Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-08-21 / 33. szám

<5

MAGYAR FÖLDMÍVELŐ

— A mi feledhetetlen király-asszonyunk gonosz gyilkosa Lucshenyi a ki Genfben örök vakbörtönben élt — őrjöngésében vagy talán lelkiismerete rémlátásában — szerdán felakasztotta magát.

— Keresztszentelés. Alsódomboru községből nagyon sokan vándoroltak ki Amerikába, de a lelkűkkel most is itt élnek közöttünk, aminek gyönyörű tanujelét adták azzal, bogy szép keresztet állitattak a községben, a melyet e hó 9-én szenteltek föl nagy ünnepélyességgel. A szentelést Peczek György tűskeszentgyörgyi esperes plébános végezte, Czimermann Ferenc helybeli plébános és Gazsi Mátyás helybeli segédlelkész közreműködése mellett. Az ünnepi menetet Bagyari János kántortanitó vezette, egyházi éneket zengve. Őt követték az iskolás gyermekek, Biró Mária tanítónő vezetésével s fehérruhás leánykák serege. Az esperes plébános szép beszédet mondott, hazaszeretetre intve a lakosságot.

— A kolera őrültje. Végardó községben Tóth Imréné fiatal asszony meghűlt és beteg lett. Az orvost nem merte elhivatni, mert egyik szomszédasszonya azt mondta neki, hogy ne hívjon orvost, mert kolerásnak fogják tartani és elpusztítják. A szerencsétlen asszony a kolerától való félelmében megőrült.

— Száznégy éves ember. Sátoraljaújhelyről Írják: Radocziner Simon füzesséri kisbirtokos a minap száznégy éves korában meghalt. Radocziner 1806-ban született és haláláig jó egészségnek örvendett. Néhány nap előtt csöndesen elszenderült. Hátramaradottjai közül egyik fia túl van a hetvenen, unokái ncgyven-ötven évesek.

— Egy szélhámos üzelmei. Sátoraljaújhelyről

írják: A napokban egy elegánsan öltözött fiatal ember állított be Mincsik János kelecsényi tanítóhoz és Derakó György állami polgári iskolai tanárnak mutatta be magát. A tanító szívesen fogadta a kollegát és megvendégelte. Beszéd közben a tanár kérte a tanító oklevelét, amit ez készségesen meg is mutatott neki és ott hagyta az asztalon. A tanár nemsokára búcsút vett és magával vitte a tanító oklevelét. Mincsiü cáak aztán vette észre, hogy oklevele eltűnt és azonnal jelentést tett a gondnokságnak. A tanár ur most a közeli falvakban mint Mincsik tanító szerepelt és több tanítótól különféle címen pénzt csalt ki. Dargó községben azonban megjárta, mert a dargói tanító ismerte Mincsiket. A tanító azonnal telefonon értesítette a nagymihályi csendőrséget a szélhámos ottlétéről, de ez neszét vette és elillant. A csendőrök keresésére indultak és a személyleirás után elfogták. Kitűnt, hogy veszedelmes szélhámost fogtak el. Neve Sváb József és különböző nevek alatt adta ki magát.

— Miniszteri köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tolmácsi »Fogyasztási Szövetkezet« elnökségének, amely a tolmácsi róm. kath. iskolát a tanulóknak tankönyvekkel való ellátására és jutalmazására szolgáló 360 K segélyben részesítette, elismerését és köszönetét nyilvánította. így van ez jól. Ezek az egyletek nem csak seftelni, de jót tenni is törekszenek.

— Leégett gyufaraktár. Temesvárról írják, hogy Bozovicson Spärger Ignác gyufaraktárában tűz ütött ki, mely oly gyorsan terjedt, hogy a közelben levő dohányraktárra, olaj- és szeszraktárra is átcsapott, úgy, hogy az egész épület néhány perc alatt valóságos lángtengerben állott és a tulajdonos, nejével, valamint a házban levő személyzettel alig menekülhetett meg. Az épületben elhelyezett tömérdek árukészlet teljesen elégett és a kárt négyszázezer koronára becsülik.

