhez. Már annyira, amennyire a repülőgép jelen nem lé­tében, tehát szemléltetés nélkül azt úgy, ahogy le­írni, megismertetni lehetséges. Bajos dolog, annyi bizonyos. De a jövő vasárnapra — megtróbáljuk, mint a magyar ember szokta mondani. GEREBEN. * Kormányozható léghajó 125 év előtt. George A. Simonson londoni műtörténész a párisi Bibliothégue Nationaleban kutatva egy 1784-ből való akvarell-festményre akadt, a mely egy halalaku léghajót ábrázol. Magyarázó szöveggel is el van látva és ebből meg­tudja, hogy a feltaláló a léghajóját aerosztatikai hal-nak nevezte el és Plazentia spanyol faluban felszállva a 12 mórtföldnyi távolságra fekvő Coria városban repült. A felszállás 1784. március 10-én történt, a feltaláló pedig valami dón Jousé Patinho nevű spanyol mérnök volt. A halalaku léghajón három ember foglalt helyet, a ki közül a leghátrább ülő a kormánynak szolgáló farkuszót igazgatta, mig a másik két utas az oldaluszók gépezetét kezelte. A léghajó igy a magasban valóban olyan benyomást kelthetett, mintha ott egy óriási hal szelte volna a levegőt. Hasonló légiutazásnak különben nem sokkal később Anglia is volt szemtanúja. A »Liverpool and Lancashire Weekly Herald« czimü régi angol lap 1790 január 23-iki száma hosszabb tudósítást közöl erről a felszállásról és a léghajót is leírja. A czikkben el van mondva, hogy egy Assgil nevű ur Wooler közelében Northumberlandban, hosszabb kísérletek után, arra a amely a levegőáram ellen is képes úszni. A cikkíró, a ki a felszállásnál jelen volt, többek között ezeket írja a léghajó szerkezetéről: «A gépezet belső szerkezete, a mély mozgásba hozza a vitorlákat és a halalaku gáztartály alakját is megváltoz­tatni képes, rendkívül elmés, A mikor odaérkeztem, a hal már meg volt töltve gázzal és miután mindent rendbehoz­tak lassan és méltóságteljesen emelkedett a levegőbe. Isteni látvány volt, a mint az óriás állat szelte a levegőt, moz­gatta íarkuszóját és látszólag küzdött a légáramok ellen». Assgil léghajója a tudósítás szerint majdnem fél óráig maradt a levegőben és a legkülönbözőbb irányokban szelte a levegőt. A gépezeten azután valami elromlott, úgy hogy ismét le kellett ereszkednie, ami egészen simán ment végbe. Hogy később volt-e még felszállás és hogy Assgil, illetve spanyol kollegája, Patinho, ért-e még el némi sikert, arról nem maradt Írott vagy nyomtatott bizonyíték. Min­den esetre érdekes, hogy a Montgolfier testvérek találmánya (1783) után alig egy-két évvel már félig-meddig kormányoz­ható léghajót is konstruált egyik-másik föltaláló. tm A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA, es see Szatmármegyei földbirtokos. A zeneiskolában az olvasott incidens semmi nagyobbb rombolást nem tett. A tanítások folynak rendesen. Illetékes helyről értesítjük uraságodat, hogy szeptemberben az intézmény gyökeres reformokon megy keresztül, mely úgyszólván erősebb szervezetet ad és intenzivebb életet az iskolának. A másik kérdésre csak annyit: úgy értesülünk, hogy igenis igazgató változás is lesz. — Farmos. Igazán meghatott minket őszinte, közvetlen levelük. Sokat gondolkodtunk az önök panaszán. De más tanácsot nem tudunk adni, minthogy tárják fel egész ügyü­ket az egyházmegyei hatóságnál. Lehetetlen, hogy semmi­féle ügyükben nem nyernek támogatást. Csak bizalommal legyenek olt, a fejnél — szívre is találnak. A kántornénak más helyen is érvényes jogszokás szerint fél év kegyideje van. És ez méltányos is. Nem ellenséges módon kell ezt az ügyet a püspöki palotában elvégezni, de őszinte bizoda- lommal. — Budapest. Nemo. TaJAi betegek vagyunk? MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom