Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-01-23 / 3. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ $ ■ A KANDALLÓNÁL. H Dl B B Szép ranka. — Eredeti regényünk. — Irta : Bodnár Gáspár. 9 VII. A mentő-munkálatokat még sokáig folytatták. Hasztalan! Azokat a szegény, szerencsétlen bányászokat halottként se találhatták fel. A bányásznépnek nagy hajlama van a rend­kívülire, a csudásra, sőt a babonás hiedelmekre is. Nem csuda! ’Iszen ez a nép élet és halál sejtelme közt él. Száz és száz veszedelem lebeg feje fölött éjjel és nappal. Sose tudja, mikor üt be romlása. Aki valaha bányász vidéken élt, miként én — jól ismeri azokat a rémhistóriákat például, amiket a nép a »bánya-rém«-hez csatol. Hisz a bányarémbe. Száz és száz változatban. Tele sötét képekkel, bus őszi lemondásokkal. Most is, hogy ez a szerencsétlenség történt, a nép gondolkodásának, érzésének középpontjába — a bánya rém alakja, szerepe — helyezkedett. — A bányarém — úgy mondották — elra­bolta őket. És levitte a föld mélységes mélyébe. Ott tartja fogva őket. Mert foglyai, akiket eddig levitt fellázadtak. És a lázadókat megfojtotta. Uj szolgákra van tehát szükség. És igy tovább... tovább. Minden bányász tűzhelyen más és más rege, mende-monda kélt ki a fantáziának mélyéből. De kélt pletyka is. Ott az úri házakban. Az irigy lelkek, a rossz nyelvek a szerencsétlenség pil­lanatában megnémullak ugyan. Moccanni sem mer­tek. Az általános megdöbbenés megláncolta őket. Az igaz részvét, ami az egész városban megnyilatko­zott — tehetetlenné tette őket. Szép Arankát a rész­vét vigasztaló virága vette körül. Ám. az idő felejtett. Enyhít. Felszabadítja a le­láncolt lelkeket és nyelveket is. Az irigység egyszer csak átcsap — a kár­örömbe. Ez a csúnya tulajdonsága az ádáz lelkek- nek ott lappangott már a temetésen is. De nem vi­gyorgott. Még mosolyogni se’ mert. Most már mosolyog. Sőt vigyorogni is kezd. — Hogy hát például Szép Arankát az Isten keze sújtotta. Nem volt vőlegényéhez hű. Farizeus volt. Kén lelkű. A festővel is kacérkodott. Észre­vette ezt vőlegénye is. Azért keseredett el. Ki tudja, mit csinálhatott? Talán elméje is megzavarodott. Ki áll jót érte, nem-e ő, a vőlegény gyújtotta meg a kanócot. Szegény Szép Aranka! Mérhetlen fájdalmához még ezek a kígyó sziszegések is oda csúsztak. A festő is hallotta a lelketlen pletykát. Felhá­borodott. Kerülte Arankát. Csak távol tőle osztozko­dott mérhetlen fájdalmában. Aztán kis idő múlva eltávozott szülőföldjéről. Csak egy levelet juttatott Muta Nácival Szép Aranka kezeihez. Búcsúzó leve­let. Ebben még egyszer, lelkének egész melegével, izzó szenvedélyével ajánlotta fel magát és egész va­gyonát a bus menyasszonynak. Aranka olvasatlanul dobta tüzbe a levelet. A papiros egyet lángolt. Aztán hamuvá lett. Aranka pedig letérdelt és újra és újra fogadást tett, hogy soha, de soha férjhez nem megy. Szentül megőrzi mennyasszonyi állapotát. Örökös menyasszony lesz! Fekete gyász ruhá­ban. Örökké élő emlékezettel. Szent hűséggel. Har­mat tisztasággal. Pedig nincs esztendő, hogy kérője ne akadjon. Derék legények. Időnkint megzaklatják az úri rend­ből is. Csábitó színészek veszik körül. ígéretekkel, hízelgéssel. A női szenvedély hihetetlen felkorbá­csolásával Hasztalan! (Folytatjuk.) BD A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA, aa a b ■ Budapest. A félreértés legjobban fáj, ha olyantól jő, akinek módjában van jól figyelni, mindent olvasni, látni és tapasztalni. Annak a káplánnak szerencsétlen színműve ne ejtse önt — tőrbe. Illetőleg vastag elfogultságba. Egy fecske nem csinál nyarat. Ezzel a közmondással meg van mondva, hogy mi a hamis indukció. Gál István színműve méltatlan a talárhoz, akárhogy csürik-csavarják nagy dobos barátai. Az ő műve drámai formában öltözködött Ízléstelen, durva izgatás a celibitus ellen. A kérdés nagy. Lehet valakinek tiszta, sőt ideális véleménye, meggyőződése ez ügyben. De jaj annak a megoldásnak, ahol a fürdó vizzel oda dobjuk a pocsolyába a gyermeket, aki fürdik és az anyát is, meg a testvéreket is, akik fürösztenek, És ha még jó dráma volna! De nem az. Megbukott. Maga a közönség buktatta meg. Akit izgatni akart és megnyerni. Lélektanilag is hiába kérdezzük: minden áron meg kellett Írnia ezt a darabot, a káplán urnák? Nem. A darab gyenge, mint a komoly kritika írja, kezdőnek is gyenge. Gyámoltalan kísérlet. Az eszme mellett való hadakozásnak silány paródiája. A da­rab tele van rettentő lélektani hibákkal. Már maga a kiin­dulás kicsinyes és nevetséges. Azt hiszi a szerző hogy egy vezércikk meg egy kerületi papi gyűlés valósággal Arki- médeszi pont, amelyből a világ egyházat ki lehet forgatni. A legdühösebb egyházellenes hallgató is boszankodik a a szerzőre, aki ilyen ostoba előzményt rak elé, hogy azt alapul elfogadja. Tagadhatlan, hogy van benne — egy-egy jelenetben költői kép, de nincs költői igazságszolgáltatás. Mindezek pedig nem igazolják, az ön álláspontját, hogy hát pap ne Írjon a színpad számára. írjon bizony, ha van te­hetsége, érzéke. Mert ma a szinház a leghatalmasabb fórum, ; amelyen eszméket lehet a lelkekbe belevinni. Kiirthatlanul. De az aztán eszme legyen. És a pap ne hivalogjon a lám­pások előtt. A színen. Nincs arra szüksége. Csiki Gergely, már az egyházi ^rendnek tagja... soha színpadon meg nem jelent, közönség előtt. Pedig falrenditő tapsok és dobogá­sok — provokálták. A katonának nem szabad, a papnak ! nem illik a színen való megjelenés. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jé Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- - : ményezői forduljanak útbaigazításért a ............... . ------ ----­„H ANGYA“, a magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, IB TJ H> .A. 3? E S T. ........... Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó er^lménynyel működnek MÓR VAJ JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom