Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-30 / 4. szám
MAG YAH FÖLDM1VELŐ 5 szuperfoszfátot szórjanak ki katasztrális holdanként, mert számtalan tapasztalat igazolja, hogy a szuperfoszfát a termést nagyon is hasznothajtoan növeli. Sőt abban az esetben, ha az illető talaj 2—3 év óta nem kapott istállótrágyát, a szuperfoszfát hatását nitrogéntrágyával is jelentékenyen fokozhatjuk, olyan módon, ha ugyancsak vetőszántás előtt 60 kgr. kénsavas ammoniákot is adunk, hogyha nincs a földben mész, azt úgy lehet megtudni, ha sósavval leöntve a mésszegény föld nem pezseg, vetés után 20, tavasszal pedig 40 kgr. chilisalétromot szórunk ki. Ez utóbbi eljárás csak az esetben ajánlható, ha a föld sovány, ha ellenben a föld kövér, elegendő a szuperfoszfát is, amely egymagában is 2—4 mm.-val fogja a termést fokozni. Közmondások. Kardodat ritkán húzd ki. De ha egyszer kihúztad — becsülettel dugd vissza, Ritka könyv van hiba nélkül. A vetés állása. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések szerint a vetés állása január 15.-én a következő: December hónap második és január hónap első felében az időjárás általában szokatlanul enyhe, sőt verőfényes napokon néha tavaszias is volt, gyakori esőzés, köd és elvétve havazás is fordult elő. A lehullott csekély hó az esős és fagyponton felüli időjárás következtében csakhamar eltűnt és csak a magasabb hegyi vidéken maradt meg. Az igen buja és erős őszi vetésben, bár csaknem mindenütt hótakaró áll, a helyenkint előfordult kisebb éjjeli fagy kárt nem okozott. Általában az őszi vetés állapotát a jelentések túlnyomó része kedvezőnek, sőt helyenkint igen kedvezőnek jelzik. Úgy az őszi rozs, mint az őszi búza és repce, valamint az őszi árpavetés az enyhe időjárás mellett erőteljesen és szépen fejlődik, többnyire üde zöld és tömör pázsitszerü, sőt még a késői vetés is többnyire jól megerősödött és bokrosodon. Egér és rovarkár miatt ezúttal kevesebb a panasz. A gabonavetéseken elvétve rozsda jelenlétét is észlelték. A mennyire az időjárás lehetővé tette, a nagyon buja őszi vetést, leginkább a rozsot, továbbra is legeltették. A külső gazdasági munkálatok csaknem szüneteltek és trágyahordás, teregetés, földforgatás és fahordásra szorítkoznak. Mindezt a munkát azonban nagyon megnehezíti, sőt csaknem lehetetlenné teszi a sok esőzéstől egészen fölázott utak állapota. Ameny- nyiben a talaj állapota lehetővé tette, szórványosan még szántással is foglalatoskodtak. Jelentékeny megtakarítást okozott a helyenkint szűk takarmánykészletben az a körülmény, hogy az enyhe időjárás következtében a jószág csaknem az egész tél folyamán legelőkön táplálkozott, sőt a juhok nagyobbrészt még most is legelőn élnek. Takarmány hiánya miatt nem merülnek fel komolyabb panaszok, ellenben nagy szükség mutatkozik az alomban és szalmában, melyet sok felé tőzeggel, lombbal és homokkal pótolnak. Az állatállomány kitelelése sikeresnek Ígérkezik, az egészségi állapot általában kielégítő, súlyosabb járvány nem fordult elő. E33 BS EB HÁZIASSZONY. *52 BM K9 ■ D ■ Szellőzzük az ágynemüeket! A tisztaságkedvelő, rendes háziasszony gondja sok mindenre kiterjed. De van egy dolog mégis, a mire sokan nem ügyelnek. De ez is csak úgy történhetik, mert nem okosította meg őket róla senki sem. No hát most arról fogok Írni, hogy a gondos háziasszonynak miért kell és hogyan kell nagy gondot fordítani — az ágyak szellőztetésére. Megtörténik sok helyen, hogy amint felkelnek, nyomban megvetik az ágyat, a nélkül, hogy azt kiszellőztetnék. Nem jó van igy! Mert az egészségre igen fontos ám ez a szellőztetés. Megmondom mindjárt az okát is. Az emberi testből kigőzölgés folytán tisztátalan- ságok válnak ki. Ezek szemeinkkel nem látható parányokból állanak, melyeket az ágy [besziv. így nem csak az ágynemüeket teszi egészségtelenné, hanem a szoba levegőjét is megrontják. Ha mármost, ha sokszor hónapokig nem szellőztetjük az ágyat, elképzelhetjük, hogy milyen rosz- szul cselekszünk. Azért ajánlatos, hogy felkeléskor ne vessük meg mindjárt az ágyat, hanem vessük vissza a takarót, az ablakot nyissuk ki egy órára. Mert ennél gyorsabban szellőzik az ágynemű és szoba, annál jobban egészségünkre válik... Ilyen eljárás mellett fogjuk tapasztalni, hogy az ágy üde és szagtalan marad, a mi jó az alvásra is nagy befolyással lesz. Azt talán mondanunk sem kell a jó háziasszonynak, hogy az ágyneműt száraz és verőfényes napokban gyakran vigyük ki a szabadba. * A gyümölcspecsét eltávolítása a ruhából. Ha a pecsét friss, úgy könnyű kivenni, ha a ruha foltos részét aludt tejbe mártjuk, megcsepegtetjük citromlével vagy bedörzsöljük sóval s aztán a bemártott ruhát kiterítjük a kötélre, hogy a nap jól érje. A körtefolt a legnehezebben megy ki a ruhából, de a kénezéssel ez is eltűnik. A kénezés úgy történik, hogy a ruhát megnedvesitjük s szitára borítjuk, mely alatt kénrudat gyújtunk meg. A kén füstje kiveszi a foltokat. Igaz, hogy utánna sárga folt marad a körtefolt helyén, de ha hígított szal- miák szeszben kimossuk, ez is eltűnik. Szőkék pusztulása. Egy tudós kisütötte, hogy a szőke emberek rövid hatszáz éven belül kihalnak. Hatszáz év és a szőke emberek, az aranyhaju leányok ritkaságszámba mennek. Egyelőre azonban nincs ok a kétségbeesésre. Először is, mert a tudós nem okvetlenül próféta, másodszor, mert a viruló szőke nók talán még sem vetik alá magukat a kegyetlen halálos Ítéletnek, harmadszor, mert hatszáz év után úgysem élünk. Késó ivadékaink pedig, ha a tudósnak csakugyan igaza lenne, bizonyára vigasztalódni fognak. Elvégre a barna lányok nem halnak ki és hatszáz év múlva élni fognak a veres hajkoronáju lányok is. De különben is a szőke haj kiveszhet, hanem a női szépség az örök.
