Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-03-13 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 m dü PZ3 HÁZIASSZONY, ms n oa B H 9 Néhány szó a libák etetéséről. Már abban az esetben is, ha csak a fejlődő állat növesztéséről, táplálásáról van szó, a tápláléknak a bőség, elegendő adag mellett olyannak kell lenni, hogy a célt szolgálja. így tehát a libáknál a legeltetés mellett bizony olyan takarmányra is van szükségük, amely nem annyira a test elhízását, hu- sosodását, mint inkább a tollazat fejlődését célozza. Legelőhelyről szintén gondoskodni kell a tenyésztőnek, mert a könnyebb emésztés, anyagcsere előidézése végett szüksége van a libának füfélék felvételére is. Azonban vetések lelegeltetését nem ajánlom, a gyenge rozs, árpa, zab és búza kásával igen sok könnyen emészthető sókat vesz fel az állat, amit felhasználni nem tud és hasmenés mellett fellépő epebőségbe nagyon könnyen tekintélyes százalék pusztul tőle. Legyen bármily változatos és táplálékban bő a legelő, még mindig nem tud elegedő táplálékot nyújtani a tollazat fejlődéséhez. Szükségünk van olyan takarmányfélékre is, amelyek kis térfogatban nagymennyiségben tartalmazzák a szervképező anyagokat. Ilyen takarmány a zab. Tengeri, árpa inkább a testet hizlalja, mig a tollazat fejlődését kevésbbé érinti; a zab a libák fejlődősével arányban 2—5 del. mennyiségben pedig a szervezet fejlesztése mellett, a tollazat kifejlődéséhez járul hozzá, anélkül, hogy a libák elhíznának és esetleges pusztulásnak lennének kitéve. ß. L. * Éghetetlen csőmáz. A vaskályha csöve idővel rozsdás és piszkos is lesz, azért azt olyan máz- ^ zal kell bevonni, mely nem olvad és nem ég el. Petróleumban vagy földi olajban annyi cereszint (földi viaszt) kell feloldani, hogy kenhető tömeg legyen belőle. Az első bekenés után a forróságtól leég a máz, akkor másodszor kell bekenni, esetleg többször is. Utoljára, ha megszáradt, zsíros ruhával megdörzsölni, mitől szép fényes lesz. * Meddő tojások. A terméketlen tojásnak oka lehet: Tulfiatal kakas, mely még gyönge. A véletlenül terméketlen kakas, ami ritka eset. Kakas, mely rossz tartásban részesül. Tyuk, mely természeténél fogva terméketlen. Jércék, melyek első tojást raknak (elkerülhetetlen). Tyúkok, melyek rossz gondozásban részesülnek vagy nincs elég mozgásuk (gyakori eset). Ha a kakas ellenszenves a tyúkokkal szemben : előfordulhat, ha idegen kakast hozatott a tenyésztő. A pandúr név. A pandúr név, a mely később foglalkozást jelentett, a pestmegyei Pandur községből eredt, melynek lakossága szörnyű rakoncátlan verekedő nép volt. Mikor Mária Terézia alatt kitört a háború, a vármegye alispánja fezeket is összetoborzotta s utóbb valóságos rémi lettek az ellenségnek, de a föld népének is. Az első csapat nyomán toborozta azután a hires pandúr, Trenk Frigyes is pandúr csapatát, de ebben már vegyesen voltak, s feles számmal szlavoninai bunyikok is. Mikor a hadjárat véget ért, az alispán a Pandúrba valókat az utak s a vármegye lakóinak biztonságára vagyonuk megóvására alkalmazta, s úgy beváltak, hogy később ezeket a rettenthetetlen legényeket vitték mindazon részébe az országnak, a hol valamely hires rablóbandát kellett megfékezni. Csak évek múlva szerzett minden vármegye pandúr- csapatot, a melynek ruházata, elnevezése és beosztása a pestmegyei pandurcsapat szerinti volt. Szerencse. — Sok irigyed van neked ... — Igazán ? Honnan tudod te azt. Én nem tapasztaltam. — Iszen akkor beszélnek rólad, mikor jelen nem vagy. — Lám, lám ! Milyen szerencse! — És ezt te szerencsének tartod ? — Hát hogyne! Iszen ha jelen lennék, biztosan felfalnának. A pletyka. — Egy darabka Bodnár Gáspár szabadelőadásából, melyet a szatmárnémeti gazdák Társaskörében tartott. — I. A méh, ha megszurja bántalmazóját, életével fizet. Belehal a kis jószág. A pletykás asszony szúrása — hajh — hányszor és hányszor mást öl meg. Ő rűaga repül tovább, száll és folytatja nyelvének ördögi munkáját. És a pletyka nyomában keletkezett sebet, sokszor nem is lehet gyógyítani, beheggeszteni. A pletykának éppen úgy meg van a maga bacilusa, mint egyes betegségeknek. És higyjük el, a rák betegség szérumát, gyógyító balzsamát hamarább fogják feltalálni, mint a pletykáét. A nyelvrák elveszi a nyelv mozgó képességét. A pletykás nyelv még a térítőn is jár, mozog. Mikor már a többi érzékek elbúcsúztak a világtól. Nem hiába tartja a régi mondás: hogy a pletykás nyelvet külön kell agyonütni a térítőn. A pletyka olyan, mint a levegő. Minden kis zugba behatol. A jó hir mankón jár. A rossz szárnyakon repül vagy legalább is repülő gépen. Nincs hatalom, mely a pletykát megállítsa. Vagy teljesen kiirtsa azt a tövist, amit egyszer a pletyka az emberek közé ültetett. .. . Szép volt a leány, mint a kinyílt liliom. És ártatlan, mint a virág. Az ártatlanság képe. a fehér liliom. De jött a szúró, ölő bacilus. Az irigy pletyka. Hirtelen jött. És a liliom megtört. Ott fekszik meg- szurottan, kettőtörötten szenvedése ágyán, tövissel bélelt ágyán. — Ártatlan! Martir! Ki bántotta? ’Iszen szeplő, makula nélkül való! És megy a szenvedőhöz az egész falu leányserege. Ágyát körülveszik. Könnyezve-sirva kérlelik. — Mindenki tudja, hogy ártatlan vagy! Mi helyre hozzuk a gonosz ajak kegyetlen marását. Csak te bocsáss meg. És a tört liliom mosolyogva szól: — Én megbocsátok! De a gonosz hirt, a tett szúrást helyrehozni nem tudjátok. Nincs módotok, hatalmatok. — Minden elégtételt megadunk. Amit csak kívánsz.