— Letartóztatott szélhámosok. Nagyváradról

Írják, hogy csütörtökön az élesdi vasúti állomáson a csendőrség letartóztatta Krausz (Károlyi) Árpád és Riger Ábrahám galíciai zsidó kereskedősegédeket, akik hónapok óta utazgatnak Erdélyben és Biharmegyében és fiatal leányokat szerződtetnek színésznőknek Olaszországba. Az a gyanú merült fel a két szélhámos ellen, hogy leánykereskedést űznek, de erre nem akadt teljes bizonyíték, csak az derült ki, hogy minden szerződtetett leánytól 10 korona felvételi dijat csaltak ki és azután tovább álltak. Kolozsvárra szállították őket, ahol a további vizsgálatot folytatják a két igazgató ellen.

ISMERETEK-TÁRA.

BHB BB BSS

Az időjárás és az ember.

Az időjárásnak nagy befolyása van az emberre. Bizonyítja ezt igen sok betegség, amely az időjárással szoros összefüggésben van, a többi közölt a csuz, a gutaütés és az inlluenza. Mind a három betegség összefüggésben van a temperaturával, a levegő nedvességével és a széllel, mert minél magasabb a levegő nyomása és a szél sebessége és minél kisebb a nedvesség, annál gyorsabb a párolgás és könnyebb a meghűlés. A magas temperatura és nedvesség csekély szélsebességénél alkalmas a gutaütés okozására; a levegőt fülledüé leszi az ilyen időjárás és megakadályozza a hűsítő párolgást. Azonban a párolgásnak sem szabad igen gyorsnak lenni, meghűlést okoz és a csuz betegségét fejleszti, emiatt és nemcsak a por miatt, takaróznak be az automobilozók, a kik mellett a levegő nagy sebességgel vonul el. Az időjárás okozta betegségek között a legveszedelmesebb az influenza. Az influenza csiráját megöli a napsugár: minél naposabbak a téli hónapok, annál kedvezőbbek az ember egészségére. Barátságtalan, borús idő érzékenyebb, lelküekre nyomasztóan hat, ellenben a napsugaras, enyhe levegő fokozza életkedvüket és munkaképességüket. Londonban az ezernyolcszáznyolcvanadik évi ködös időszakban a hatálozás nagyon megszaporodott. Február elsejétől hetedikéig háromezer emberrel halt meg több, azelőtt egész éveken át.

Kopenhágában két tudós, Lehmann és Pedersen professzor, érdekes tanulmányt tett az időjárásnak az ember munkaképességére való befolyásáról. Januárban az izomerő, az alacsony temperatura ellenére, növekszik a nap hevének fokozódásával, mig a nyári hónapokban a forró időszak megállítja ezt a növekedést. Szeptemberben, a temperatura sülyedé- sével, ismét gyarapszik az izomerő; novemberben azonban visszafejlődik. Az izomerőnek ez a csodálatos fejlődése okozza, hogy nyáron a forró hónapokban a gvuladásos és lázas betegségek olyan nehezen gyógyíthatók. Az álmatlanság is jobban kínozza az embert a meleg időszakában, mint télen. A forróság még az egészséges ember álmát is nyugtalanná teszi, a hideg ellenben zsibbasztó, elálmositó hatással van a szervezetre. Tudjuk, hogy a megfa- gyást mindig nagyfokú álmosság előzi meg; akit ez az álmosság legyőz, az el van veszve. Sok betegségnél észlelhetjük, hogy rendszerint az évszakok változásával jelennek meg, vagy tűnnek el; azt is megfigyelték, hogy a halálozás a gyermekeknél nyáron, az öreg embereknél télen nagyobb; az előbbieknél a gyuladásos bélbajok, rontott gyomor (éretlen gyümölcstől) okozza a halálos betegséget, az utóbbiaknál a meghűlés.

Az ózondús levegőt mindenki a legegészségesebbnek tartja, pedig a tudomány megállapította, hogy a tiszta ózon nemhogy egészséges lenne, hanem veszedelmes az ember szervezetére. Az éghajlatnak nagy befolyása van az emberre. A déli vidéken lakók sokkal elevenebbek, mozgékonyabbak, mint az északiak : azok egész életüket a szabadban töltik, ezek pedig inkább a házban való tartózkodásra vannak utalva. A tropikus éghajlat az európai em-