Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-31 / 30. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ismseetek-tAra. a n h A bukovinai magyarok. V. A vasárnap. Vasárnap délután volt. Yárda Endre főtauitó- val Szemrec Emil Andrásfalvára indul. A tanító urat Budapest fővárosa képeztette ki. Derék munkás tanító. A bukaresti hatóságok is méltányolják. Andrásfalva határában — a Szucsáva vizében lubickolva a gyereksereg egy része. A többi a hosszú hídon nézte a jókedvű fürdőzőket. Egyszerre csoportosulás támad. Miér’ mert azér’, hogy szerencsétlenség történt. Kovács Pista, a tizenhat éves tejfölös szájú legény a folyóban úsztató pajtásának lovára kapaszkodott. A makrancos állat levetette a legényt a ki még bizony nem volt huszár. Kovács Pista a folyó medrében levő kövekre zuhant. Koponyája súlyosan megsérült. A vér erősen ömleni kezd a tátongó sebből. A fiú jajgat. El is ájul. Megrémült pajtásai kalapjukban hordják a vizet mire a sebesült magához tér. Ekkorára már a megrémült atyafiság kocsival megérkezett. Az orvos is eljött. A paciens másnapra már talpra állott. És rendes dolga után látott. Andrásfalva népét a templom előtt találják. A község plébánosa Wisnievszky lengyel származású, de szép folyékonysággal beszéli a magyar nyelvet. Igen népszerű ember. A gyermeksereg most is körötte csoportosul. A plébánia udvara valóságos játék-tér. Litánia előtt ugyancsak kiveszik részüket a legkülönfélébb játékokból a gyermekek. A felnőttek is jelen vannak. Öregje, férfije asszonya a községnek boldog örömmel nézik a jövő generációt. Magyar atyánk fiai nagyon vallásosak. A templomban magyar beszéd, magyar ének hangzik. Az Isten háza a magyar érzés középpontja. Fentartója és gyújtója. A község egyik része a református hiten van. A legnagyobb, legpéldásabb egyetértésben élnek. És erre az egyetértésre itt igen nagy szükség van. Az Andrásfalvaiaknak különben igen szép iskolájuk van. Molnár főtanitó büszke lehet iskolájára. A bukovinai magyarok közt Írástudatlanok nincsenek. Szerettem volna, ha Szemrec kissé részletezte volna a népviseletet, asszony, leány, legény életet. Ruházatot. No de talán mi is eljutunk valaha oda. Akkor aztán ezekről is bővebben. A hód Magyarországon. Amilyen ritka a hód manapság Európában, épp olyan gyakori volt hajdanában. Ugv látszik, hogy ma csak a Rhone és az Elba-folyó mellékén akad elvétve egy-egy példánya, mig az ókorban egész közönséges lehetett, kiváltképpen a Duna mellékén. Erre mutat az is, hogy igen sok olyan kelta és ősgermán helynév maradt fenn, mely a hód nevéből (latin: fiber, germán : biber) származtatható le. Ribereck Striában, Biberschlag Felső-Ausztriában, Biberbach Bajorországban, Biberstein Württembergben, Bibersee Ra- vensburgnál, Biberstein (Svájc); továbbá a szláv helynevek közül: Bobry, Bobrowo, Bobrinsk. De a magyarban is meglehetős nagy számmal akad olyan helynév, melyből a hód hazai előfordulására következtethetünk ; igy Hódos, Hodász, Hódmezővásárhely, Hódtó (hódtavi csata), Brébfalva Erdélyben (oláhul breb a hódnak a neve, a községé pedig Brebéni). Bét Mátyás, Petényi, Hanák és mások följegyzéseiből tudjuk, hogy még a 18. században a Garam mentén egészen Besztercebányáig el volt terjedve a hód: 1729-ben Komáromból vittek egy példányt Bécsbe; 1750-ben pedig Győr közelében fogtak egyet: Erdélyben főleg Csikmegyében fordult elő. 1843-ban még Pozsony és Esztergom mellett fogtak egy-egy példányt. Zimony tájékán, a Duna és Száva szigetein, 1865-ben is találtak hódot, ezóta azonban úgy látszik, hogy teljesen kiveszett, mert nincs olyan megbízható adatunk, mely arra mutatna, hogy ezidősze- rint még előfordulna valahol hazánkban. Sándor István már 1798-ban azt Írja a hódról, hogy »ez az állat hazánkban sehuttse találkozik, kivévén Nyitra vármegyében, Holitson. Mondják, hogy I. Ferenc császár hozatta votyia az odavaló tavakhoz. Kétségtelen azonban, hogy a régi Magyarországon egyebütt is közönséges volt az előfordulása; ezt bizonyítja az a levél is. melyet gróf Batthyány Ferenc Í553 augusztus 19-ikén intézett Nádasdy Tamáshoz s mely az országos levéltárban található. Nádasdy akkoriban súlyos beteg volt és úgy látszik, hogy az orvosai castoreumot (»hódtetem zsírját» vagy »hódmonyát», ahogy a régi magyar orvosok nevezték) ajánlottak neki. szí A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA, mm a s ■ Egy olvasó. A »Kath. Gyermekvédelem« cimű igen csinosan, érdekesen és változatosan kiállított lapocska, első száma igenis már megjelent Esztergomban. Szerk. Sipos Aurel Felix. Tessék egy mutató számot kérni »Hercegpri- mási iroda Esztergom« címén. A kis lapot melegen ajánljuk mindazoknak, kik a gyermekvédelem nagy és nemes munkájában részt venni kívánnak. — Kanora. Sz. F. Az almabor készítéséről lapunkban nagyon sokszor és bőven volt szó XIII évfolyam alatt. Most bizony már ezt hinnék nincs más tárgyunk. Nincs más puskaporunk. De azért módját ejtjük, hogy röviden, velősen szóba hozzuk. Zérus. A zérus elé számot is tesz az élet. Az élet majd kiszedi az angyal szárnyaiból a tolakat. — Gazda. Egy hires gazda azt mondotta, hogy nincs rossz föld, csak rossz gazda. Ezt megmutatják pl. a tirolok, meg a norvégek. — Csengeri. Négyszáz tiszta magyar ember bus temetője — Ököritói. E hónapban a kiosztás megtörténik. — Zuár. A legnagyobb frázis az, mikor valaki mindenre azt mondja, hogy frázis. Láttam én már Iparon varjut. Mikor egy ur hatásra számítva gúnyosan mutatta be a frázisokat. És nem vette észre, hogy ő maga a csillagokon túl jár, de olyan frázisokkal, a mik úgy illettek neki, mint tehénnek a .... y. ügy ám, Trics- Tracs beszéd az ilyen. — Olvasó. A Religiót ajánlom. Az teljesen megfelel. 2. Nem tudom, hol tartózkodik az illető. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ■ ....■■■................-..... ményezői forduljanak útbaigazításért a -------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■' ■■ ...... B XT ID .A. P E S T. --- —- ——' . Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek morvái jAnos könyvnyomdája, szatmáron
